tbl 100x400 mg
A jellemzők összefoglalójának (SPC) tartalma
A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jóváhagyott szövege, nyilvántartási szám: 2011/02187-REG, 2011/02188-REG, 2011/02189-REG
A gyógyszer bejegyzésének változásáról szóló értesítés 2. számú melléklete, lajstromszám: 2012/06469-Z1A
AZ ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK
A GYÓGYSZER MEGNEVEZÉSE
Gedena 25 mg rágótabletta
Gedena 50 mg rágótabletta
Gedena 100 mg rágótabletta
2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL
Minden 25 mg rágótabletta 35,12 mg szildenafil-citrátot tartalmaz (ami 25 mg szildenafilnak felel meg).
Ismert hatású segédanyagok: 2,15 mg aszpartám
70,4575 mg laktóz-monohidrát
Minden 50 mg rágótabletta 70,24 mg szildenafil-citrátot tartalmaz (ami 50 mg szildenafilnak felel meg).
Ismert hatású segédanyagok: 4,30 mg aszpartám
140,915 mg laktóz-monohidrát
Minden 100 mg rágótabletta 140,48 mg szildenafil-citrátot tartalmaz (ami 100 mg szildenafilnak felel meg).
Ismert hatású segédanyagok: 8,60 mg aszpartám
281,83 mg laktóz-monohidrát
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 szakaszban.
3. GYÓGYSZERFORMA
25 mg: Fehér, háromszög alakú, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „25” felirattal ellátott tabletta.
50 mg: Fehér, háromszög alakú, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „50” felirattal ellátott tabletta.
100 mg: Fehér, háromszög alakú, mindkét oldalán domború, egyik oldalán „100” felirattal ellátott tabletta.
4. KLINIKAI JELLEMZŐK
4.1 Terápiás javallatok
Erekciós diszfunkció kezelése férfiaknál, amely képtelen elérni vagy fenntartani a pénisz megfelelő erekcióját a kielégítő szexuális kapcsolat lefolytatásához.
Szexuális stimulációra van szükség ahhoz, hogy Gedena hatékony legyen.
4.2 Adagolás és alkalmazás módja
Felnőttek:
Az ajánlott adag 50 mg, szükség szerint kb. Egy órával a szexuális tevékenység előtt. A tablettákat lenyelés előtt meg kell rágni.
A hatékonyság és a tolerálhatóság alapján az adag 100 mg-ra emelhető vagy 25 mg-ra csökkenthető. A maximális ajánlott adag 100 mg. A maximális ajánlott adagolási gyakoriság naponta egyszer. Ha a Gedena-t étellel együtt veszi be, az aktivitás kezdete késleltethetővé válik az éhgyomorra történő bevételhez képest (lásd 5.2 pont).
Alkalmazása időseknél:
Idős betegeknél nincs szükség az adag módosítására.
Használat vesekárosodásban szenvedő betegeknél:
Az „Alkalmazás felnőtteknél” részben megadott adagolási ajánlások enyhe vagy közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedőkre vonatkoznak (kreatinin-clearance = 30–80 ml/perc).
Mivel a szildenafil-clearance alacsonyabb súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (kreatinin-clearance 150 μM). A szildenafil csúcskoncentrációja miatt plazmában (kb. 1 μM az ajánlott adagok után) a Gedena nem valószínű, hogy megváltoztatja ezen izoenzimek szubsztrátjainak clearance-ét.
Nincsenek adatok a szildenafil és a nem specifikus foszfodiészteráz-gátlók, például a teofillin vagy a dipiridamol kölcsönhatásáról.
A szildenafil nitrogén-oxid/cGMP anyagcserére gyakorolt ismert hatásai alapján (lásd 5.1 pont) a szildenafil a jelentések szerint erősíti a nitrátok vérnyomáscsökkentő hatását, ezért ellenjavallt együttes alkalmazása nitrogén-monoxid-donorokkal vagy bármilyen formájú nitrátokkal (lásd 4.3 pont). ).
