Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente világszerte körülbelül 17 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, ami az összes halálozás 31% -át jelenti. Ezek közül 80% -ig terjed az akut koszorúér-szindróma és a hirtelen stroke. A szívelégtelenség (HF) évente több mint 25 millió embert érint világszerte, és az előfordulás növekszik a népesség öregedésével. Ezen túlmenően a kórházból történő kivonás után szívelégtelenségben diagnosztizált beteg 1 éves halálozási aránya 30%, az 5 éves halálozási arány meghaladja az 50% -ot (összehasonlítva a vastagbélrákos halálozással), és a a szívelégtelenség kórtörténete új kórházi kezelést igényel. Európában az akut szívinfarktus évente 6-8 millió embert érint. Így folytathatnánk - és egy lélegzettel elmondhatnánk, hogy ezek mind riasztó számok. Ezért nem meglepő, hogy a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) helyesen kerülnek az orvosok, és nem csak a kardiológusok figyelmébe.
Emberi mikrobiom, CVD és kockázati tényezők (1)
Az emberi mikrobiom az emberi test összes mikroorganizmusának és genetikai anyagának összege. Ez körülbelül 2 kg mikroorganizmus. Összetételük étkezési szokások, életmód, higiénia és genetika eredménye. A mikrobiom közvetlen kapcsolata a CVD-vel kapcsolatban főleg három szinten zajlik:
- A butirátot termelő baktériumok (Roseburia, Eubacterium halii) hozzájárulnak az inzulinérzékenység növekedéséhez, ami fontos a 2-es típusú diabetes mellitus és a metabolikus szindróma kialakulásának csökkentésében.
- Úgy tűnik, hogy a mikrobiom eltérő összetétele CVD-ben szenvedő betegeknél közvetlenül hozzájárul az érelmeszesedés kialakulásához a vérbe felszívódó gyulladáscsökkentő endotoxinok termelésén keresztül, és kiváltja az érelmeszesedés kaszkádját. Ismert, hogy a fogszuvasodást okozó baktériumok megegyeznek az érelmeszesedéses érplakkokban azonosított baktériumokkal.
- TMAO (trimetilamin-N-oxid) előállítása a nyugati stílusú étrendben jelen lévő prekurzorokból (kolin, foszfatidilkolin, L-karnitin) a bél mikrobiota és a "gazda" máj együttműködése miatt - szignifikánsan magasabb szérum TMAO szintet találtak szívelégtelenségben szenvedő betegeknél (összehasonlítva az egészséges kontroll mintával).
A szív- és érrendszeri betegségek laboratóriumi diagnosztikája (2)
A szív- és érrendszeri betegségek laboratóriumi vizsgálatát a szérumban leggyakrabban a diagnózis meghatározása céljából, a kezeléssel összefüggésben, vagy az adott beteg prognózisának megbecsülése végzik. A jelenleg használt kardiomarkerek 3 csoportra oszthatók:
- a szívműködésről tájékoztató markerek (natriuretikus peptidek).,
- markerek, amelyek a szív szerkezetének károsodását jelzik (szív troponinek.),
- szabályozáshoz, fibrózishoz, gyulladáshoz kapcsolódó markerek (sST2, galectin-3, GDF-15, C-reaktív fehérje, prokalcitonin.).
