János pápa

Wojtyla nagyon fiatal volt, 58 éves volt, tehát az egyik legfiatalabb pápa volt, és a katolikus egyház megújulására törekedtek.

Pozsony, május 18. (TASR) - Május 18-án, hétfőn 100 év telik el Karol Wojtyla születése óta, aki II. János Pál pápaként kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Mint Patrik Dubovský, a Nemzet Emlékezet Intézetének történésze a TASR-nak adott interjúban hozzátette, sokan egyszerűen "pápánknak" nevezték.

-Milyen körülmények vezettek egy lengyel pápa megválasztásához a kizárólag olaszok pápává válásának hagyományát követve?-

II. János Pál előtt, vagyis 1978 előtt a nagy olasz egyházmegyék bíborosait választották pápává. Eredetileg ennek a sorozatnak Albin Luciani bíboros, azaz I. János Pál pápa személyében kellett folytatódnia, aki azonban csak 33 napig töltötte be posztját. Hirtelen halála után néhányan azon kezdtek gondolkodni, hogy jó-e fenntartani ezt a hagyományt. A Vatikánban a két érsek híveinek egyenlő táborai voltak, és azzal fenyegetőztek, hogy senkit sem választanak meg. Ebben a helyzetben Franz König bécsi bíboros és választó választotta a lengyel Karol Wojtyla-t.

-Miért az övé?-

Wojtyla nagyon fiatal volt, 58 éves volt, tehát az egyik legfiatalabb pápa volt, és a katolikus egyház megújulására törekedtek. Krakkói érsekként 1965-ben vett részt a II. Vatikáni Zsinaton, amikor csak 45 éves volt. Nagyon jól megírt anyagokat nyújtott, amelyek a végleges dokumentumokba is bekerültek, és így modern, de meggyőződésében konzervatív lelkészként ismertté vált. Fokozatosan teljesültek a II. Vatikáni Zsinat következtetései, amelyek az egyház modernizációjának történelmi eseményei voltak, de kissé lassúak voltak. János Pál II nagyon alkalmas volt ennek a tanácsnak az eredményeit a gyakorlatba átültetni. Egyébként 1948-ban Wojtyla meglátogatta Pius atya ismert megbélyegzett szerzetesét és látnokát is, aki állítólag azt jósolta, hogy pápává választják.

-Karol Wojtyl megválasztásában, vagyis a hidegháborúra jellemző feszültségben a politika is szerepet játszott?-

Az 1975-ös helsinki konferencia után a vatikáni stratégák - különösen az államtitkárság - kezdtek azon gondolkodni, hogy valamit kellene tenni ezzel a kérdéssel. A kommunista országok, köztük Csehszlovákia aláírták a Helsinki Konferencia záróokmányát, ahol elkötelezték magukat az emberi jogok tiszteletben tartása mellett, de semmi sem változott. Végül a Charta 77 létrehozása reakció volt arra, hogy hazánk nem tartotta be az általa aláírt kötelezettségvállalásokat. Ezért szükség volt arra, hogy ösztönözzék a kommunista államokat arra, hogy demokratikusabbá és emberségesebbé váljanak polgáraikkal, nevezetesen hívőkkel szemben. János Pál II világháború alatt együttműködött az Unióval, egy olyan szervezettel, amely az üldözött zsidókat segítette. Bátorságot mutatott krakkói érsekként, amikor 1959-től éjféli miséket szolgált Nowa Hutában - ebben az újonnan épült városban a kommunisták szándékosan nem építettek templomot, Wojtyla pedig nyíltan arra kérte a híveket, hogy építsék fel az 1977-ben történteket. Gyakran hívták találkozókra a kommunista vezetők, de a "Bezpieka" titkosszolgálat is, és nyíltan ment hozzájuk, nem félt kommunikálni. Így bátor püspökként fogták fel a kommunista országból. Az ilyen gondolkodás szerepet játszhatott a kelet-európai pápa megválasztásában.

-A katolikus egyház a világ számos részén jelen van - még azokban is, amelyek számára Kelet-Európa sorsa nem biztos, hogy alapvető volt. Tehát hogyan magyarázza, hogy ez a kérdés döntő volt a Wojtyl kiválasztásában?-

Az úgynevezett a Vatikán keleti politikája eddig kudarcot vallott. Brezsnyev és más kommunista vezetők üldözték az egyházat, papokat és laikusokat meggyilkolva, bebörtönzéssel és egyéb korlátozásokkal. A Vatikán csalódott volt, hogy a hívők helyzetét nem lehet megoldani. Erőfeszítéseket tettek egy olyan lépés megtételére, amely eredményeket hoz. König osztrákként ismerte szomszédai, azaz csehek, szlovákok és magyarok helyzetét is, és ezt mindenképpen figyelembe vette.

