A leggyakoribb szívbetegségek közé tartozik a szívkoszorúér-betegség, a szívritmuszavarok, a szívelégtelenség, a hirtelen szívhalál és a szívbillentyű-betegség.
Szív
A szív körülbelül összeszorított ököl méretű. A mellkas mögött, a szegycsont mögött található, kissé balra a tüdőlebenyek között. Ez egy izmos szerv, amely folyamatosan dolgozik a test vérkeringésének biztosításán. A "szív" szót gyakran használják a szívre való hivatkozásként.
A szívben négy üreg van: két pitvar (pitvar) és két kamra. A szív szintén két oldalra oszlik: jobbra és balra. Tehát van egy jobb pitvusa egy jobb kamrával és egy bal pitvara egy bal kamrával. A kamrák nagyobbak, mint a pitvarok, mert többet kell dolgozniuk ("pumpálni") ahhoz, hogy a vér keringjen a testben. A testből származó vér kevés oxigént tartalmaz, és a szív jobb részébe áramlik. Innen továbbjut a tüdőbe, ahol megszabadul a szén-dioxidtól és oxigénnel dúsul. Az oxigénnel teli vér ezután visszatér a szív bal oldalába, ahonnan a szervezetbe pumpálja, hogy oxigént és táplálékot szolgáltasson neki, és eltávolítsa belőle a káros termékeket.
Amint a vér a bal kamrából kering a testbe, egy része a kisebb erekbe kerül, amelyek tápanyagokat és oxigént szállítanak maguknak a szívnek. A koszorúér (koszorúér)/koszorúér/artéria betegség befolyásolja ezt a rendszert, és csökkent szíváramot okoz a szívizomban, ami károsíthatja azt.
Szív szelepek
A szívben négy szelep van. Egyirányú szelepként működnek. Ennek célja annak biztosítása, hogy a vér csak egy irányban áramoljon. A szelep az egyes pitvarok és a megfelelő kamrák között van, a szelepek elválasztják az egyes kamrákat és éreket (artériákat) is, amelyek vért visznek a szívből (a tüdőbe és a testbe). A szív jobb oldalán tricuspid szelep van az átrium és a kamra között, és a pulmonalis szelep a jobb kamrából a tüdőartériába való átmenetben van. A szív bal oldalán egy mitrális szelep található az átrium és a kamra között, és az aorta szelep elválasztja a bal kamrát az aortától. A szárnyak kinyílnak, hogy a vér áramolhasson, és bezáródnak, hogy megakadályozzák a vér visszaáramlását (áramoljanak vissza az imént hagyott üregbe). A szelepek nyitását és záródását a szív egyes üregében a vérnyomás változásai szabályozzák.
Vérkeringés a szívben
A szív vérkeringésének monitorozásához a jobb oldalon kezdjük (lásd a képet). A nagy vénák (superior vena cava és alsó vena cava) vért juttatnak a testből a jobb pitvarba. Ezután a vér a tricuspidális szelepen át a jobb kamrába, onnan pedig a pulmonalis szelepen keresztül a tüdőbe áramlik. A tüdőbe jutás után a vér a bal pitvarban visszatér a szívbe. A bal pitvarból a mitralis szelepen keresztül a bal kamráig folytatódik. Az aorta szelepen át elhagyja a bal kamrát, és az aortába (a test legnagyobb edényébe) áramlik, amely a testhez vezet. A ciklust újra és újra megismételjük, körülbelül 60-90-szer percenként. Ez a pulzus, más néven pulzus. Egy nap alatt a szív több mint 100 000-szer dobog, 7000 liter vért pumpál a test több ezer kilométeres erén keresztül.
Hogy dobog a szív
A szívizom szivattyúzza (zsugorodik), hogy a vért a szíven és a test erein keresztül mozgassa. A pulzus az a hang, amelyet e pumpálás során ad ki. A szív összehúzódása érdekében elektromos jelek haladnak át rajta. Ez az elektromos átviteli rendszer sok speciális cellából áll, amelyek nagyon gyorsan továbbítják az elektromos jelet a szívben. Ezek az elektromos jelek a szinuszos (SA) csomópontban keletkeznek. Az SA csomópont egy speciális terület a jobb pitvarban.
Az SA csomópont természetes pacemaker, és egészséges szívben minden elektromos jel megkezdődik, amely a szív normális összehúzódását és összehúzódását okozza. Az agy és más központok üzenetei azt mutatják, hogy az SA csomópont a frekvenciát a test aktuális igényeihez igazítja. Amikor az SA csomópontnál jel jön létre, az gyorsan átmegy mindkét pitvaron, és összehúzódásra készteti őket. A pitvarból a vért a kamrákba dobják ki. Az elektromos impulzus az atrioventrikuláris (AV) csomópontba érkezik.
Az AV csomópont egy speciális terület a kamrák tetején. Amikor a jel eléri ezt a pontot, az speciális szöveteken (kötegén, Tawar karjain és Purkinje sejtjein) keresztül nagyon gyorsan továbbhalad a kamrákon keresztül, és arra kényszeríti őket, hogy összehúzódjanak és kiürítsék a vért a tüdőbe és a testbe. Minden összehúzódás után a szív ismét elektromosan töltődik fel, és a ciklus megismétlődik.
Tehát minden szívverés az elektromos jelek átadásának eredménye, amelyek előbb a pitvarok, majd a kamrák zsugorodását eredményezik. Ezt a ciklust percenként körülbelül 60-90-szer, vagy évente több mint 42 milliószor ismételjük meg.