- Az egyetemről
- Nemzetközi kapcsolatok
- Karok és munkahelyek
- Egyetemi Könyvtár
- Hallgatói szolgáltatások
- Egyetemi információs rendszer
- UPaC
- Hivatalos hirdetőtábla
- Eseménynaptár
- Tudomány, kutatás, művészet
- Pályázók tanulmányokra
- A KU 20 éve
- DOD 2021
- Pedagógiai Kar
- A karról
- Kari munkahelyek
- Osztályok
- Pályázók tanulmányokra
- Tanulmány és oktatás
- Időszámításunk előtt. a tanulmány
- Mgr. a tanulmány
- PhD. a tanulmány
- Tanulmányi programok
- Az élethosszig tartó tanulás
- Tanúsítás előtti oktatás
- Funkcionális nevelés
- Innovatív oktatás
- Szakirányú oktatás
- Kiegészítő oktatás
- Hosszabbítási tanulmány
- Szigorú magatartás
- tájékoztatási rendszer
- Tanulmányi osztály
- Tanulmányi információk
- Pedagógiai gyakorlat
- E-tanulás
- Államvizsgák
- Záró munkák
- Kedvezmények diákoknak
- Tudomány és kutatás
- Nemzetközi kapcsolatok
- Pénzügy és fejlesztés
- Hivatalos hirdetőtábla
- filozófiai kar
- Egészségügyi Kar
- Hittudományi Kar
- ------------------------------
- Teológiai Intézet
- IT Infrastruktúra és Információs Rendszerek Osztály
- UaSZ
- Egyetemi Könyvtár
Miért osztályozták át az AAA/AAB tudományos monográfiát a BAA/BAB szakmai monográfia kategóriába?
Alternatív megoldásként: Miért osztályozták át az ABC/ABD tudományos monográfia egy fejezetét az AEC/AED eljárás fejezetébe?
Több oka lehet, például:
CVTI SR válasz:
"A kiadvány egy kongresszus eredménye (amelyet a bevezetőjében említenek), ezért nem számolható be tudományos monográfiának. A tudományos monográfia meghatározása szerint általában egy-három szerző tudományos munkája, amelyet ebben az esetben nem figyelnek meg, mivel a kiadványban összesen 20 szerző szerepel. alkatrészek nem engedélyezettek, a kiadvány sem sorolható az AFC kategóriába. Megállapították azt is, hogy egyes részek már megjelentek más forrásdokumentumokban, ami szintén ellentmond a tudományos monográfia meghatározásának, és ez megzavarja a monográfia fejezeteinek folytonosságát. Ezen okok miatt a kiadványt átsorolták a BAA kategóriába. "
A záró tézisek esetében ennek oka lehet:
"A kutatási kérdések változatlanok maradtak, a felhasznált szakirodalomban források szerepelnek, amelyet a szöveg néhány új mondattal tükrözött. Ami a kódokat illeti, a diplomamunkához képest egy fél oldal került hozzá, különböző kódokkal.
A diplomamunka nem tekinthető tudományos monográfiának, ha tartalmát legalább ilyen módon kiegészítik, a kutatás változatlan marad, néhány mondat és a kapcsolódó felhasznált irodalom hozzáadódik, és egyúttal a témavezetőt is társszerzőként említik.
A diplomamunka minősége ellenére annak befejezése, átdolgozása és további kutatásokkal és tudományos eredményekkel való kiegészítése könyv formájában az érvényes rendeletnek megfelelően nem elegendő és nem tekinthető tudományos monográfiának, különösen, ha a záró téziseket egyáltalán nem regisztrálják a a Crepč-i jogszabályoknak megfelelően, és a disszertációt a kiadvánnyal egy évben megvédték. "
Milyen feltételek vonatkoznak az EPC-re egy tudományos monográfia regisztrációjához?
Mi lenne, ha a cikk különböző nyelvi változatokban jelent meg, különböző forrásokban?
Ez az oka annak, hogy az AAA/AAB-t átrendelték a BAA/BAB-ra, hogy a monográfia-áttekintők nem professzorok vagy docensek?
Ez általában nem okozza az áthelyezést.
Milyen feltételek mellett lehet egy cikket adatbázisként regisztrálni (ADN/ADM)?
Adatbázis-cikk = kereshető a Scopus adatbázisban vagy a Web of Science-ben.
Fontos: Az a tény, hogy egy naplót indexelnek, nem jelenti azt, hogy a napló minden cikke automatikusan adatbázis-alapú lesz. Szükséges, hogy egy adott cikk kereshető legyen a Scopus vagy a WoS adatbázisban egy adott azonosítóhoz.
val vel. 33.
Amit nem lehet regisztrálni a CREPČ2-ben?
