BRATISLAVA - A mai népszavazás után Svájc lehet az első olyan ország a világon, amely megszünteti az összes szociális juttatást és juttatást, és mindenki számára garantált jövedelemmel helyettesíti őket. Ennek a jövőképnek a hívei azzal érvelnek, hogy a biztos jövedelem megerősíti a lakosság személyes szabadságát és a piac javát szolgálja, míg az ellenzők veszélyes és költséges társadalmi kísérletnek tekintik az ötletet.

forradalmi

A javaslat jóváhagyásának felmérései nem sok reményt adnak. A svájci média egyetért abban, hogy egy olyan országban, ahol a népszavazások a közpolitikai élet közös részét képezik, már régóta nem döntöttek ilyen vitatott kérdésben.

Több mint 2 ezer euró, robotok nélkül

Jó vagy rossz ötlet? Még a közgazdászoknak sem világos ebben. A javaslat azt feltételezi, hogy minden felnőtt svájci, fizetésétől függetlenül, havonta körülbelül 2500 frankot (2259 euró vagy 61 000 cseh korona) kap az államtól, és minden gyermek 625 frankot (565 euró), éppen ellenkezőleg, nyugdíjat, munkanélküli ellátást ill. egyéb szociális juttatások, és a járulékokat teljesen törölnék. Az összeg kiszámítása az Alpesi Konföderáció magas megélhetési költségein alapszik, Közép-Európa szempontjából Daniel Straub, a kezdeményezés egyik alapítója szerint 1000–1500 eurónak megfelelő összeg lenne lehetséges.

Munka nélkül a stressz véget ér, hobbit folytathatunk

A garantált jövedelem hívei azt állítják, hogy az anyagi biztonságnak köszönhetően az emberek valóban fontos dolgokra összpontosíthatnak, beteljesíthetik értékeiket, vagy inkább részt vehetnek a közéletben. Meg vannak győződve a piac előnyös előnyeiről is, mivel a munkavállalóknak nem kell többé aggódniuk egy munka miatt, rugalmasabban tudnak új munkahelyet keresni, vagy erősebb helyzetben lesznek a fizetési feltételek tárgyalásában. A rosszul fizetett munka szolgáltatóinak erre reagálniuk kell, és megfelelő bért kell kínálniuk.

A politikusok nem lelkesek, a baloldaliak sem

De a politikusok többsége, még a baloldalon sem, nem támogatja az ilyen társadalmi reformokat. A kritikusok utópisztikus ostobaságnak nevezik a javaslatot, és azt állítják, hogy az emberek az állami pénzek biztonságának köszönhetően abbahagyják a munkát, ami helyrehozhatatlanul károsítja a svájci gazdaságot. A garantált jövedelem bevezetése jelentős terhet róna az állami költségvetésre. A St. Galleni Egyetem közgazdászainak becslése szerint még az összes meglévő hozzájárulás és támogatás megszüntetése után is évente mintegy 150 milliárd frankot (csaknem 13,5 milliárd eurót) kellene biztosítani.

Ilyen pénz megszerzése nem lenne lehetséges a hozzáadottérték-adó több mint 50 százalékos emelése nélkül. A javaslat támogatói elutasítják az ilyen számításokat, és rámutatnak enyhébb becsléseikre, amelyeket az eszközök okos újraelosztása esetén az adók emelése nélkül is megkerülnének.

60:40 ellen

Egy népszavazás során a svájciak valószínűleg elutasítanak egy olyan forradalmi javaslatot, amely megszakítaná a foglalkoztatás és a fizetés hagyományos kapcsolatát, ahogyan az a minimálbér emelésének vagy a törvényes szabadság négy hétről hat hétre történő meghosszabbításának követelésével történt. A jelenlegi becslések szerint a szavazók 60 százaléka ellenzi.

Svédország és Finnország is erről vitatkozik

A garantált jövedelemről nem csak Svájcban esik szó, a lakosság mintájára vonatkozó kísérleti projekteket Finnország és Hollandia készíti elő. Finnországban a kezdeményezést a kormány támogatja Svájchoz képest, ugyanakkor a jövedelem összege jelentősen alacsonyabb lesz, 500–700 euróra számíthatnak, míg az átlagfizetések 2700 eurót tesznek ki.

Népszavazás nemcsak a pénzről

Vasárnap a svájciak több pontot is kommentálnak, nem csak a garantált jövedelemről. Többek között a menekültügyi törvény felülvizsgálatáról döntenek, amely magában foglalja a menekültügyi eljárás felgyorsítását. A petíció benyújtói egy ilyen kiigazítástól azt várják, hogy alacsonyabb az állami költségvetés terhe, valamint csökken Svájc vonzereje azok számára, akiknek nincsenek határozott érvei a védelem iránti kérelem mellett.

A népszavazás másik kérdése a preimplantációs genetikai diagnózis engedélyezése, amelynek során az embriókat még a méhbe juttatásuk előtt megvizsgálják. Európában Svájc mellett ez a módszer Litvániában és a Vatikánban is tiltott - jegyezte meg a Neue Zürcher Zeitung napilap.

A svájciak azt is megvizsgálják, hogy a kőolajra kivetett összes adónak kizárólag a közúti közlekedésbe történő befektetésnek kell-e lennie, a petíció benyújtói kérésére. Jelenleg a kiválasztott összeg fele ilyen beruházásokra megy, a többi az oktatásra, a hadseregre, a mezőgazdaságra vagy a tömegközlekedésre. Ha a fent említett javaslat, amelyet a svájci média fejőstehénként közöl, elfogadja, a többi megnevezett beruházás mintegy 1,5 milliárd frankot (1,36 milliárd eurót) hiányozna.