Nyikita Hruscsovot a palota puccsát követően leváltották, helyére Leonyid Iljics Brezsnyev került.
Moszkva/Pozsony, 2019. október 14. (TASR) - Nyikita Hruscsov a szovjet történelem egyik legvitatottabb alakja volt. Ő volt az első szovjet vezető, aki ellátogatott az Egyesült Államokba, ahol találkozott Dwight Eisenhower amerikai elnökkel. Leleplezte Sztálin atrocitásait, és parancsára több millió ártatlanul elítélt embert szabadított ki a gulágokból és a büntetőtáborokból. Másrészt megépítette a berlini falat, és az ő korában a világ az atomháború szélén állt.
A Kreml főnöke azonban még soha nem hagyta el tisztségét a hatalmi körök összeesküvése után. És Hruscsov volt az egyetlen kommunista vezető, aki életében lemondott (ez történt Mihail Gorbacsovval, ami a Szovjetunió összeomlásával volt összefüggésben).
Nyikita Hruscsovot a palota puccsát követően leváltották, helyére Leonyid Iljics Brezsnyev került. Október 14-én, hétfőn 55 év telt el azóta, hogy Hruscsovot a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP Központi Bizottsága) Központi Bizottságának első titkáraként eltávolították hivatalából.
Nyikita Szergejevics Hruscsov 1894. április 17-én született a Kurszk megyei Kalinovka faluban, szegény paraszti családban. Általános iskolába járt szülővárosában. 1918-ban belépett a Bolsevik Pártba, ahol 1924-től hivatásos szovjet apparatcsiként dolgozott. 1927-től részt vett a Kommunista Párt összes kongresszusán, 1928-tól a Központi Bizottság tagjaként.
Az 1930-as években Hruscsov Sztálin egyik kedvence lett, és 1937-ben a következő szovjet vezetőt dicsérte: "Sztálin a legjobb, ami az emberiségnek van, mert Sztálin remény, elvárás, jeladó, amely utat mutat az egész haladó emberiség számára." Sztálin 1953 márciusi halála után, amikor Hruscsov állt az ország élén, minden más volt.
Hruscsov előadása a XX. A Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) kongresszusa 1956. február 25-én. Beszédében feltárta Sztálin személyiségkultuszát, annak pusztító következményeit, elítélte elődje diktatórikus gyakorlatát, és szó szerint lerombolta a generalisszimusz.
Hruscsov parancsára ártatlan elítéltek millióit engedték szabadon a gulágokból és a büntetőtáborokból. Óvatosan elkezdte lazítani az elnyomó katonai-rendészeti rendszert, bevezetve a részleges szólásszabadságot és megnyitva az országot a nyugati világ előtt. A lakhatási válság enyhítésére elrendelte az energiatakarékos előre gyártott házak, az úgynevezett rákfélék építését, és támogatta a lakosság jobb ellátását. Hruscsov kezdeményezésére, 1954. február 19-én a Krímet eltávolították az Orosz Föderációból és adminisztratív módon Ukrajnához csatolták, amint azt egy 1954. április 26-án elfogadott törvény is megerősítette. Ennek a lépésnek az oka a Krím szoros gazdasági és kulturális kapcsolatai voltak. régió Ukrajnával.
Sztálin halála utáni első évek enyhülést hoztak a nemzetközi kapcsolatokban. De Hruscsov 1956-ban és 1961-ben is bizonyította kompromisszummentességét Magyarországon, amikor megépítette a berlini falat. Nyugat-Berlin mérlegelte "Csont a torokban".
Felejthetetlen és ikonikus volt Hruscsov előadása az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) 1960. október 12-én, amikor szenvedélyesen dübörögni kezdett cipőjével. - Szegény filippínó vagy, az imperialisták hülye komlója! - kiáltotta a fülöp-szigeteki küldöttség, Lorenzo Sumulong élén, aki egyrészt a gyarmatosítás elítélésével, másrészt Kelet-Európa uralásával vádolta a szovjetuniót.
A szovjet vezető váratlan és kalandos döntése volt a közepes hatótávolságú rakéták titkos telepítése Kubában 1962 nyarán. A világ az atomháború szélén állt. Hruscsov, aki a kubai rakétákat mint "sündisznó amerikai nadrágban", végleg vissza kellett vonni.
Brezsnyev környéki moszkvai legfelsõbb politikai vezetõk növekvõ elégedetlenségüket fejezték ki Hruscsov reformjaival és kalandos külpolitikájával. A folyamatos személyzeti átcsoportosítások fenyegetettnek érezte magát, ezért úgy döntött, hogy cselekszik. Azt javasolta Hruscsovnak, hogy fordítson nagyobb figyelmet az egészségére, és azt állította, hogy a politikától való távozása lesz a legjobb, amit tehet hazája érdekében.
A szovjet olimpia változására 1964. október 14-én került sor, nem sokkal Nyikita Hruscsov csehszlovákiai látogatása után, amely az utolsó külföldi útja lett. Két nappal azelőtt telefonhívás érkezett Moszkvából, a fekete-tengeri Picunda üdülőhelyről Hruscsov nyaralójához. Egy megbeszélésre hívták. "Milyen találkozó? Nyaralok, utána átvesszük! Mi a helyzet? Nem értem" - válaszolta az állam első embere. Megértette, miután megérkezett az ország fővárosába.
Alapján elvették bajtársai a 70 éves Hruscsovot "öregség és egészségügyi okokból", bár semmilyen egészségügyi problémára nem panaszkodott. A Politikai Iroda kemény magja szubjektivizmussal, polgári gondolkodással és elhamarkodott megoldásokkal vádolta. - Kidobtak engem reagált Hruscsov ortójának bevetése után, amely több mint tíz évig állt az ország élén. 1964. október 15-én Leonid Iljics Brezsnyevet nevezték ki az SZKP Központi Bizottságának új első titkárává.
Miután eltávolították a közéletből, Hruscsovot házi őrizetbe vették, és kiemelkedő, de elszigetelt nyugdíjasként élt. Szívrohamban halt meg Moszkvában, 1971. szeptember 11-én, 77 éves korában. Hruscsov a Szovjetunió totalitárius rendszerének enyhítésére tett erőfeszítései ellenére egész életében szilárdan hitt a kommunizmus végső győzelmében. Ezt megerősítik a XXII. A Szovjetunió Kommunista Pártjának kongresszusa, amelyen 1961-ben kijelentette: "A szovjet emberek jelenlegi generációja a kommunizmusban fog élni."