A Nemzetközi Valutaalap (IMF) némileg javította a világgazdaságra vonatkozó előrejelzéseit. Becsült csökkenése ebben az évben "csak" 4,4% -ot fog elérni. Az IMF ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a járvány mély sebeket hagyott a gazdaságban. A helyreállítás hosszú ideig tart, bizonytalansággal és az egyenlőtlenség elmélyülésével együtt.

világgazdaság

Az IMF legfrissebb becslése szerint a globális gazdaság 4,4% -os visszaesést szenved el ebben az évben. Bár ez némi javulás a júniusi előrejelzéshez képest, még mindig az egyik legrosszabb szám a modern történelemben. Ez a relatív javulás elsősorban az euróövezet és az Egyesült Államok gazdaságainak a vártnál gyorsabb fellendülésének volt köszönhető. A júniusi előrejelzéshez képest az euróövezet országai átlagosan 1,9% -kal javultak, míg az Egyesült Államok 3,7% -kal javult.

Az előrejelzés javulása után azonban mindkét gazdasági blokk jelentős csökkenéssel néz szembe. Az amerikai gazdaság várhatóan 4,3% -kal zsugorodik ebben az évben, míg az euróövezet országainak gazdaságának átlagosan 8,3% -ig kell átlagolódnia, a legdurvább csökkenés pedig a déli országokban, például Olaszországban és Spanyolországban. A szlovák gazdaságnak 7,1% -os csökkenést kell rögzítenie.

Kína továbbra is az egyetlen olyan nagy világgazdaság, amelynek a tomboló világjárvány ellenére sem szabad hanyatlania az idén. Az IMF az idén 1,9% -os növekedést prognosztizál. Más ázsiai gazdaságoknak azonban rosszabb helyzetben kell lenniük, bár gyors fellendülésük Kínában is felfelé húzódik. Indiának legfeljebb 10% -os csökkenést kell elszenvednie. A feltörekvő piacok, Kína kivételével, átlagosan 5,7% -os lassulásra számítanak.

A globális gazdaságnak jövőre 5,2% -os ugrásra kell számítania. Annak ellenére, hogy az IMF azt feltételezi, hogy a járványt csak 2022-ben sikerül teljes mértékben kezelni. A legerősebb, átlagosan 6% -os növekedést 2021-ben a feltörekvő piacoknak kell elérniük, amelyek az idén nemcsak a fejlettebbeknél élesebb csökkenést szenvedtek el ( Kína kivételével), de magasabb a hosszú távú növekedési üteme is. A fejlett gazdaságoknak be kell érniük a jövő évi 3,9% -os növekedéssel. E növekedés után is GDP-jük kb. 2% -kal a pandémiát megelőző szint alatt van.

A válság mély hegeket hagy maga után

A 2021-es ugrás után a globális gazdaság átlagos éves növekedése középtávon várhatóan 3,5% -ra lassul. A koronavírus-járvány így mély hegeket hagy a világgazdaságban, amelyek csak nagyon lassan gyógyulnak meg.

Az IMF becslései szerint a járvány középtávon akár 10% -kal is csökkenti a 10 legfejlettebb gazdaság potenciális GDP-jét. Valódi gazdasági növekedésüknek 2021 után csak 1,7% -on kell stabilizálódnia. A járvány által okozott károk mellett valószínűleg ezt az alacsony növekedési ütemet hosszú távon kedvezőtlen demográfiai trendek kísérik.

A dinamikusabb feltörekvő piacokon a gazdasági növekedés várhatóan középtávon 4,7% -on stabilizálódik, ami jóval elmarad a 2000-19-es átlagos 5,6% -os növekedéstől. Becslések szerint a járvány potenciális GDP-jük 5,5% -át csökkenti. Ez főleg az alacsonyabb nyersanyagárak, a fejlett gazdaságokban tapasztalható csökkenő kereslet és a turizmus hosszú távú csökkenése révén érheti őket. A kínai járvány kitörése előtt kezdődött strukturális lassulásnak szintén szerepe lesz, és a kínai gazdaság 2021-es meredek emelkedése után ismét folytatnia kell a folyamatosan alacsonyabb növekedés felé.

Növekvő szegénység és mélyülő egyenlőtlenség

A gazdasági növekedés hosszú évekig tartó lassulása mellett a koronaválságnak más rendkívül negatív következményei is voltak. Hónapok alatt gyakorlatilag több mint két évtizedes globális haladást törölt a szegénység csökkentésében. Az IMF becslései szerint egy járvány következtében akár 90 millió ember is a rendkívüli szegénységi küszöb alá kerül.

Ezek elsősorban a harmadik világ országaiban élő emberek, akik az informális gazdaságban dolgoznak, nincsenek védőhálók a fejlett országokban, valamint a gazdasági migránsok, akik gyakran egész családokat táplálnak a saját országukban, akiknek válsága megfosztotta őket a munkába lépés lehetőségétől .