A bevezetés előtt minden markernek (beleértve a kardiomarkert is) bizonyítékokkal kell rendelkeznie a beteg számára nyújtott előnyökről (előny vs kockázat). Míg a markerek első két csoportjának használata az orvosi közösségben ismert, a harmadik csoport (a CRP és a PCT kivételével, akiknek vizsgálata a dyspnoe differenciáldiagnózisához és a szívelégtelenségben szenvedő betegek kockázati rétegződéséhez tartozik, bár a szlovák egészségügy a biztosítótársaságok nem hajlandók elfogadni és kifizetni a diagnosztikai potenciált - emlékeztetve arra, hogy a legtöbb európai ország, beleértve Szlovákiát is, az összes elvégzett laboratóriumi vizsgálatra az egészségügyi költségek 2% -ánál kevesebbet fogyaszt. (3)
a) oldható ST2 (sST2), galektin-3
Az oldható ST2 egy olyan molekula, amelyet több sejt (pl. Fibroblasztok, miofibroblasztok stb.) Termel, és védelemként megköti a sejt által előállított IL-33-at többszörös stressz események során, lehetővé téve a "gyulladásos gének" átírását, a fibrózis kialakulását, és átalakítás. Tehát minél magasabb az ST2 szint, annál rosszabb a beteg prognózisa. Az SST2 ≥ 0,20 ng/ml értékek magas NT-proBNP értékekkel kombinálva megbízható előrejelzői a halálozásnak mind akut, mind krónikus HF-ben. Az sST2> 35 ng/ml és a galektin-3> 17,7 ng/ml magas szintjeinek kombinációja mutatta a legnagyobb mortalitást a HF-ben szenvedő betegeknél. A PARADIGM-HF vizsgálat kimutatta, hogy az sST2 értékek reagálnak a HF kezelésre - az sST2 csökkenése korrelál a halálozás csökkenésével és a betegek klinikai állapotának javulásával. Ezért az sST2 a HF-kezelés sikerének jó előrejelzőjeként is szolgálhat.
b) GDF-15 (növekedési differenciálási tényező 15)
A GDF-15 egy citokin, amelyet stressz hatására (mechanikus, ischaemiás, gyulladásos) termel. Különböző sejtek (makrofágok, vaszkuláris simaizomsejtek, adipociták, kardiomiociták, fibroblasztok). Kimutatták, hogy független előrejelzője a halálozásnak szívelégtelenségben szenvedő betegeknél.
A vérnyomás tényeinek összefoglalása (4)
Valaki/valaki felemeli a nyomását? Azt is tudjuk, mennyit.
Bár a szakmai közösségben ismert, hogy a vérnyomás dinamikus változó, kevésbé ismert, hogy mely tevékenységek és milyen mértékben befolyásolják ezt a paramétert. Számú táblázatban. 1 Példákat mondok a napi tevékenységekre és azok hatására a szisztolés és diasztolés vérnyomás értékekre.
A fenti táblázat azt mutatja, hogy a napi tevékenységek hozzájárulnak a szisztolés és a diasztolés nyomás rendszeres megváltozásához, főleg felfelé, valamint az alvás szerepének pótolhatatlansága az emberek számára.
Helyes vérnyomásmérés
A vérnyomást az aranystandard szerint háromszor kell mérni, és a 2. és 3. mérés alapján számított átlagot kell követnünk. A járóbeteg-szakrendelés első látogatásakor mindkét felső végtagon meg kell mérni a vérnyomást. Idős betegeknél és cukorbetegeknél a testtartás mérése ajánlott (CSH ajánlás, 2012. október). A mandzsettát legalább 30 Hgmm-rel magasabb nyomásra kell felfújni, mint a szokásos szisztolés vérnyomás (ha ismert).
A kar kerülete alapján a nyomásmérő mandzsettájának megfelelő szélességét is meg kell választanunk a következő kulcs szerint:
- vállkerület 33 cm-ig
→ használjon 12 cm széles mandzsettát - váll kerülete 33 - 41 cm
→ használjon 15 cm széles mandzsettát - vállkerület 41 cm felett
→ használjon 18 cm széles mandzsettát
Gyakran a járóbeteg-rendelő orvosa is találkozik az ún fehér kabáthatás - egy jobb ötlet érdekében itt a vérnyomásértékek átlagos növekedéséről beszélünk, megközelítőleg a MOT szintjén 12 Hgmm-rel, a DTK-nál 6 Hgmm-rel. Kanadában úgy oldják meg ezt a problémát, hogy automatikusan mérik a vérnyomást egy orvosi intézményben, de orvosi személyzet jelenléte nélkül, a BP-t oszcillometrikus elv alapján mérő nyomásmérőkön - 6 mérést végez, az elsőt felaprítják, és a készülék kiszámítja a 2. - 6. mérés. Fő előnyei, hogy kevésbé megterhelő, mint a Holter vérnyomásmérés, pontosabb, mint a hagyományos otthoni vérnyomásmérés, és 3 év alatti gyermekek vérnyomásmérésére is validálták. Ezen túlmenően ez az automatikus vérnyomásmérés korrelál a bal kamrai tömeggel (az általában mért BP nem korrelál), és ez az oszcillometriás mérés megjósolja az intima és a carotis artéria vastagságát is. Ez nem vonatkozik más általánosan mért paraméterekre (BMI, összkoleszterin, LDL-koleszterin, HDL-koleszterin, triacil-glicerinek), és a fülkultúrás vérnyomásmérésre sem.
