több

Egészen a közelmúltig a család nagyobb számát elsősorban az alacsonyabb társadalmi rétegekből származó embereknek tulajdonították. Ennek oka az alacsonyabb iskolai végzettség, a fogamzásgátlókhoz való rossz hozzáférés, a nem tervezett terhesség vagy a nemi élet korábbi kezdete volt serdülőknél.

A Bécsi Demográfiai Intézet kutatásai azonban megcáfolnak számos korábbi elméletet, miszerint a magasabb társadalmi osztályból származó, jó végzettséggel és foglalkoztatással rendelkező nők úgy döntenek, hogy a karriert helyezik előtérbe a gyermek helyett. Ezért feltételezték, hogy automatikusan kevesebb gyermekük van, mint alacsonyabb iskolai végzettségű nőknek.

Egy képzettebb nagymamának több unokája van

Megállapították, hogy a nők jelenlegi reproduktív viselkedését már az anyjuk állapota is befolyásolja. Kutatások alapján Maria Rita Testa osztrák demográfus, a Bécsi Intézet azt állítja, hogy annak valószínűsége, hogy az anyák újabb gyereket akarnak, akkor nő, ha a leendő unokák nagymamája felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Lehetséges, hogy a lányának legalább két gyermeke lesz.

A tanulmány 12 000 18–49 éves nő adataival dolgozott. A választás szándékosan azokra az országokra esett, amelyek nőenként eltérő születési rátával, a család más társadalmi helyzetével és eltérő családpolitikával rendelkeznek. Értékelték Ausztriából és Norvégiából származó adatokat, ahol a nők magas foglalkoztatottsággal rendelkeznek, és a szülőknek jelentős az állami támogatás.

És akkor Olaszországból származó adatok, ahol a nők foglalkoztatottsága alacsonyabb, és az anyák állami támogatása gyengébb. A negyedik országként Bulgáriát értékelték, ahol a nők gazdasági helyzete rosszabb, mint Nyugat-Európában, és az anya szerepe társadalmilag erősen megalapozott. A kutatás összehasonlította a fiatal nők és anyáik társadalmi-gazdasági paramétereit.

Példa a lányok számára

A kutatók megvizsgálták azokat a gyerekeket, akik már a családban születtek, de megvizsgálták a nők terveit is, hogy a jövőben több gyereket szüljenek. Az említett négy ország mindegyikében az eredmény ugyanaz lett. A magasabb iskolai végzettségű anyákkal rendelkező nőknek több gyermekük volt vagy tervezett, mint az alacsonyabb iskolai végzettségű anyákkal rendelkező nőknél.

Hirdető

Míg a hivatalos adatok szerint Ausztriában ma 1,47 gyermek nőnként szerepel, a kutatások szerint az iskolázottabb nőknek nőenként akár két gyermekük is lehet, Norvégiában például az egy nőre eső 1,75 gyermek hivatalos adatához képest az iskolázottabb nők nőnként legfeljebb 2,45 gyermeke lehet. Hasonló különbség volt a hivatalos statisztikák és az olaszországi és bulgáriai kutatások között.

Miért van egy képzettebb nagymamának potenciálisan több unokája, a kutatók azzal magyarázzák, hogy otthon lévő lányaik egyensúlyt láttak a család és a munka között, ami növeli azt a bizalmat, hogy az anya később tud segíteni az unokáknak. Ugyanakkor a jobb társadalmi-gazdasági körülmények között élő nők hosszabb ideig élnek, ami hosszabb támogatást jelenthet lányaik számára.

Egy másik hatás pénzügyi is lehet, mert az iskolázottabb nőknek gazdaságilag jobban járnak, ami jövedelemkiesés esetén növeli a nagycsalád hátterének érzését.

Kutatások kimutatták, hogy az oktatásba fektető nőknek általában nem szokott kisebb családjuk lenni, mint kevésbé képzett társaiknál. Négy, eltérő feltételekkel rendelkező ország összehasonlító vizsgálata is megerősítette az anya szerepének nagy hatását a lánya jövőbeli szaporodására. Sem a családpolitika, sem az anya státusza a helyi társadalomban semmilyen módon nem befolyásolta az eredményt, amely a társadalmi különbségek ellenére minden országban meglepően egyformán alakult ki.