MUDr-val beszélgetünk. Gabriela Kaliska, CSc., A Közép-Szlovákiai Szív- és érrendszeri Betegségek Intézetének diagnosztikai és orvosi részlegének főigazgató-helyettese és főorvosa, a. val vel. Besztercebánya.
Milyen betegek, ill. milyen betegségek érkeznek a munkahelyére?
Az aritmia osztály a célállomás azoknak a betegeknek, akiknek invazív módon kell diagnosztizálniuk vagy kezelniük szívritmuszavarukat. Ezek főleg betegek az aritmiájuk intervenciós katéterének feloldása miatt. Különböző típusú elektrofiziológiai invazív vizsgálatokat végezünk a szívben, vagy katéteres ablációt végzünk aritmiák esetén. A második nagy csoportba azok a betegek tartoznak, akiknek beültetünk egy eszközt - leggyakrabban pacemakert, automatikus defibrillátort vagy reszinkronizáló készüléket a szívelégtelenség kezelésére. Évente több mint ezer ilyen előadást csinálunk. Tanácsadási szolgáltatásokat nyújtunk Közép-Szlovákia teljes régiójában. A készülék utáni implantátum utáni és a katéter abláció utáni betegek utólagos vizsgálataival együtt évente több mint 10 000 járóbeteg vizsgálatot végzünk. Az Aritmia Osztályon átmenő betegeket mindig átfogóan kardiológiailag kezelik.
Az 5. Tátrai Kardiológiai Napokon két témában tartott előadást: Mely betegek részesülnek leginkább a hirtelen szívhalál elsődleges megelőzésében? A közvetlen renin-gátlás hozzájárulása a célszerv védelmében. Röviden „lefordíthatná” őket, és elmagyarázná azokat rendszeres olvasóinknak?
A Tátrai Kardiológiai Napokon további előadásokat tartottam két fő témában: a hirtelen szívhalál elsődleges megelőzésében és a pitvarfibrillációban (a szív szívrostjainak szabálytalan remegése). Nagyon fontosnak tartom a hirtelen szívhalál témájú előadásokat. Ennek oka van - manapság megoldható a hirtelen szívhalál. Ilyen betegek Szlovákiában vannak, körülbelül minden ötödik meghalt. Ma már tudom, hogy a hirtelen szívhalál oka u? esetek ún rosszindulatú kamrai aritmia, azaz kamrai fibrilláció vagy súlyos kamrai tachycardia. Az ilyen embereket korai újraélesztéssel (újraélesztéssel) lehet megmenteni. Ha az újraélesztés nem kezdődik el 10 percen belül, az érintett meghal vagy tartós következményekkel jár. Ezért a kardiopulmonalis újraélesztés sikere alacsony, és a hirtelen szívhalálnak kitett magas kockázatú embereket tragikus esemény előtt kell kezelni. A modern kardiológia képes felismerni a hirtelen szívhalál kockázatának kitett embereket. Tehát kezelhetjük őket, mielőtt a tragédia bekövetkezne.
Amikor az embereknek defibrillátorra van szükségük, és amikor pacemakerre van szükségük?
Kezdem egy pacemakerrel, mert ez a találmány 52 éves. Ez egy olyan eszköz, amelyet a mellkas bőre alá ültetnek be. Egy vagy több elektródot helyeznek a szív különböző részeibe. Egyszerűen fogalmazva, ez az eszköz elektródákat használ a pulzus szabályozásához. Amikor a frekvencia kritikus értékre csökken (a kritikus frekvencia a pacemaker egyik programozható paramétere), akkor rendszeresen elektromos impulzusokat küld a szívbe és stimulálja a szívizom összehúzódását. Ezért a lassú pulzusszámmal járó szívritmuszavarok teljes körének kezelésére javallt. Az automatikus beültethető defibrillátornak más funkciója van. A mellkas bőre alá is beültetik, és a szívben lévő elektródák segítségével szabályozza a pulzusszámot. A pacemakerrel ellentétben képes gyorsan perzisztáló kamrai aritmiák (kamrai fibrilláció és kamrai tachycardia - nagyon gyors szívritmus) kimutatására, amelyek a hirtelen szívhalál oka. Az észlelés után a készülék képes megszüntetni ezt az aritmiát. Számos kezelése van erre a defibrillációig - áramütés. Így egy automatikus beültethető defibrillátor a gyors kamrai aritmiák kezelésére és a hirtelen szívhalál megelőzésére szolgál.
A krónikus stressz, mint fontos társadalmi meghatározó tényező, számos szívbetegségnek tulajdonítható, talán sokan, ha számszerűen is kifejezhető.?
A stressz a szívkoszorúér-betegség egyik módosítható kockázati tényezője. Közvetlenül alkalmazzák, más módosítható kockázati tényezők, például a magas vérnyomás (magas vérnyomás) és a cukorbetegség súlyosbodása révén is. Ez az egyik oka annak, hogy a stressz mint a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőjének aránya nem számszerűsíthető. Feltételezzük, hogy Kelet- és Közép-Európa országaiban a klasszikus kockázati tényezők, például a dohányzás, az alkohol, valamint a magas zsír- és cukortartalmú étrend hatásait súlyosbítják más tényezők, ideértve a krónikus társadalmi stresszt is.