Változtasd meg magad, megváltoznak a körülötted lévő emberek
A régi bölcsesség azt mondja, hogy kivételekkel (amikor ez statisztikailag nem lehetséges) akkor érik el a legjobban kívánt változást, ha a változást kérő személy példát mutat. Ez igaz az interperszonális kapcsolatokra, valamint az elkötelezettségre a jelenlegi életmód megváltoztatása iránt. Általános szabály, hogy nem probléma a változtatással kezdeni - a probléma az, hogy kitartóak és a változást valami kellemesnek és kielégítőnek érzékeljük. A lakosság különböző csoportjai közötti növekvő társadalmi különbségek miatt találkoztunk az ún táplálkozási paradoxon. Egyszerűen fogalmazva - ez a szegény egyének (általában gyermekek) és az elhízott egyének (általában felnőttek) egyidejű előfordulása egy családon belül. Ez az olcsó, energiadús, de táplálkozási szempontból szegény ételek hosszú távú fogyasztásának a megnyilvánulása, amely nem elegendő a fejlődő gyermek testéhez, és felnőtteknél túlsúlyos-elhízást okoz, és közvetlen hatással van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására (5).
Következtetés
A kardiológia, mint a szívbetegségek megelőzésére, diagnosztizálására és kezelésére összpontosító orvostudomány területe, előfordulása miatt régóta keresett terület, és sokat lehet írni a sikereiről és az előrehaladásról. Kétségtelen azonban, hogy e betegségek puszta magas színvonalú diagnosztizálása és kezelése nem csökkenti jelentősen előfordulásukat - a megelőzésnek itt pótolhatatlan helye van. Az Amerikai Kardiológiai Társaság 7 fő akadályt/mítoszt tett közzé, amelyek szerint az átlagemberek megakadályozzák őket abban, hogy szakemberekkel konzultálva többet tegyenek e betegségek megelőzésében (6):
- Egészségesen élek, egészséges életmódot folytatok. (27%).
- Az egészséges étrend azt jelenti, hogy abbahagyja a kedvenc ételek fogyasztását. (18%)
- Minden nap nagyon elfoglalt vagyok, nincs időm rendszeresen tornázni. (17%)
- Nem szeretem a testmozgást. (14%)
- Az egészséges étel túl sok pénzbe kerül, nem engedhetem meg magamnak. (14%)
- Túl sok időbe telik másokról/családról gondoskodni, nincs helyem arra, hogy elkötelezzem magam. (12%)
- Nincs meg a szükséges ismeretem/információm arról, hogyan védhetem meg jobban a szívemet a betegség kialakulásától. (7%).
Ezért ideje szakértőkkel együttműködve eloszlatni ezeket a mítoszokat. Tanulmányok azt mutatják, hogy akár 7 egyszerű lépés (rendszeres vércukorszint-ellenőrzés, rendszeres vérnyomásmérés, rendszeres HDL- és LDL-koleszterinszint-ellenőrzés, dohányzásról való leszokás, rendszeres testmozgás, megfelelő testtömeg fenntartása, egészséges táplálkozás) mindannyiunkat a cél felé terelhet, amely ebben az esetben késlelteti a CVD megjelenését vagy megakadályozza annak kialakulását.