A jelentős technikai fejlődés ellenére, amit a 21. század elején a Föld körül keringő különféle táblagépek, okostelefonok, Internet és több száz műhold mutat, viszonylag kevés alvást értünk.

De még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a távoli múltban élők. Mindig is igyekeztek megérteni az alvást. Csak magyarázat erre fiziológiai jelenség nem volt mindig tudományos.

alvás

Az ókori Görögországban erre a célra létrehoztak egy istent. Hypnosnak hívták. Kivéve Istent ő maga is aludt. Édesanyja Nyx (éjszaka) volt a Tartaros atyaistenről (a mélység és az örök sötétség istenéről). A görög mitológiában Hypnosnak is voltak testvérei. Testvére a halál istene Thanatos volt, húga pedig a Léthé folyó alvilágának istennője.

Hypnosnak három fia volt - Morpheus képes volt bármilyen ember alakját ölteni. A Forbetor ismét hasonló módon jelent meg az állatban. Fantasos hasonló képességekkel rendelkezett - de képes átalakulni különféle dolgokká és tárgyakká is.

Most pedig nézzük meg az alvás magyarázatát a görög mitológia szerint. Hypnos mindennap született, amikor anyjával vándorolt ​​a szárazföldön és a tengeren, és minden élő alvást elvetett, és megszabadította az embereket a gondoktól és bánatoktól. Az álmodozásért Hypnos is felelős volt.

A modern tudomány ismerete

A mitológiával ellentétben a modern tudomány nem csak hipotézisekkel dolgozik. Ezeket a feltételezéseket tudományos módszerek alapján próbálja szisztematikusan ellenőrizni. Jelenleg az alvásról a következő dolgokat tudjuk:

Alvás közben az emberi test regenerálódik

Ez a megállapítás nem úttörő felfedezés. Még a józan ész is megérti, hogy alvás közben újítjuk meg erőnket. A tudományos nyelven kissé bonyolultabban leírhatjuk: alvás közben az anabolikus folyamatok túlsúlyban vannak a katabolikusokkal szemben. A kémiai reakciók egyensúlya éjjel megfordul. Napközben a bomlási reakciók túlsúlyban vannak a szintetikusakkal szemben.

Ennek eredményeként úgy tűnik, hogy a test feltölti az energiatartalékokat, szintetizálja a szükséges fehérjéket. Ugyanakkor javul a sebgyógyulás, és az immunrendszer nagyobb sebességgel kezd dolgozni.

A test energiát takarít meg alvás közben

Az alvás egyik fontos feladata az energia megőrzése. Evolúciós szempontból a testnek meg kellett birkóznia az éjszakával, mert ebben az időszakban az egyén nem lehet produktív. A logikus megoldás az regeneráció, amely a felhasznált energia maximális megőrzésével jár.

Számos tudományos tanulmány azt találta, hogy alvás közben az energiafelhasználásunk körülbelül 15 százalékkal alacsonyabb, mint ébrenlét közben. Első pillantásra ez soknak tűnhet. Meg kell azonban jegyezni, hogy az emberek melegvérű állatok, többé-kevésbé állandó testhőmérsékletűek. A testhőmérséklet csökkentésével nagy mennyiségű energiát lehet megtakarítani. De talán a hüllők is képesek erre.

De hogyan tudták meg a tudósok? Egészen egyszerűen. Kísérletek alapján érték el ezt a számot. Azok az emberek, akik nem aludtak eleget, átlagosan több kalóriát fogyasztottak. Így kompenzálták a magasabb energiafelhasználást.

A test alvás közbeni működésének intenzitásának csökkentésére szolgáló főbb eszközök a következők:

  • a pulzus csökkenése
  • a vérnyomás csökkenése
  • csökkent vese aktivitás
  • az emésztőrendszer aktivitásának csökkentése

Ha segíteni akar a testében az energia megtakarításában, tanácsos lefekvés előtt végiggondolni, mit és mikor kell enni. Az emésztőrendszernek ideális esetben maximális békében kell lennie alvás közben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lefekvés előtt nem ehet semmit. Bizonyos esetekben ez még ajánlott is. De ez egy külön cikk témája.

A vér lehűlése az agyban

Nagyon érdekes jelenséget figyeltek meg a közelmúltban. Alvás közben az agyon átáramló vér lehűl. A tudósok nem tudják, mi a cél. Feltételezzük azonban, hogy alacsonyabb vérhőmérséklet az agyon átáramlás elengedhetetlen a neuronok megfelelő működéséhez.

Idegkapcsolatok kialakítása

Az alvás a mentális funkcióink szempontjából is rendkívül fontos. Az idegkapcsolatok főleg alvás közben alakulnak ki.

Az alvás a legnagyobb fontossága az újszülöttek és a gyermekek számára. Az emberek nagyon fejletlen idegrendszerrel születnek a világra. Fokozatosan ki kell érnie. Különösen az idegek mielinnel való bevonása. Ez a folyamat gyakorlatilag kizárólag alvás közben megy végbe. És ez elég intenzíven zajlik. A gyermek úgy jön a világra, hogy nem is képes meglátni minket. Ez azonban néhány hónap múlva megváltozik.

Ezért költenek az újszülöttek Napi 18 óra alvás. Az idegrendszer intenzív fejlődése zajlik.

A felnőtt nem különbözik jelentősen. Bár idegrendszere fejlett, mégis hatalmas mennyiségű információt kell feldolgoznia. Ahhoz, hogy új információkra emlékezzünk, az agynak meg kell változtatnia a szerkezetét. Új idegi kapcsolatokat kell létrehozni.

A tudomány még itt sem könnyű, és nagyon keveset tud ezekről a folyamatokról. De ami több mint jól bizonyított, az az az alvás és az emlékezet kombinációja. Más szavakkal: ha nem alszik eleget, és alváshiányban szenved, az hatással lesz a memória minőségére. Egyszerűen kevesebb dologra fog emlékezni alacsonyabb minőségben, mint ha optimálisan aludna.

A memória szempontjából a kulcsfázis az alvás, amelyet REM néven ismerünk - ez az angol kifejezés rövidítése Gyors szemmozgások, vagyis gyors szemmozgások. Ez a szakasz csak néhány percig tart, és alvás közben ciklikusan megismétlődik. Gyors szemmozgások, izommerevség és az álmok előfordulása jellemzi. Az agy aktivitása más az expresszió REM fázisában, mint a mély alvás alatt. Az agyhullámok eltérő hosszúságúak, és a test ellazul a mély alvás során.