Az egyes országokra gyakorolt ​​egyenlőtlen hatások mellett a világjárvány megsokszorozta a fejlett országokban fennálló egyenlőtlenségeket is. Főként a szolgáltatási szektorban dolgozó alacsony jövedelmű embereket, valamint az informális gazdaságban dolgozókat érintette, akiknek korlátozott hozzáférése volt az állami szociális segélyprogramokhoz. Ellenkezőleg, viszonylag legkevésbé érintette a magasabb jövedelmű munkavállalókat olyan ágazatokban, mint az informatika vagy a pénzügyek, akik otthon is dolgozhatnak, és rendelkeznek minden szükséges felszereléssel.

A jelenlegi körülmények szintén elősegítik a növekvő egyenlőtlenséget a vállalati szinten és a növekvő piaci koncentrációt. Az állami támogatásokhoz rosszabb hozzáféréssel rendelkező kisebb vállalatok, az alacsonyabb árréssel és magasabb kamatköltségekkel rendelkező ágazatok vállalatai ma egzisztenciális problémákkal küzdenek. Éppen ellenkezőleg, a nagy technológiai vállalatok, amelyek a világjárvány kitörése előtt monopolhelyzetben voltak a piacokon, profitálnak a jelenlegi fejleményekből. Ez tükröződött tetteikben is, amelyek a válság kezdete óta meredeken emelkedtek. Alapítóik és részvényeseik, akik már régóta a leggazdagabb emberek marokjai közé tartoznak, az idén még erőteljesebben növekedtek a vagyonban, amikor milliók szegénységbe kerülnek.

Ezenkívül a jelenlegi helyzet megteremti az egyenlőtlenség elmélyülésének feltételeit a jövőben. Az iskolai tanulmányok abbahagyása ismét a leginkább sérülékeny és legszegényebb gyermekeket érinti, akiknek nincsenek felszerelésük vagy feltételeik az online oktatáshoz, és gyakran nagyon kedvezőtlen körülményeknek kell szembenézniük otthon. Különösen a harmadik világ országaiban számukra az iskola gyakran az egyetlen hely, ahol hozzáférhetnek a higiéniához, az egészségügyi ellátáshoz és a támogatott táplálkozáshoz. Az iskolalátogatás több hónapos csökkenése különösen hátrányos helyzetbe hozhatja a fiatalabb gyermekeket.

A válság másik öröksége - az adósság áradata

A szívkoszorúér-válság másik problémás öröksége az államadósság, a vállalati és a személyi adósság meredek növekedése.

Az államok a világjárvány kitörése óta csaknem 12 billió dollárt, vagyis a világ GDP-jének mintegy 12% -át költötték el. Amint az IMF fiskális ellenőrzésében rámutat, ez a segítség feltétlenül szükséges volt, és segített a legrosszabb elhárításában. Hátránya azonban természetesen az államadósság jelentős növekedése.

Ugyanakkor a fejlett gazdaságokban hangsúlyosabb, amelyek nagyobb adósság-felhalmozódást engedhetnek meg maguknak. A világjárvány kezdete óta a fejlett gazdaságok a GDP legfeljebb 9% -át adták közvetlen költségvetési támogatás formájában, a GDP további 11% -át pedig különféle likviditástámogató intézkedések formájában, ideértve a központi bankok általi mennyiségi könnyítést. A kevésbé fejlett gazdaságok megengedhetik maguknak, hogy a GDP csupán 5,5% -át spórolják meg.

Ezért nem meglepő, hogy a fejlett gazdaságokban az adósság növekedése jelenleg nagyobb, mint a fejlődő országokban. Az IMF becslései szerint költségvetési hiányuk idén átlagosan eléri a 14,4% -ot, míg teljes államadósságuk GDP-hez viszonyított arányának csaknem 20% -kal, rekordosan 125,5% -ra kell növekednie. Ennek az aránynak azután a legtöbb fejlett országban stabilizálódnia kell, az Egyesült Államok kivételével, a várhatóan hosszú távon alacsony kamatlábak miatt is.

A feltörekvő gazdaságokban a költségvetési hiány idén átlagosan eléri a 10,7% -ot, miközben államadósságuk GDP-hez viszonyított arányának a tavalyi 52,5% -ról 62,2% -ra kell emelkednie. Fennáll azonban a veszélye, hogy az elkövetkező években nem stabilizálódik, mint a fejlett gazdaságok esetében, hanem folyamatosan növekszik.

Természetesen a vállalati adósság is meredeken emelkedett. Rekord mennyiségű kibocsátást láthattunk a kötvénypiacon ebben az évben. A vállalati (és a személyes) adósságok esetében hasonló elv érvényesül, mint az államadósság esetében - a nagy és pénzügyileg erős vállalatoknak, amelyek ma rekord alacsony, gyakran akár negatív kamatlábakkal is felvehetik hitelt, nem lehet gond a visszafizetéssel. "olcsó pénzt" felhasználhatnak produktív befektetésekre. Éppen ellenkezőleg, a rosszabb pénzügyi helyzetben lévő kisebb és kockázatosabb vállalatoknak a jövőben komoly problémájuk lehet a törlesztéssel.

