Számú melléklet 1. a változás bejelentésére, ev. Sz .: 2015/05941-Z1B
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
1. A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
DECAPEPTYL 0,1 mg
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Egy előretöltött fecskendő 1 ml oldatos injekcióval 100 mikrogramm triptorelin-acetátot tartalmaz, ami 95,6 mikrogramm triptorelinnek felel meg.
Ismert hatású segédanyag: Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciónként, azaz. j. lényegében elhanyagolható mennyiségű nátrium.
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
Tiszta, színtelen oldat.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
- Előrehaladott prosztatarák kezelése, amely a tesztoszteron termelésének elnyomását igényli.
- Az agyalapi mirigy hormongenezisének szuppressziója az ellenőrzött petefészek-hiperstimuláció előtt és alatt asszisztált reprodukcióban (ART).
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
A DECAPEPTYL-et olyan orvosnak kell beadnia, aki teljes mértékben ismeri a fenti javallatok hormonális kezelését, vagy az ő utasítása szerint.
A DECAPEPTYL naponta egyszer szubkután injekciót ad az alsó hasban. Az első beadás után ajánlott, hogy a beteg 30 percig orvosi felügyelet alatt álljon az injekcióval szembeni allergiás/pszeudoallergiás reakciók esetén. Ilyen reakciók esetén a rendelkezésre álló felszerelésnek azonnal rendelkezésre kell állnia. További injekciókat a beteg maga is beadhat, ha tudatában vannak a túlérzékenységi reakcióra utaló jeleknek és tüneteknek, az ilyen reakció következményeinek és azonnali orvosi beavatkozás szükségességének. Az injekció helyét el kell változtatni a lipoatrophia elkerülése érdekében.
A kezelés első hét napja alatt naponta 0,5 mg triptorelint adnak be szubkután. A 8. naptól kezdve a napi adag 0,1 mg-ra csökken naponta egyszer. A kezelés általában hosszú távú. A beadás módosítása a GnRH analógok más formáiból bármikor és probléma nélkül lehetséges.
- Kontrollált petefészek hiperstimuláció az asszisztált reprodukcióban
A DECAPEPTYL kezelést a meddőség kezelésében jártas orvosnak kell felügyelnie. 0,1 mg triptorelint injektálnak naponta. A kezelést a korai follikuláris fázisban (a menstruációs ciklus 2-3. Napja) vagy a középső luteális fázisban (a menstruációs ciklus 21-23. Napja, vagy a menstruáció várható kezdete előtt 5-7 nappal) kell elkezdeni. 2–4 hetes DECAPEPTYL-kezelés után, amikor az LH koncentráció kellően csökken, meg lehet kezdeni a petefészkek gonadotropinokkal történő stimulálását. A petefészek-válasz klinikai monitorozása alapján (beleértve az önmagában végzett ultrahangot vagy az ösztradiolszint mérésével együtt) a gonadotropinok adagját ezt követően módosítani kell. Amikor a megfelelő számú tüsző eléri a kívánt méretet, le kell állítani a DECAPEPTYL és a gonadotropin kezelését, és egyetlen hCG injekciót kell beadni a végső follikuláris érés kiváltására. Ha a reaktivitás csökkenése 4 hetes kezelés után (ösztradiolszint vagy ultrahang alapján) nem igazolható, mérlegelni kell a DECAPEPTYL abbahagyását. A kezelés teljes időtartama általában 4-7 hét. A DECAPEPTYL alkalmazásakor szükség van a luteális fázis támogatására. A luteális fázis támogatása az adott munkahelyen érvényes protokoll szerint történik.
Speciális betegcsoportok
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség különleges dózismódosításra. Egy klinikai vizsgálat azt jelzi, hogy a súlyos máj- és vesekárosodásban szenvedő betegeknél alacsony a triptorelin felhalmozódás kockázata (lásd 5.2 pont).
Helyezze az előretöltött eldobható fecskendő teljes tartalmát a bőr alá.
Csak egyszeri használatra.
4.3 Ellenjavallatok
- A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
- Túlérzékenység a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) vagy bármely más GnRH-analóg iránt.
- Hormonfüggetlen prosztatarák.
- Monoterápiaként prosztatarákos betegeknél, gerincvelő kompresszióval vagy gerincáttétek jeleivel (lásd még 4.4 pont).
- Orchiectomia után (műtéti kasztrálás után a triptorelin nem okozza a szérum tesztoszteronszint további csökkenését).
- Terhesség és szoptatás.
4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések
A GnRH agonisták alkalmazása csökkentheti a csont ásványi sűrűségét.
