• Főoldal
  • Az alkatrészek katalógusa
  • A projektről
  • Gyakran Ismételt Kérdések
  • Digitizer kézikönyv
  • Csatlakozz hozzánk
  • Projekt blog
  • Projekt megbeszélés

állam


A SME Gold Fund a Szlovák Tudományos Akadémia Szlovák Irodalmi Intézetével együttműködésben jön létre



Az Arany Alap műveinek RSS-kimenete (További információk)

Svetozár Hurban Vajanský:
Állam a világirodalomról 2

Tetszik neked ez a munka? Szavazzon rá, mivel már szavazott 107. olvasók

I. S. Turgenyev: "Éjjel"

Turgenyev tetőtől talpig művész. Boldog külső helyzetben volt ideje, akarata és ereje anyagának aprólékos feldolgozásához; általában és részletesen keressen egy szorgalmas és mesterséges kezet, éles és vékony vésőt, amely belemegy a mű legfinomabb redőibe és rovataiba. Még egy kis hely sem maradt fényezés nélkül, minden ér látható, minden szín kiemelkedik, nem hunyorít, de mérsékelt, finom. A költő még ott is hallgat, mint művész, ahol nagy, erkölcsi és sorsdöntő bonyodalmak vannak! Tehát egy kis csónakban hintázunk a tengeren, a hajó rosszul remeg, de a tenger kolosszalitásában csendes és komoly marad. És ami a műveknek a tiszta művészet jellegét adja, az a levegő, az az elem, amely minden oldalról körülveszi őket. Turgenyev nem vakít, hanem a tartós lelki melegséggel melegít, nincs hatalmas számú imádója, de vannak barátai. A gyöngy csak egy, de több, mint a homok. De nem tévedünk, hogy nem lesz egyszerű lélek, aki közönyösen eltenné a könyvét a kezéből. Gondolkodni fog, és bármi, amit a költő komor hangulatba sodort, Isten művészi áldása mégis lelkében meghagyja lelkesedésének és tiszta művészi élvezetének fényes nyomait.

Az "Éjszaka" Turgenyev egyik legterjedelmesebb és művészileg tökéletes alkotása, és nagyon örülünk, hogy ez a mű hozzáférhetővé vált közönségünk számára. Lehetetlen, hogy ez gyümölcsöző módon nem érintette fiatalságunkat, nem finomította a közönség ízlését és nem keltette fel a vágyat a szilárd, magasabb olvasmány iránt. Élvezem az ember tanulását. Egy ilyen nemes, művészileg előrevetített, esztétikai szempontból minden tulajdonsággal díszített mű jó kovász lehet íróink alkotói körében. Ha a könyveknek vannak sorsai, akkor ilyen sorsot kívánunk a hatalmas Turgenyev-képhez.

A regénynek ez és nem művészi jelentése van, számunkra teljesen közömbös. Turgenyev egyetlen műve a nemzeti újjászületésről, mintha nekünk és rólunk írták volna, emiatt is nagy bővítést érdemel. Turgenyev elkerülte a szláv kérdéseket, sőt azoknak az orosz gondolkodóknak a sorában állt, akik nem szerették látni, hogy az oroszok belső fájdalmaikban és munkájuk során nem orosz szlávokról gondoskodnak. Ezért felbomlott Katkovval, és gyakran harcolt az úgynevezett szlavianofilok ellen. De orosz volt. És ahol orosz természete határozottan beszélt, ettől függetlenül egyszer de facto szlavianofil lett. Az "előestéjén" ennek nagyon konvex bizonyítéka. Ez a regény olyan, mint a szerző összes elméletének és fantáziájának désaveu [304] egy "csendes orosz faluból", amelyhez nincs szükség szláv viharokra.

Mivel Insarov kezével halt meg Adriatica fehér vize felett, szembe szláv hazája előtt, sírva imádkozott nem önmagáért, nem izgatott boldogságáért, hanem férje haldokló tettéért. „Mori ei giovan! Ó, sötét szellem, add fel! Nem csak az életemre van szükség! Ha bűnös, ha én vagyok bűnös, akkor add meg neki, ó Isten, haljunk meg mindketten megtisztelő, dicső halált, ott az ő szülőföldjein, és ne itt, ebben a siket kamrában. ”A költő megdorgálja ezt a vakmerő lázadást az ítélet ellen, ez a spontán boldogságkeresés!

Insarovban a bolgár nép ősfiát látjuk, aki akkor még mindig a török ​​iga alatt nyögött. Egy kis emigráció tagja egész életét, minden erejét ennek a nemzetnek szentelte, és nem hanyagolja el az órákat, nem hagyja ki azokat a lehetőségeket, amelyek hasznosak lehetnek nemzetének. És ez a férfias elszántság, amelyet egy bizonyos cél határoz meg, ez a készpénz az áldozatok számára tiszta, rajzó lelket öltött magára. "Megtanulta az orosz történelmet, a jogot és a politikai gazdaságtant, bolgár dalokat és évkönyveket fordított, anyagokat gyűjtött a keleti kérdésről, orosz nyelvtant állított össze a bolgárok számára, bolgárul az oroszokat."

Szarvas megkérdezi tőle: "Tényleg kedveled a hazádat?"