Az alfa-blokkoló terápiában részesülő betegeknél a szildenafil együttes alkalmazása tüneti hipotenzióhoz vezethet érzékenyebb egyéneknél. Ez nagy valószínűséggel a szildenafil adagjának beadását követő 4 órán belül jelentkezik (lásd 4.2 és 4.4 pont). Három specifikus gyógyszerkölcsönhatás-vizsgálatban az alfa-blokkoló doxazozint (4 mg és 8 mg) és a szildenafilot (25 mg, 50 mg vagy 100 mg) együtt adták jóindulatú prosztata hiperpláziában (BPH) szenvedő betegeknek, akik stabilizálódtak a doxazozin terápia során. .
A vizsgált populációkban a vérnyomás későbbi csökkenése a hanyatt fekvő helyzetben elérte a 7/7 Hgmm, a 9/5 Hgmm és a 8/4 Hgmm értéket, és az átlagos későbbi vérnyomáscsökkenés álló helyzetben eléri a 6/6 Hgmm-t, 11/4 Hgmm és 4/5 Hgmm. Amikor a szildenafilot és a doxazosint együtt adták a doxazosin-terápiával stabilizált betegeknek, több esetben is tüneti poszturális hipotenzióról számoltak be a betegek. Ezek a betegek szédülésről és gyengeségről számoltak be, de nem ájultak el.
Nem figyeltek meg komoly interakciókat, amikor a szildenafilot (50 mg) együtt adták tolbutamiddal (250 mg) vagy warfarinnal (40 mg), amelyeket a CYP2C9 metabolizál.
A szildenafil (50 mg) nem hosszabbította meg a vérzési időt az acetilszalicilsav (150 mg) miatt.
A szildenafil (50 mg) nem erősítette meg az alkohol hipotenzív hatását egészséges önkénteseknél, akiknek az átlagos maximális véralkoholszintje 80 mg/dl volt.
A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek következő osztályainak kombinációja: diuretikumok, béta-blokkolók, ACE-gátlók, angiotenzin II-antagonisták, vérnyomáscsökkentők (értágító, központi hatású), adrenerg neuron-blokkolók, kalciumcsatorna-blokkolók és alfa-blokkolók blokkolók placebót használó betegeknél . Egy specifikus interakciós vizsgálatban, amelynek során magas vérnyomásban szenvedő betegeknél a szildenafil (100 mg) és amlodipin együtt volt, a szisztolés vérnyomás további csökkenést mutatott a fekvő helyzetben 8 Hgmm. A megfelelő későbbi diasztolés vérnyomás csökkenés a hányinger helyzetében 7 Hgmm volt. Ezek a későbbi vérnyomáscsökkenések nagyságrendileg hasonlóak voltak a szildenafil egészséges önkénteseknél tapasztalt értékével (lásd 5.1 pont).
A szildenafil (100 mg) nem befolyásolta a HIV proteáz inhibitorok (szakvinavir és ritonavir) stabil farmakokinetikai tulajdonságait, amelyek a CYP3A4 szubsztrátjai.
4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás
A Gedena nem javallott nők számára.
A reprodukciós vizsgálatok során patkányokon és nyulakon nem figyeltek meg releváns mellékhatásokat a szildenafil orális beadását követően.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre
A gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatásokat nem vizsgálták.
Szildenafillal végzett klinikai vizsgálatok során szédülést és látászavarokat figyeltek meg, ezért a gépjárművezetés vagy gépek kezelése előtt meg kell vizsgálni a betegek Gedena-reakcióit.
4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások
A Gedena biztonságossági profilja 8691 beteg vizsgálatán alapszik, akik 67 placebo-kontrollos klinikai vizsgálatban kapták az ajánlott adagot szildenafil tablettákkal. A szildenafilt szedő betegeknél végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban jelentett mellékhatások a fejfájás, kipirulás, dyspepsia, látászavarok, orrdugulás, szédülés és színlátásromlás volt.
