címkék

A fagyasztott pizzáktól a péksüteményekig szinte minden élelmiszerboltnak vannak táplálkozási tényei. Ezek a címkék fontos információkat nyújtanak a kalóriákról, zsírtartalomról, szénhidrátokról és egyebekről. De ha találkozik egy italbolttal, akkor ezek a címkék nincsenek sehol.

Miert van az? A Vox mélypontra jutott, és úgy tűnik, hogy ez az ok 1935-re nyúlik vissza, két évvel a tilalom vége után, amikor a kormány létrehozott egy ügynökséget az alkohol szabályozására, amely az FDA-n kívül volt. Az FDA 1990-ben elrendelte a címkék használatát, hogy kezdjék meg a címkék használatát, de mivel az FDA nem jelöl ki alkoholtartalmú italok ügynökségét (ma Alkohol és Dohány Adó- és Kereskedelmi Irodának (TTB) nevezik), a piát mentesítették az ítélet alól.

Azóta számos olyan szabályozást vezettek be, amelyek valamilyen táplálkozási információt szolgáltattak az alkoholfogyasztók számára, de meglehetősen specifikusak. Például azoknak a bortermelőknek, akik 7 térfogatszázaléknál kevesebb évjáratot állítanak elő, tápértékjelölést kell előírni. Mivel a legtöbb bor alkoholtartalma magasabb, címkékre nincs szükség. Ami a sört és az alkoholt illeti, vannak bizonyos szabályok az ilyen speciális szabályokra, de a legtöbb esetben a címkézés nem kötelező.

A Vox szerint a fogyasztói csoportok megpróbáltak harcolni a szigorúbb címkézésért, de a gyártók eddig akadályba ütköztek. Tehát hogyan állapíthatják meg a kalóriaszámlálók, mit isznak? Mivel a szőlőben lévő kalóriák száma az alkohol százalékától, az édességtől és az adagok nagyságától függ, nincs két fajta pontosan azonos kalóriamennyiség. De a Wine Folly szerint "egy pohár bor 110 és 300 kalória között mozoghat". A pezsgő és a szárított borok e tartomány alsó része határolják, míg az édesebb borok, például a portó, a legtöbb kalóriát tartalmazzák. Ha zsírról, nátriumról és koleszterinről van szó, nem talál semmit a finom pohár borában. Legalábbis ez arra utal!

Kövesse a nőnapot az Instagramon.