A fejlett gazdaságok problémája meglehetősen alacsony infláció lesz

Az adósság jelenlegi meredek emelkedése, a központi bankok likviditásának áradatával párosulva, gyakran aggodalmakra ad okot az emelkedő infláció miatt. Amint azonban az előző cikkek egyikében is hangsúlyoztuk, az infláció növelése a jelenlegi helyzetben egyáltalán nem szükséges.

Egyrészt olyan inflációs tényezők, mint az ellátási láncok megszakadása, a termelés kényszerű megzavarása sok vállalatnál, a deglobalizációs impulzusok, valamint a hatalmas fiskális és monetáris ösztönzők. A válság azonban masszív keresleti sokkot is hozott, amelyet az életszínvonal általános csökkenése, a növekvő munkanélküliség és a gazdasági bizonytalanság okozott, ami a kiadások elhalasztásában és a megtakarítások növekedésében is megmutatkozik.

Az IMF arra számít, hogy ezek a deflációs tényezők kordában tartják az inflációs nyomást. Így a következő években a fejlett gazdaságoknak nem a vadul növekvő inflációval, hanem a korábbi évekhez hasonlóan inkább a központi bankjaik inflációs céljai alatti elégtelen inflációval kell megküzdeniük.

Fontos azonban, hogy a központi bankok megőrizzék hitelességüket, és inflációs nyomás esetén az árstabilitást helyezzék előtérbe a kormányaik alacsony kamatszintjének fenntartása helyett. Ellenkező esetben az infláció nagyon gyorsan emelkedhet.

Mit kell tenni a válság hatásainak enyhítése és a növekedés beindítása érdekében?

Amint az az előző szövegből kiderül, a világgazdaság ma különösen nehéz helyzetben van, és a kockázatok óriásiak. A világjárvány gazdasági hatásainak sikeres kezelése nemcsak nagy erőfeszítéseket, hanem mindenekelőtt megfelelő politikát és jól meghatározott prioritásokat igényel.

Az IMF sürgeti a kormányokat, hogy a válság akut szakaszában tegyék elsődleges fontosságúvá az életmentést és a megélhetést, és fordítsanak minél több forrást. A költségvetési hiánytól függetlenül. Egy ilyen ajánlás meglepetést okozhat egy olyan hagyományosan fiskális konzervatív intézménytől, mint az IMF.

Az IMF szerint azonban a költségvetési fegyelem átmeneti megsértése jelenleg indokolt és elfogadható, feltéve, hogy az államok a válság elmúltával visszatérnek a költségvetési fegyelemhez. Ennek elmulasztása sokkal nagyobb problémákat okozna, és még mélyebb sebeket okozna a gazdaságban. Az IMF arra is sürgeti a kormányokat, hogy ne fejezzék be túl hamar a gazdaság számára nyújtott támogatási programokat, amíg a vírus nem lesz kontroll alatt, és a gazdaság jó úton van a kilábalás felé. Az állami támogatás idő előtti visszavonása visszaengedheti a gazdaságot a recesszióba.

A válság akut szakaszának lejártakor a kormányoknak át kell irányítaniuk az erőforrásokat az infrastruktúrába, az oktatásba, a tudományba és a kutatásba, az egészségügybe és a zöld gazdaságba irányuló állami beruházásokra. Valójában az IMF kutatásai azt mutatják, hogy a jól célzott állami beruházások nemcsak a gazdaság hosszú távú potenciálját növelik, hanem a gazdasági növekedés bizonytalansága idején jelentős azonnali hatást gyakorolnak a GDP növekedésére és foglalkoztatására, mivel vonzzák a magánbefektetéseket. Így a magas gazdasági bizonytalansággal jellemezhető jelenlegi helyzetben az állami beruházások GDP 1% -kal történő növekedése a GDP 2,7% -os növekedéséhez, a magánberuházások 10% -os növekedéséhez és 20-33 millió munkahely létrehozásához vezethet. világgazdaság.

Ugyanakkor szükség lesz a válság által leginkább érintettek támogatásának fenntartására, még a válság után is. Ez nemcsak társadalmi szempontból kívánatos, de az IMF szerint ez is segít a gazdaságnak kilábalni a válságból, mivel az alacsony jövedelműek jövedelmük nagy százalékát fogyasztásra fordítják, ezáltal támogatva a gazdaság általános keresletét .

Természetesen a gazdaság támogatása a válság akut szakaszában, még a későbbi fellendülés során is, nagy forrásokat igényel. Az IMF azt javasolja, hogy az országok fedezzék a további források iránti igényt a lehető leghosszabb lejáratú kötvények kibocsátásával, lehetővé téve számukra, hogy teljes mértékben kihasználhassák a jelenlegi rekord alacsony kamatlábakat. Meg kell fontolniuk a progresszív adók, vagyonadók bevezetését és a nemzetközi koordináció javítását a multinacionális nagyvállalatoktól származó adóbeszedés terén is. Ez nemcsak további forrásokat fog elérni a költségvetés számára, hanem csökkenti az egyenlőtlenségek már említett gyorsulását is.