A nagyböjt negyedik vasárnapján megemlékezünk Szent emlékéről. Ján Klimak. A neve "Listvičník" a görög Klimaxig terjedő "Listvica" (létra) könyvből származik. A kereszt nagy imádata után, amelynek a nagyböjt harmadik vasárnapját szentelték, az egyház emlékeztet minket erre a szentre, aki egy létrát ábrázolt, amelyben a tökéletlenségtől a tökéletességig terjedő 30 fokos szellemi előrelépést mutatta be.
Létra Isten ikonra. Azonos nevű híres művében St. János (akiről a nagyböjt negyedik vasárnapján emlékezünk meg) összehasonlítja a szellemi növekedés fokait az égig emelkedő létra lépcsőivel. A létra tetején Krisztus van, aki a mennyből származik. A spirituális élet célja a teózis (Isten utánzása, Istennel való egyesülés). Ezzel emlékeztetjük a keresztényeket arra, hogy a nagyböjt azért van itt, hogy "Isten természetének részeseivé válhassunk, és hogy elkerüljük a vágy utáni korrupciót" (2Péter 1: 4).
Az erények létra munkája. Amikor St. A sinai kolostor János (kb. 525–606) igumenomja, a szomszéd kolostor szerzetesei a Raita sivatagból arra kérték, hogy írjon nekik egy spirituális életkönyvet. Ez hozta létre a hasonló János legfontosabb és legismertebb művét, nevezetesen a Klimax görög görög könyvét. Szerinte ezt a szentet néha Ján Klimaxnak vagy Ján Klimaknak hívják. Ez a szellemi élet kézikönyve, amelyet a mennybe vezető létra módján állítottak össze, és amelyet az ószövetségi Jakab pátriárka látott Betlehemben (1Móz 28: 10–17).
Minden embernek magának kell megítélnie, hogy milyen skálán áll, és arra kell törekednie, hogy elérje a következőt. Az összes skála harminc, mert az ószövetségi hagyomány szerint a harmincas éveiben járó férfit a társadalom felnőtt tagjának tekintették. Az út elején a szenvedélyekről való lemondás áll, például a huszonkettedik szakaszban az önszeretetből való megtisztulás, amely minden sikerünket elkíséri, a végén a hit, a remény és a szeretet köteléke, vagyis a három isteni erény. A mű elsősorban szerzeteseknek készült, de a világon élő emberek számára is nagy hasznát veheti.