- kiadványok, amelyek még nem jelentek meg,
- könyvekben megjelent alap- és diplomamunkák,
- személyes blogok és webhelyek,
- e-learning tanfolyamok,
- PPT előadások és előadások,
- cikkek a napi sajtóban és a napi sajtó mellékleteiben,
- interjúk rádió- és televíziós műsorokban,
- interjúk, ha az egyetem egyetlen alkalmazottja az interjú résztvevője (az interjú szerzője nem számol be),
- nyilvánosan elérhető belső dokumentumok (belső politikák, fejlesztési stratégiák, szervezeti és módszertani irányelvek, iránymutatások stb.).
val vel. 5.
Fellebbezni lehet az OHO CVTI SR határozata ellen?
Hogyan találom meg a CREPČ2 cikkeket?
FELIRATKÓDOK SZABÁLYAI
Miért nincs a kiadványra adott válasznak 1 vagy 2 kódja, amikor a napló az adatbázisban van?
Ugyanaz a feltétel vonatkozik az adatbázis-válaszokra, mint a cikkekre, a válaszra - a cikknek kereshetőnek kell lennie az adatbázisban (csak akkor lehet 1-es vagy 2-es kódja), különben 3-as vagy 4-es kódja van, az 5-ös vagy 6-os felülvizsgálatban. Attól függően, hogy a válasz hazai vagy külföldi forrásból származik.
Nem elég, hogy van egy indexelt napló az adatbázisban. Szükséges, hogy legyen egy olyan cikk, amelynek azonosítója van, amelyet be kell dobni a rendszerbe - kapcsolja össze.
FIGYELEM:
Nem minden kerül be a Web of Science és/vagy a Scopus adatbázisába. Valószínűleg nem kapnak áttekintéseket vagy kommentárokat a könyveken, ezért 5-ös (külföldi válaszforrás) vagy 6-os (hazai válaszforrás) válaszkód marad.
Miért nincs a 2020-as válasz a CREPC2-ben?
Fontos, hogy melyik cikkhez csatolják a választ. Legyen szó cikkről 2017-ig (majd hozzáadódik a CREPC1-hez), vagy a CREPC2-ben regisztrált cikkhez (2018 óta, majd a CREPC2-n keresztül kapcsolódik).
Mely adatbázisok relevánsak az EPC szempontjából?
Miért nem tekinthető adatbázisnak az Erih plus adatbázisban szereplő cikk?
Az Erih plus adatbázis nem releváns a regisztráció szempontjából, a rendelet nem tekinti annak. Ha azt szeretné, hogy egy cikk adatbázis kategóriával rendelkezzen, akkor az adott cikknek kereshetőnek kell lennie a Scopus vagy a WoS adatbázisok legalább egyikében .
Ezután lehetőség van az ADM kategóriához rendelni - külföldi folyóiratok indexelve a WoS vagy a Scopus adatbázisokban. Vagy az ADN kategória - hazai folyóiratok indexelve a WoS vagy a Scopus adatbázisokban .
Az adatbázisban Jelenlegi tartalom Kapcsolatba lépés a kat. ADC - cikk egy lektorált folyóiratban.
Milyen kritériumok alapján lehet egy cikket abba a kategóriába sorolni, hogy a tudományos monográfia jellegét tanulmányozzák az ABA külföldi kiadók/az ABB hazai kiadói által kiadott folyóiratokban és folyóiratokban?
A Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sportminisztériumának a kiadói tevékenység nyilvántartásának központi nyilvántartásáról és a művészeti tevékenységek nyilvántartásának központi nyilvántartásáról szóló, 2012. december 18-i rendeletének melléklete szerinti egyéb szükséges kritériumok mellett, lásd a függeléket: http://cms.crepc.sk/Data/Sites /1/pdf/vyhlaska-crepc,creuc.pdf
szükséges, hogy
- a közzétételt megelőzően legalább két szakértő felülvizsgálta, akik neve szerepel a kiadványokban; ha a recenzensek nem szerepelnek a külföldi kiadók által kiadott kiadványokban, a szerző bizonyítja a bírálati eljárást, kivéve a kiadó által közzétett publikációkat, amelyek a 108a. Törvény 8. -a,
- van nekik tartomány legalább 3 AH, terhelés legalább 100 példány, vonatkozó publikációs adatok, ISBN, ill. ISSN,
- ha ezeknek az alkotásoknak a hatótávolsága kisebb, mint 3 AH, akkor azokat az AEC, AED kategóriába sorolják.
Miért nem változott az AFC posztkategória ADM/ADN-re, amikor a bejegyzésem a Web of Science vagy a Scopus adatbázisban van?
Ha az eljárás egy fejezetét indexelik a Scopus vagy a Web of Science adatbázisban, akkor a CREPC2-ben meg kell jegyezni, hogy a fejezet a Scopus vagy a Web of Science adatbázisban van indexelve, de a kategória továbbra is AFC marad. Ez nem változik ADM-re vagy ADN-re. Ennek oka az, hogy az ADM/ADN kategóriát csak a folyóiratokban szereplő cikkekhez lehet hozzárendelni (a forrásdokumentumnak naplónak kell lennie), az eljárások fejezeteihez nem. Az évente csak egyszer megjelenő gyűjtemény szintén gyűjteménynek számít!
A szerző felelős kiadói tevékenységéért.