A férfiakra vonatkozó előzetes adatok szerint a biszfoszfonátok és a GnRH agonisták kombinációja csökkentheti a csont ásványianyag-veszteségét.
Különös figyelmet kell fordítani az osteoporosis egyéb kockázati tényezőivel (pl. Krónikus alkoholizmus, dohányzás, a csont ásványianyag-sűrűségét csökkentő gyógyszerekkel, pl. Görcsgátlók vagy kortikoszteroidok, csontritkuláskori csontritkulás, alultápláltság) történő hosszú távú kezelésre.
Ritkán a GnRH agonistákkal végzett kezelés felfedhet egy korábban ismeretlen hipofízis adenomát. Az agyalapi mirigy apopleksija jelen lehet ezeknél a betegeknél, amelyet hirtelen fejfájás, hányás, látászavarok és oftalmoplegia jellemez.
A GnRH agonistákkal, például triptorelinnel kezelt betegeknél fokozott a depresszió kialakulásának kockázata (ami súlyos is lehet). A depresszió tüneteinek megjelenésekor a betegeket tájékoztatni kell és megfelelően kell kezelni.
Óvatosan kell eljárni, ha a triptorelint olyan gyógyszerekkel együtt adják, amelyek befolyásolják az agyalapi mirigy gonadotropinok szekrécióját. Javasoljuk a beteg hormonális állapotának figyelemmel kísérését.
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél a triptorelin felezési ideje 7-8 óra, míg egészséges önkénteseknél 3-5 óra. Az asszisztált reprodukcióban e hosszan tartó expozíció ellenére az embriótranszfer időpontjában nem várható a triptorelin jelenléte a véráramban.
A triptorelin a többi GnRH agonistához hasonlóan a kezelés kezdetén megnöveli a szérum tesztoszteron szintjét. Ennek eredményeként a prosztatarák tüneteinek és tüneteinek átmeneti súlyosbodásának egyedi esetei lehetnek a kezelés első heteiben (lásd 4.8 pont). Ezért a kezelés kezdeti szakaszában megfelelő antiandrogént kell adni a szérum tesztoszteronszint kezdeti növekedésének és a klinikai tünetek súlyosbodásának megakadályozása érdekében.
Kevés beteg tapasztalhatja a prosztatarák jeleinek és tüneteinek átmeneti súlyosbodását (a daganat fellángolását) és a rákkal kapcsolatos fájdalom (metasztatikus fájdalom) átmeneti erősödését, amelyet tüneti módon kezelhetnek.
Mint más GnRH agonistáknál, a gerincvelő kompressziójának vagy a húgyúti elzáródásnak egyedi eseteit figyelték meg. Gerincvelő-kompresszió vagy vesekárosodás esetén szokásos kezelést kell alkalmazni, és szélsőséges esetekben azonnali orchiectomiát (műtéti kasztráció) kell mérlegelni. Gondos ellenőrzés szükséges a kezelés első heteiben, különösen azoknál a betegeknél, akiknek a gerincében áttétek vannak a gerincvelő összenyomásának veszélye miatt, valamint húgyúti obstrukcióban szenvedő betegeknél.
A terápiás hatást a kezelés során rendszeresen ellenőrizni kell a plazma tesztoszteron és a prosztata specifikus antigén (PSA) szintjének meghatározásával. A tesztoszteronszint nem haladhatja meg az 1 ng/ml-t.
A terlipressin nem indukálja a szérum tesztoszteronszint további csökkenését műtéti kasztrálás után.
A bilaterális orchiectomia vagy a GnRH analógok által kiváltott hosszú távú androgénmegvonás fokozott csontvesztési kockázatot jelent, csontritkuláshoz és a törések kockázatához vezethet.
Az androgén-deprivációs terápia meghosszabbíthatja a QT-intervallumot.
Azoknál a betegeknél, akiknek kórtörténetében QT-megnyúlás vagy QT-megnyúlás kockázati tényezői szerepelnek, valamint olyan betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek/használnak, amelyek meghosszabbíthatják a QT-intervallumot (lásd 4.5 pont), az orvosnak figyelembe kell vennie a DECAPEPTYL., Beleértve a torsades de pointes hivatkozásának lehetőségét.
Epidemiológiai adatok azt is kimutatták, hogy az androgén-deprivációs terápia során a betegek metabolikus változásokat tapasztalhatnak (pl. Glükóz-intolerancia), vagy fokozott a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az előzetes adatok azonban nem erősítették meg a kapcsolatot a GnRH analógokkal végzett kezelés és a megnövekedett kardiovaszkuláris mortalitás között. Metabolikus vagy szív- és érrendszeri megbetegedések magas kockázatának kitett betegeknél a kezelést gondosan mérlegelni kell a kezelés megkezdése előtt. Ha androgén-deprivációs terápiát kezdenek, a betegeket a kezelés ideje alatt megfelelően ellenőrizni kell.