"Ez még nem ismert - válaszolja -, íme, amikor egyikünk meghal érte, akkor azt lehet mondani, hogy szerette." Insarov számára ezek a szavak nem kifejezés; És amikor ez előre nem láthatóvá válik, amikor a szerelem feltámad közte és Elena között, elmenekül, búcsúzkodás nélkül el akarja hagyni Moszkvát Kuncovtól, hogy az erotikus érzelmek ne vonják el a figyelmét a sürgős munkáról. De sudba mást oldott meg. A régi idők szobájából (kápolnából) hirtelen mennydörgés érte, és elindult egy fiatal, lelkes bolgár útjából. A szeretet kinyilatkoztatása az időmérőn, a reggeli harmat és a vulkáni tűz sugarai által írt jelenet az egyik legélénkebb kép, amelyet Turgenyev múzsája faragott és festett.

Jelenin lágy, összetartó szívét Insarov uralta, így a fiatal lányt hirtelen minden érzéssel kirúgták szokásos köréből. Örökké az övé lett.

Kész volt egy sorsdöntő lépésre, egy titkos házasságra. Apja, aki könnyedén elkeseredett, de földi mivoltára büszke, megátkozja lányát, anyja szomorú, barátai, Bersenev és Šubin szomorúak, hogy nem találtak számára olyan férfit, aki méltó lenne a mély lelkéhez - de megy vele férje bizonytalan sorsra jut, egy háború és felkelés által sújtott régiókból beteg férfival.

Bersenev, hiába reménytelen a Jelena iránti szeretete, mind az ellenfélnek, mind az asszonynak segít. Örökké pusztuló boldogsága mellett áll, miközben égő házunk mellett állunk, és semmit sem tudunk megmenteni. Insarovban tűz és energia van, Bersenev egy karakter, Subhin pedig ragyogó fej. Mindezek az emberek gondolkodnak, cselekszenek és érzik a maguk módját: folytathatnád a regényt, olyan egyértelműen körvonalazódnak a szereplők; igen, úgy tűnik, tudja, hogy mindegyikük mit gondol erről vagy arról a témáról. De még a világi Nyikolaj Artemievich is megmutatja majd édességét a végén. A búcsú alatt nagyon érzékeny a jelenet, amikor egy szánkóra ugrik egy üveg [306] pezsgővel. Minden erkölcsi rendetlenségével az emberi meleg érzés szikrája önt el bennünket, talán egy sekély szív legmélyén. Felesége szintén virtuóz rajzfilm, és Elena, Anna Vasilevna egészségtelen, ideges és gyenge a férfival szemben. Uvarov és Zoe leányvállalatok is megdöbbentenek bennünket megkönnyebbülésükkel.

Jelena sorsa továbbra sem világos. Egymás után elveszik a keleti csaták fordulataiban; pompás személyisége feloldódik a semmiben. Insarov messze meghal a szülőföldjétől és még messzebb a céljaitól. Feleségével elmegy a velencei lagúnákba, hogy legalább érezze a szél fújását a dalmátok sziklás partjairól, és így tovább abból az oldalból, ahol szeretett Bulgária fekszik. Istenem, vagy a mai Caravels, a mai medvés karakterű intelligens emberek annyira melegek John hírmondói?

A balkáni szlávok nagy újjászületésének előestéjén Insarov meghalt, és egy gyönyörű északi rózsát vitt magával nyomorba és viharokba, amely magával hozta az Adriai-tenger Sirrocco forró szellőjét. Nem bűnös a lélekben, csak az azonnali gyengeségben, az érzékeny emberek számára érthető igazságban. Tönkretette önmagát és Jelenát azzal, hogy nem szökött meg, amikor a régi időfutamon találta meg, és nem rejtőzött nyom nélkül Moszkva külvárosának labirintusában, majd Bulgáriában. Így dönt az élet feletti pillanat.

Jelena azonban nagyon szenvedett attól, hogy elszakadt a család szent tananyagától. Egy nő számára a család a levegő, az élet és a boldogság. Kint nehéz lélegezni, nehéz élni, de a boldogság meglehetősen lehetetlen. Ebben a regényben Turgenyev költészetének, magas erkölcsének és mélységének erejében jelenik meg előttünk.

[301] "Národnie noviny" 1885. sz. 122. sz. 124. sz. 125.

A cikk eredeti címe: I. S. Turgenyev regénye. Fordította: Jozef Škultéty. A "Regénykönyvtár" harmadik kötete. Szerkesztő Gustav Izak. Turč. Sv. Márton. Kiadó F. Moškóci könyvesbolt. 1885. Ára 1 zl. 10 kr. (ingyenes). Előfizetők 5 példa. 1 ingyenes, 10 példa. 2 ingyenes, 20 példa. 6 ingyenes. F. Moškóci (Turč. Sv. Martin) kiadótól szerezhető be. 240. oldal.

[302] "Nakanune" - (orosz) "Előestéjén". A regény 1860-ban jelent meg az "Orosz folyóiratban". Dobroľubov a következő cikkben írta: "Mikor jön el a következő nap?" ("Mikor jön el a megfelelő nap?") Azt írta, hogy az új regényben Turgenyev "megpróbált állni azon az úton, amelyen elvette a jelen progresszív mozgását ".

[303] hypokréna - (gr. Hipppokrénétől) a Helikóna-hegyen a múzsáknak szentelt forrás neve

[304] désaveu - (fr.) Nem elismerés, tagadás

[305] Tehetetlen - kimerült, tehetetlen