A szildenafil tablettákkal kapcsolatos mellékhatásokat a forgalomba hozatalt követően, becsült, több mint 9 éves időtartam alatt vizsgálták. Mivel nem minden mellékhatást jelentettek a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, és nem vezették be a biztonsági adatbázisba, e reakciók gyakorisága nem határozható meg megbízhatóan.
Az alábbi táblázatban felsoroljuk az összes klinikailag releváns mellékhatást, amely a klinikai vizsgálatok során a placebónál nagyobb gyakorisággal fordult elő, szervrendszerenként és gyakoriság szerint (nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100-70% stenosis). legalább egy koszorúér) a nyugalmi állapotban lévő nyugalmi szisztolés és diasztolés vérnyomás 7% -kal és 6% -kal csökkent az alapszinthez képest, az átlagos pulmonalis szisztolés vérnyomás 9% -kal csökkent, a szildenafil nem volt hatással a szívteljesítményre, és nem rontotta a szívkoszorúéren keresztüli véráramlást artériák szűkületben.
Nem volt klinikailag szignifikáns különbség a szildenafil miatti angina-csökkenés idejében a placebóhoz viszonyítva, kettős-vak, placebo-kontrollos testedzési vizsgálatban 144 merevedési zavarban és krónikusan stabil anginában szenvedő betegnél, akik rendszeresen kaptak anginaellenes szereket (a nitrátok kivételével).
Néhány betegnél enyhe és átmeneti különbségeket figyeltek meg a színdiszkriminációban (kék/zöld) egy órával a szildenafil 100 mg-os adagjának beadása után a Farnsworth-Munsell 100 színteszt segítségével. Az adagolás után 2 órával hasonló hatásokat nem figyeltek meg. A színdiszkrimináció ezen változásának feltételezett mechanizmusa a retina fototranszdukciós kaszkádjában aktív PDE6 gátlásához kapcsolódik. A szildenafil nincs hatással a látásélességre vagy a kontrasztérzékelésre. Egy kisméretű, placebo-kontrollos vizsgálatban dokumentált korai, életkorral összefüggő makula degenerációban szenvedő betegeknél (n = 9) a szildenafil (egyszeri adag, 100 mg) nem mutatott szignifikáns változást a látásvizsgálatokban (látásélesség, Amsler-rács, szimulált) közlekedési világítás, Humphrey kerülete és fotostressz).
Egészséges önkéntesek egyszeri 100 mg szildenafil-adagját követően ez az adag nem volt hatással a spermiumok mozgékonyságára vagy morfológiájára.
Tudjon meg többet a klinikai vizsgálatokról
A klinikai vizsgálatok során a szildenafil tablettákat több mint 8000 19 és 87 év közötti betegnek adták be. A betegek korszerkezete a következő: idős betegek (19,9%), magas vérnyomásban szenvedő betegek (30,9%), diabetes mellitus (20,3%), ischaemiás szívbetegségek (5,8%), hiperlipidémia (19,8%)), gerincvelői sérülések ( 0,6%), depresszió (5,2%), a prosztata transzuretrális reszekciója (3,7%), radikális prosztatektómia (3,3%). A következő betegcsoportok nem voltak elégségesek vagy kizártak a klinikai vizsgálatokból: kismedencei műtétet követő betegek, sugárkezelés utáni betegek, súlyos vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegek, valamint bizonyos kardiovaszkuláris betegségekben szenvedő betegek (lásd 4.3 pont).
A fix dózisú vizsgálatokban az erekció javulását mutató betegek megoszlása a kezelés során 62% (25 mg), 74% (50 mg) és 82% (100 mg) volt, szemben a placebót szedő betegek 25% -ával. Kontrollált klinikai vizsgálatokban a szildenafil miatti abbahagyási arány alacsony volt, és hasonló volt a placebóhoz.
Valamennyi vizsgálatban a szildenafil bevétele után javulást mutató betegek megoszlása a következő volt: pszichogén merevedési zavar (84%), vegyes merevedési zavar (77%), szerves merevedési zavar (68%), idős betegek (67%), diabetes mellitus (59%), iszkémiás szívbetegség (69%), magas vérnyomás (68%), TURP (61%), radikális prosztatektómia (43%), gerincvelő sérülés (83%), depresszió (75%). A szildenafil biztonságosságát és hatékonyságát hosszú távú vizsgálatokban értékelték.