A triptorelin terápiás dózisban történő beadása az agyalapi mirigy gonadotropinjainak elnyomását okozza. A normál kezelés általában a kezelés leállítása után folytatódik. Ezért az agyalapi mirigy-gonád funkció diagnosztikai vizsgálatának eredményei elvégezhetők a kezelés alatt és a GnRH analógok abbahagyása után.
- Kontrollált petefészek hiperstimuláció az asszisztált reprodukcióban
A triptorelin felírása előtt ki kell zárni a terhességet.
Az ásványi sűrűség elvesztése
A GnRH agonisták használata valószínűleg átlagosan havi 1% -kal csökkenti a csont ásványi sűrűségét 6 hónapos kezelés alatt. A csont ásványi sűrűségének minden 10% -os csökkenésével a törések kockázata kétszer-háromszorosára nő.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a legtöbb nőnél a kezelés abbahagyása után alakul ki ez az állapot.
Nem állnak rendelkezésre adatok azokról a betegekről, akiknél a kezelés idején már csontritkulás volt, vagy akiknek voltak kockázati tényezői a betegségre (pl. Krónikus alkoholizmus, dohányzás, hosszú távú kezelés a csont ásványi sűrűségét csökkentő gyógyszerekkel, pl. Görcsoldók vagy kortikoszteroidok, a csecsemő kórelőzményében csontritkulás volt) alultápláltság, pl. anorexia nervosa). Mivel a csont ásványi sűrűségének csökkenése valószínűleg nagyobb kockázatot jelent ezeknél a betegeknél, a triptorelin-kezelést betegenként kell mérlegelni, és csak akkor szabad megkezdeni, ha az előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat. A kezelés menetét gondosan mérlegelni kell. Figyelmet kell fordítani a további vizsgálatokra, hogy megakadályozzák a csont ásványi sűrűségének csökkenését.
A GnRH analógok és a gonadotropinok alkalmazása miatt a helyreállított follikuláris funkció jelentősen megnövekedhet néhány hajlamos beteg esetében, különösen policisztás petefészek szindróma esetén.
Az ART növeli a többes terhesség, a vetélés, a méhen kívüli terhesség és a veleszületett rendellenességek kockázatát. Ez a kockázat a triptorelin kiegészítő kezelésként történő alkalmazásával is fennáll az ellenőrzött petefészek-stimuláció során. A petefészek-hiperstimulációs szindróma (OHSS) eseteiről beszámoltak a triptorelinnel gonadotropinokkal kombinálva, mint más GnRH-analógok és petefészek-ciszták.
Petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS)
Az OHSS egy olyan betegség, amely eltér a komplikáció nélküli petefészek-megnagyobbodástól. Az OHSS egy olyan szindróma, amely erősen súlyosbodhat. Ez a petefészkek markáns megnagyobbodásával, a magas szérum szteroidszinttel és a megnövekedett érpermeabilitással nyilvánul meg, ami folyadékfelhalmozódást eredményezhet a peritonealis, pleuralis és ritkán a pericardialis üregekben.
Az OHSS súlyos eseteiben a következő tünetek figyelhetők meg: hasi fájdalom, hasi feszülés, súlyos petefészek-megnagyobbodás, súlygyarapodás, nehézlégzés, oliguria és gyomor-bélrendszeri tünetek, beleértve émelygést, hányást és hasmenést. A klinikai vizsgálat kimutathatja a hipovolaemiát, a hemokoncentrációt, az elektrolit-egyensúlyhiányt, az asciteset, a hemoperitoneumot, a pleurális effúziót, a hydrothoraxot, az akut tüdőfájdalmat és a thromboemboliás eseményeket.
A petefészek túlzott reagálása a gonadotropin kezelésre ritkán okozza az OHSS-t, hacsak hCG-t nem adnak ovuláció kiváltására. Ezért petefészek hiperstimulációja esetén a hCG nem adható, és a beteget figyelmeztetni kell arra, hogy legalább 4 napig ne lépjen kapcsolatba szexuális úton, és ne alkalmazzon gátló fogamzásgátló módszereket. Az OHSS gyorsan (24 órától több napig) előrehaladhat és orvosilag súlyosvá válhat, ezért a betegeket a hCG beadása után legalább két hétig ellenőrizni kell.
