szuper

Szuper lakható exobolygók: A Föld nem ideális világ az élethez

Szuperföldek! Pontosabban, kisebb szuperföldek.

A legújabb kutatások kimutatták, hogy a Jupiter milliárdokkal ezelőtti migrációja nélkül a kis sziklás bolygók helyett a Föld, a Mars vagy a Vénusz pályájának helyén a Föld feletti kategóriába tartozó testek keringtek (sziklás bolygók legalább fele olyan hatalmasak, mint a Föld). Úgy tűnik, a csillagok lakható zónáiban a protoplanetáris korong evolúciójának természetes következménye, amely semmit sem fog megzavarni.

Olyan hangok hangzottak el, amelyek szerint a szuperföldek kozmikus bősége a Föld analógjainak rovására (a sziklás bolygók különféle típusairól bővebben ITT írunk) rossz hír az élet számára. Ez azonban nem igaz.

Bár számunkra másként tűnhet, A Föld több okból sem ideális lakható bolygó.

Rossz végletek

Nem ideális lakóhely sem szabványos, nagy szuper-Föld.

A sziklás bolygók háromszor masszívabbak, mint a Föld a kéreg hatalmas vastagsága nem teszi lehetővé a lemezes tektonikát. A kéreglemezek mozgása, különösen az óceán ősi fenekének süllyedése és megolvadása a vulkáni tevékenység egyik fő motorja. Ezen izzó földalatti szelepek nélkül a légkör fokozatosan elveszítené az összes széndioxidját, amelyet az eső "kimosna", és szénsavas kőzetek - karbonátok formájában tárolódna. Ez az üvegházhatás jelentős gyengülését, ezáltal tartós lehűlést jelentene.

A lemezes tektonika és a vulkanikus aktivitás nélkül nemcsak a szén körforgása állna meg a bolygón, hanem végső soron az élet fennállása szempontjából elkerülhetetlen egyéb biogeokémiai ciklusok is (pl. foszfor- és kénciklus).

Még rosszabbak a kis kővilágok a Mars módjára. Nagyon gyorsan elveszítik mágneses terüket, valamint vízük és légkörük nagy részét. A belük gyorsan lehűl, ami nemcsak a lemeztektonikát állítja le (vagy nem is indul el - mint a Mars esetében), hanem megszünteti a mágneses teret is, amely véd a kozmikus sugárzástól. A sűrű légkör segít a sugárzás elleni védelemben is. Sajnos, az aszteroida bombázása alacsony gravitáció mellett könnyen kiszorítja a bolygó gáznemű burkolatának nagy részét az űrbe. Mágneses mező nélkül és csak ritka légkörben a hőmérséklet ekkor csökken, és a kozmikus sugarak hidrogénmolekulákra bontják a vizet, amelyek az űrbe távoznak, és oxigénmolekulákat, amelyek a kőzetekhez kötődnek. A legfrissebb megállapítások szerint például a Mars egy ilyen forgatókönyv szerint a vizének akár 85% -át is elveszítette.

Ideál

A Föld méretű sziklás bolygók belei nem hűlnek olyan gyorsan, mint a Mars analógjai. Ha azonban a Föld egy hosszú életű csillag körül keringett, mint például a vörös törpék, geológiailag lenne (és röviden az elemek körforgása miatt biológiailag is - legalábbis ami a makroszkopikus életet illeti) régen halott, jóval azelőtt, hogy szülőcsillaga eltűnt volna.

A vörös törpék hatalmas távolságra vannak a kozmosz leggyakoribb csillagai. Galaxisunkban ötből négy csillag tartozik ebbe a kategóriába. Ugyanakkor több milliárd éve vannak fenn. A nap viszont vörös óriássá változik, és keletkezése után körülbelül 10 milliárd évvel elnyeli a Földet. Mintha ez nem lenne elég, az övé a fényerő folyamatosan növekszik. Körülbelül félmilliárd vagy egymilliárd év múlva szárazföldi kőszaunává változtatja hazánkat. A föld összetett többsejtű életének köszönhetően gyakorlatilag lakhatatlanná válik.

Más szavakkal, a Föld élhetősége lassan véget ér.

Örök éjszaka és fekete növényzet?

Ezzel szemben a vörös törpe körül keringő szuperföldek maradhatnak sokszor hosszabb ideig lakható. Pontosabban, a sziklás bolygók körülbelül kétszer olyan tömegű és 30% -kal nagyobb, mint a Föld. Még mindig elég kicsi lennél ahhoz, hogy rendelkezz velük lemezes tektonikát végeztünk, de ugyanakkor elegendő méretet érnének el azok befogadásához a belső tér csak nagyon-nagyon lassan hűlt.

A szuperlakható szuperföldek valószínűleg egészen különböznének hazánktól. Az erősebb súly intenzívebb eróziót eredményezne stb lapos dombormű és alacsony hegyek. Hacsak az ilyen világok nem mennek keresztül többszörös katasztrofális ütközéseken a protoplanétákkal, valószínűleg hatalmas mennyiségű vizet tartanak vissza (A protoplánttal való extra ütközés nélkül a Vénusz trópusi világ lehet egy forró pokol helyett). Nagy kontinensek helyett itt találnánk inkább kis szigetek.

Mivel a vörös törpék lakható zónája közvetlen közelében található, a bolygók felét örök éjszaka, másik felét pedig örök nap borítja. A lehetséges szárazföldi élőlények alacsonyak és kicsiek lennének, először többlábúak, lehetséges vegetációjuk fekete.

Amint ebben a cikkben részletesebben kifejtjük, a vörös törpék vad jellege miatt nem jelölhetnénk e testek lakható zónájának közepén található bolygókat szuperlakhatónak, inkább a bolygókat annak távoli szélén, ill. még távolabbi. Talán még olyan világokról lenne szó, amelyeket jórészt jéghéj borít.

Képek: NASA, bárki, aki wikimédia-felhasználót használ