A dokumentumok 1330-ban említik először a torysai birtok részeként és önálló plébániaként. Az 1330 - 1331-es években itt dolgozott Pavol plébános, aki a felső toronyi lelkészek testvériségének tagja volt.
A falu nevét a legrégebbi okmányok adják meg formában: Polom, Palim. Fejlődése a következő évszázadokban a következőképpen követhető nyomon: 1427 Polon, 1689 Polyom, 1773 Ploma, 1786 Polom, 1927 Poloma.
A falu valószínűleg egy erdőtörés helyén alakult, neve pedig nem kerülte el a magyar befolyást. A szlovák település, a szász-szepesi nemesek, Rikolf és Polan érkezésével Horní Potorysia városába, nem kerülte el a német telepeseket a 13. század végén vagy a 14. század elején. A községet a vásárlási törvény szerint rendezték. A mai napig megőriztek itt néhány német körzeti nevet és vezetéknevet. E befolyás ellenére a falu megőrizte szlovák jellegét.
A falu 1427-ben 27 kikötőből adózott, ami Šarišská stolice közepes méretű falvai közé sorolja. A 16. században a falu elesett. 1600-ban, új családok érkezése után 28 parasztház volt. 1691-ben a falu mentesült az adófizetések alól, mire német katonák megsemmisítették.
A 18. és 19. században a falu népessége megnőtt. 1787-ben 338 lakosa, 1828-ban pedig már 529. Lakosa 1970-ben 680, az 1992-es népszámláláskor pedig 880 lakosa volt. 1875 körül a falut rettenetes kolera-betegség sújtotta, amelyben sok lakója meghalt. A 19. század végét a szlovákok kemény magyarosítása jellemezte. Tanultak az ún "Csütörtöki iskola" és csak magyarul. Nekik is otthon kellett használniuk a magyart.
Az első világháború idején a falu polgárai is meghaltak. Az 1930-as évek nagy gazdasági világválságának következményeként sok lakója elhagyta Polomát külföldi munkavállalás céljából.
A háborúk közötti időszakban két zsidó család is élt a faluban. Megéltek a kereskedelemtől és a vendéglátás tulajdonában voltak. De a második világháború idején kiszorították őket a faluból és német koncentrációs táborokba szállították őket. A második világháború 1945. január 21-én ért véget a faluban.
A második világháború végén új gazdasági, társadalmi és politikai körülmények alakultak ki a faluban. Ebben az időszakban több tűz is elkapta a falut (1940, 1949, 1951). A következő időszak bizonyos növekedést és fejlődést jelent az önkormányzat számára. 1953-ban telefont vezettek be a faluba. 1960-ban bekötötték az elektromos hálózatba, 1962-ben aszfaltos utat építettek Šarišské Draviec felé. 1963. január 12-én rendszeres buszközlekedés kezdett megérkezni a faluba. 1973-ban befejeződött a vízellátó rendszer kiépítése, a nyilvános rádió rekonstrukciója. 1975-ben aszfaltos utakat építettek a faluban. És a falu 1975. október 1-jén csatlakozott a JRD Šarišské Dravce épületéhez. 1976-ban befejeződött egy új bevásárlóközpont építése. 1984-ben új óvodát nyitottak a faluban.
Az 1989-es, de különösen az 1990-es év fordulópont lett a falu Poloma fejlődésében. 1989. november 17-én események kezdtek kialakulni a köztársaságban, ami egy párt - Csehszlovák Kommunista Párt - kormányának bukásához vezetett. Hosszú évek után az önkormányzat polgárai szabadon választhattak a polgármester és az önkormányzati tanács képviselői jelöltek közül. A választási időszak prioritása egy új művelődési ház építése volt.
A falu egyik fontos alakja Vendelín Genschur. 1886. december 18-án született. Elemi iskolát végzett, 1909-ben Rozsnyón érettségizett. Négy éves teológiai tanulmányozás után 1913. június 23-án szentelték római katolikus pappá. Hobbija a szülőhely és a környék történetének megismerése volt. Emlékiratokat írt, amelyekben élő emlékként tájékoztat a templom 1899-es felújításáról. Valószínűleg rámutatott a szentély falain megjelent gótikus freskókra. 1970. február 2-án hunyt el.