Az OHSS súlyosabb és hosszabb lehet a terhesség alatt. A legtöbb esetben az OHSS a hormonális kezelés abbahagyása után következik be, és a kezelés után eléri a maximum 7-10 napot. Általában az OHSS spontán eltűnik a menstruáció kezdetével.
Az OHSS súlyos eseteiben a gonadotropin-kezelést abba kell hagyni, ha folytatódik, a beteget kórházba kell helyezni és specifikus OHSS-kezelést kell bevezetni, pl. elektrolit vagy kolloid és heparin oldatok intravénás infúziója.
A szindróma nagyobb gyakorisággal fordul elő policisztás petefészek-szindrómában szenvedő betegeknél.
Az OHSS kockázata nagyobb lehet, ha GnRH agonistákat gonadotropinokkal kombinálva alkalmazunk, mint önmagában gonadotropinokat alkalmazva.
Ciszták a petefészkeken
A petefészkeken lévő ciszták megjelenhetnek a GnRH agonista kezelés kezdeti szakaszában. Általában tünetmentesek és nem működnek.
4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók
Óvatosan kell eljárni, ha a triptorelint olyan gyógyszerekkel együtt adják, amelyek befolyásolják a gonadotropinok kiválasztását az agyalapi mirigyben. Javasoljuk a beteg hormonális állapotának figyelemmel kísérését.
Az androgén-deprivációs terápia meghosszabbíthatja a QT-intervallumot, ezért a DECAPEPTYL egyidejű alkalmazása olyan gyógyszerekkel, amelyek ismerten meghosszabbítják a QT-intervallumot, vagy képesek torsades de pointes kiváltására, mint például az IA osztályú antiaritmiás szerek (pl. Kinidin, disopiramid) vagy a III. Osztály (pl. Amiodaron, szotalol, dofetilid, ibutilid), metadon, moxifloxacin, antipszichotikumok stb. (lásd 4.4 pont).
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. Nem zárható ki a gyakran használt gyógyszerekkel, köztük a hisztamint felszabadító gyógyszerekkel való kölcsönhatás.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A triptorelint nem szabad terhesség alatt alkalmazni, mivel a GnRH agonisták egyidejű alkalmazása elméletileg növelheti a vetélés vagy a magzati rendellenesség kockázatát. Potenciálisan termékeny nőknél a kezelés megkezdése előtt alapos vizsgálattal ki kell zárni a terhességet. Nem hormonális fogamzásgátlókat kell alkalmazni a kezelés alatt, amíg a menstruáció helyre nem áll.
A triptorelinnel végzett asszisztált reprodukcióra vonatkozó jelenlegi klinikai eredmények nem mutattak ok-okozati összefüggést a gyógyszer beadása és az azt követő petesejt-fejlődési rendellenességek, terhesség vagy szülés között.
A triptorelin terhesség alatti alkalmazására vonatkozó korlátozott adatok nem utalnak a veleszületett rendellenességek fokozott kockázatára. Az állatokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont). A triptorelin farmakológiai hatása miatt nem zárható ki káros hatása a terhességre és a csecsemőre.
A triptorelint nem szabad szoptatás alatt alkalmazni.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A triptorelinnek a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásaira vonatkozóan nem végeztek vizsgálatokat. A triptorelin farmakológiai tulajdonságai miatt azonban valószínűleg nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a beteg gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeit.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A csökkent tesztoszteronszint miatt a legtöbb beteg várhatóan olyan mellékhatásokat fog tapasztalni, mint hőhullámok (30%) és fokozott izzadás, amelyek általában nem igénylik a kezelés megszakítását. A betegek 30-40% -ában impotencia és csökkent libidó fordul elő.
Mivel a tesztoszteron szint általában a kezelés első hetében emelkedik, a már meglévő tünetek és tünetek (pl. Húgyúti elzáródás, áttétek miatti csontfájdalom, gerincvelő kompresszió, izomfáradtság és az alsó végtagok nyiroködémája) súlyosbodhatnak. Bizonyos esetekben a húgyúti elzáródás csökkenti a veseműködést. Idegtömörítést észleltek aszténia, paresztézia és alsó végtag gyengeség esetén. Ezek a tünetek átmeneti jellegűek és általában a kezelés 1-2 hetében eltűnnek.
A DECAPEPTYL alkalmazásával thrombophlebitis és alvászavarok figyelhetők meg.
A trabecularis csont kisebb mértékű elvesztése fordulhat elő. Ez a mellékhatás a kezelés leállítását követő 6-9 hónapon belül visszafordítható (lásd 4.4 pont).
Néhány betegnél szédülést és remegést figyeltek meg.
MedDRA Szervrendszer