5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok
A szildenafil gyorsan felszívódik. A maximális megfigyelt plazmakoncentráció éhomi állapotban történő orális beadás után 30 és 120 perc (átlagosan 60 perc) között alakul ki. Az átlagos abszolút orális biohasznosulás 41% (25-63% tartomány).
A szildenafil étellel együtt történő bevétele esetén a felszívódás mértéke csökken, a tmax átlagos késleltetése 60 perc, a Cmax átlagos csökkenése pedig 29%.
A szildenafil átlagos eloszlási térfogata egyensúlyi állapotban (Vd) 105 l, szöveti eloszlás. 100 mg egyszeri orális dózist követően a szildenafil átlagos maximális plazmakoncentrációja körülbelül 440 ng/ml (CV 40%). Mivel a szildenafil (és fő keringő N-dezmetil-metabolitja) 96% -ban kötődik a plazmafehérjékhez, ennek eredményeként a szildenafil átlagos maximális plazma-mentes koncentrációja 18 ng/ml (38 nM). A fehérjekötés független a gyógyszer teljes koncentrációjától.
Egészséges önkéntesekben, akik szildenafil tablettát (100 mg egyszeri adag) szedtek, az ejakulátum az adagolás után 90 perccel az ejakulátum beadott adagjának kevesebb, mint 0,0002% -át (átlagosan 188 ng) tette ki.
A szildenafilot elsősorban a máj mikroszomális izoenzimjei, a CYP3A4 (fő metabolikus út) és a CYP2C9 (kisebb metabolikus út) bontják le. A fő keringő metabolit a szildenafil N-demetilezéséből származik.
Ennek a metabolitnak a szildenafil-szerű foszfodiészterázzal szembeni szelektivitási profilja, a PDE5-nek pedig in vitro hatékonysága a kiindulási gyógyszer körülbelül 50% -a. Ennek a metabolitnak a plazmakoncentrációja a szildenafil koncentrációjának körülbelül 40% -a. Az N-dezmetil-metabolit tovább metabolizálódik, és a felezési ideje körülbelül 4 óra.
A szildenafil teljes test clearance-e 41 l/h. az így kapott terminális felezési ideje 3-5 óra. Orális vagy intravénás alkalmazást követően a szildenafil metabolitként főleg a széklettel (az orális dózis körülbelül 80% -a) és kisebb mértékben a vizelettel (az orális dózis körülbelül 13% -a) ürül.
A szildenafil orális alkalmazását követően az AUC és a Cmax a dózis emelésének arányában nőtt az ajánlott dózistartomány (25-100 mg) felett.
Farmakokinetikai tulajdonságok speciális betegcsoportokban
Egészséges, idős (65 éves és idősebb) önkénteseknél csökkent a szildenafil clearance-e, ami a szildenafil és az aktív N-dezmetil-metabolit plazmakoncentrációjának körülbelül 90% -os növekedését eredményezte a fiatalabb egészséges önkéntesekkel (18-45 év) összehasonlítva. A plazmafehérje-kötődés korbeli különbségei miatt a szabad szildenafil plazmakoncentrációjának ennek megfelelő növekedése körülbelül 40% volt.
Enyhe vagy közepes vesekárosodásban szenvedő önkéntesekben (kreatinin-clearance = 30 - 80 ml/perc) a szildenafil farmakokinetikája nem változott egyetlen orális adag (50 mg) után. Az N-dezmetil metabolit átlagos AUC és Cmax értéke 126% -kal, illetve 73% -kal nőtt, összehasonlítva a vesekárosodás nélküli, életkornak megfelelő önkéntesekkel. A betegek nagy változatossága miatt azonban ezek a különbségek nem voltak statisztikailag szignifikánsak. Súlyos vesekárosodásban szenvedő önkéntesekben (kreatinin-clearance)