-A történészek szerint II. János Pál. fontos szerepet játszott a kommunizmus bukásában. Olyan ... volt?-

A keleti blokkból származó pápa megválasztását a Szovjetunióban és Lengyelországban is nagy stresszel fogadták el, mert erre senki sem számított. Egyszerűen sokkot kaptak. János Pál II kijelentette, hogy meg akarja látogatni szülőföldjét, Lengyelországot, ami 1979-ben történt. Apostoli útjai során hétszer, összesen kilenc alkalommal járt közvetlenül Lengyelországban, ami támogatta az emberek és az ellenzéki csoportok bátorságát és reményét. Már 1979-ben tett első lengyelországi látogatása a szolidaritás 1980-as megalapításának volt köszönhető. A lengyel ellenvéleményekkel való kapcsolattartásnak és az irodalom csempészetének köszönhetően szlovák és cseh disszidensek is aktívvá váltak. A lengyel kommunistákat és a biztonsági hatóságokat természetesen bosszantották, ezért különféle intézkedéseket tettek, amit megerősített három könyvcsempész 1982-es letartóztatása. Bizonyított, hogy 1981-ben a pápa török ​​Ali Agca meggyilkolása is közrejátszott. Szovjet és bolgár titkosszolgálatok. Lengyelországban a nyomás fokozódott Jerzy Popieluszko pap meggyilkolásáig 1984-ben. II. János Pálnak, mint említettem, volt tapasztalata a fasizmusról és a kommunizmusról. Ismerte a rendszert, és egyértelműen megfogalmazhatta kritikáját. Ez befolyásolta a Szolidaritás és a Kommunista Párt 1988-ban és 1989-ben Lengyelországban folytatott tárgyalásait is, amelyek az első nem kommunista kormányt eredményezték.

-Hogyan látta II. János Pált. te személyesen?-

Lengyelország kivételével a többi kommunista országba, II. János Pál. nem kapta meg, bár látogatását 1985-ben Velehrádba zarándokok is kérték. 1987-ben Lengyelországban voltunk a pápa harmadik szülőhazai látogatása során. Láttam a Czestochowai Jasná Horán. Szervezőként megtapasztaltam II. János Pál látogatását. 1990 áprilisában és a misén Vajnoryban szolgált. 2003-ban pedig más Šenkvičanokkal mentem Pezinokba, amikor II. János Pál. utolsó szlovákiai tartózkodása alatt ment a "papamobiljára". "Pápánkként" érzékeltük. Kommentálta azokat a modern dolgokat, amelyek közel álltak hozzánk, szívünkből mesélt nekünk - problémáinkról, fiatalságunkról, hitünkről, a kommunizmus sértéseiről. Meghallgatott másokat is, párbeszédet folytatott más vallásokkal, és hívőként jelezte nekünk, hogy az ökumenizmus pozitív dolog. Nagyon szeretem az általa kidolgozott filozófiai irányt, a personalizmust - vagyis az egyes egyének iránti érdeklődését. Minden embernek megvan az értéke, méltósága, célja, Isten gyermeke.

János Pál pápa II háromszor járt Szlovákiában

János Pál II 1990. április 21-én érkezett Prágába. Másnap misét celebrált Velehradon, majd Pozsonyba költözött Vajnory repülőtérre, ahol újabb misét tartottak.

"A látogatás dátumát, pontosabban április 22-ét arra is lehet választani, hogy 1940. április 22-én született Štefan Polák pap, akit 1987-ben az állambiztonság kegyetlenül meggyilkolt, vagyis élőhalottja volt. Születésének 50. évfordulója is egybeesés, de néhány forrás jelzi ezt az összefüggést " emlékeztetett Patrik Dubovský TASR történészre a Nemzet Emlékezetének Intézetéből.

1995. június 30 - július 3 - János Pál pápa II először látogatott el a független Szlovák Köztársaságba. Pozsonyban, Nyitrán, Šaštínban, Kassán, Eperjesen, Lőcse-ben és magántulajdonban volt a Magas-Tátrában.

II. János Pál pápa a szlovák nemzet történetében másodszor, először egy független köztársaság fennállásának körülményei között, négy napos látogatást tett Szlovákiában 1995. június 30-án., 264. római püspök, levéltári kép. Fotó: TASR - Vladimír Benko

A szlovák papsággal a pozsonyi Szent Márton-székesegyházban találkozott. A pápa az akkori elnökkel, Michal Kováčkal a prímás palotájában (ahol az elnöki rezidencia akkoriban volt) személyes találkozón a többi között kiemelte Andrej Hlinka történelmi szerepét.

Pozsonyban a nem katolikus egyházak és vallási közösségek képviselőivel, Eperjesen pedig a görög katolikus hívekkel is találkozott. Szentmisét celebrált Šaštínban (július 1.), kassán (július 2.), látogatása végén pedig július 3-án reggel egy szentmisét is egy zarándokhelyen - a lőcsei Mariánská hora-n.

Kassán a pápa megáldotta kassai vértanúkat, Marek Križin, Melichar Grodecký és Štefan Pongrác.

2003. szeptember 11-14 - Ez volt a pápa 102. külföldi útja, az egyik utolsó. Tartózkodása alatt a Szentatya Nagyszombatban, Besztercebányán, Rozsnyón és Pozsony-Petržalkán járt.
A pápa hallgatósággal fogadta Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnököt, Pavel Hrušovský, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnökét és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnököt.

Petržalkán, 2003. szeptember 14-én, János Pál II. szentmisét tartott. Vaszil Hopek görögkatolikus segédpüspök és Zdenka Scheling apáca boldoggá avatása II. János Pál pápa hivatalos látogatásának csúcspontja volt. Szlovákiában.