ukrajnában

KIEV/MOSZKVA, április 17. (WEBS) - Vlagyimir Putyin orosz elnök ezt elutasította "ostobaság" azt állítja, hogy az orosz különleges erők Kelet-Ukrajnában lennének. Csütörtökön egy televíziós közvetítés szerint Kelet-Ukrajna népe fellázadt a kijevi kormány ellen, amely figyelmen kívül hagyta annak jogait és jogos követeléseit. Hozzátette azt is, hogy az ukrán kormány döntése a hadsereg ellenük való felhasználásáról szól "Nagy bűnözés".

Ukrajna bankok után nyomoz, az egyik a terroristák finanszírozására irányult

Barroso figyelmezteti Putyint, ne éljen vissza a gázzal a politika érdekében

Szlovákia segít a maidani sérült ukránoknak

Ombudsman: Ne zárjuk be az ajtót és a szíveket az ukránok előtt

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön nem zárta ki az orosz csapatok kelet-ukrajnai küldésének lehetőségét, de reményét fejezte ki, hogy ezt nem kell tennie, és hogy a diplomácia segít megoldani az ukrán válságot. "Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a parlament felsőháza megadta az elnöknek a katonai erő alkalmazásának jogát Ukrajnában." mondta a csütörtöki élő televíziós közvetítés során. "Nagyon remélem, hogy nem kell ezt a jogot gyakorolnom" hangsúlyozta az orosz vezető.

Szerinte azonban Oroszország és Ukrajna minden bizonnyal kompromisszumra juthat, mivel szomszédként sok közös érdek fűződik hozzájuk. "Biztos vagyok abban, hogy közös megállapodásra jutunk Ukrajnával. Nem nélkülözhetnénk egymás nélkül " kijelentette és aláhúzta a csütörtöki genfi ​​tárgyalások fontosságát is. "A mai tárgyalások megkezdése nagyon fontos, mert együtt kell gondolkodnunk a helyzet megoldásán." megállapított.

A Krím-ügyben, amelyet Moszkva nemrégiben csatolt be, Putyin beismerte, hogy ott orosz katonák vannak a helyi milícia erők támogatására. Ez az első alkalom, hogy egy orosz elnök, aki korábban határozottan tagadta az orosz csapatok Krímbe telepítését, megváltoztatta retorikáját.

"Meg kellett hoznunk a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az események ne úgy alakuljanak, ahogy jelenleg Ukrajna délkeleti részén vannak." Putyin mondta. "Természetesen katonáink segítettek a krími milícia erõinek." megállapított. Azt is hozzátette, hogy Moszkva megpróbálja felgyorsítani a helyi bankrendszer rubelbe történő átmenetét.

Putyin szerint Oroszország kénytelen volt reagálni az Észak-atlanti Szövetség kibővítésére, és hogy az Oroszország fekete-tengeri flottájának otthont adó Krím annektálása részben a szövetség kelet-európai terjeszkedésének tudható be.

Putyin szerint Moszkva akkor is reagál, ha az Egyesült Államok végrehajtja azt a tervet, hogy rakétavédelmi rendszert épít Kelet-Európában. Washington a hidegháborús fegyverkezési verseny felbujtásával is vádolta.

Putyin szerint Oroszország folytatja a tárgyalásokat az USA-val a rakétapajzssal kapcsolatos fenntartásaival kapcsolatban, de minden intézkedést megtesz saját biztonsága érdekében.

"Amint a katonai blokk infrastruktúrája közeledik a határainkhoz, és egy rakétapajzsot építenek Kelet-Európában, aggodalmainkat felveti. Válaszolnunk és cselekednünk kell. " - mondta Putyin.

Ha Oroszország nem válaszol, azt mondta, a NATO valamikor befogadja Ukrajnát. "A Krímről szóló döntés részben ilyen megfontolások eredménye volt" hangsúlyozta. Az orosz vezető meggyőződése, hogy a szövetség megpróbálja kiszorítani Oroszországot a fekete-tengeri régió történelmi területéről, ahol a cári korszak óta orosz hadihajók álltak Szevasztopolban. "A NATO hajói az orosz haditengerészet büszkeségébe, Szevasztopolba kerülnének". megállapított.

Putyin Rasmussen hülyeségeiről beszél

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) cáfolta Vlagyimir Putyin orosz elnök állítását, miszerint Anders Fogh Rasmussen főtitkár titokban rögzítette és közzétette dán miniszterelnökként folytatott egyik tárgyalásukat.

Oana Lungescu, a NATO szóvivője Putyin csütörtöki televíziós vita során felhozott állításait "teljes hülyeségnek" nevezte, és biztosította Rasmussent, hogy korábbi pozíciójában töltött hivatali ideje alatt "Soha nem vett fel diktafont Putyin úrral vagy bárki mással való találkozók rögzítésére".

"Általánosságban elmondható, hogy Oroszország a saját Ukrajnában elkövetett jogellenes cselekedeteitől való elterelés érdekében számos vádat emelt a NATO ellen, amelyek túlmutatnak a tényeken" - tette hozzá.

Az orosz kormány múlt csütörtökön közleményt adott ki, amelyben elítélte Rasmussent "A hidegháború kori retorika szenvedélyes utánzása" az ukrajnai válság kapcsán. Nyilvánvalóan reagált a keddi párizsi beszédére, ahol Oroszországot felszólította, hogy vonja ki tízezreit katonáiból, akik a NATO szerint az ukrajnai határ mentén fekvő területen koncentrálódnak.

A szövetség szerint Moszkva ilyen módon nyomást gyakorol a kijevi kormányra, vagy akár egy esetleges invázióra készül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezt cáfolta, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak joga van erõket a területére átruházni, ahogy jónak látja. Április elején a NATO külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy felfüggesztik a Szövetség és Oroszország közötti együttműködés minden formáját.

Az ukrán katonák és a szeparatisták közötti lövöldözésnek áldozatai vannak

Súlyos áldozatok vannak az ukrán katonák és az oroszbarát szeparatisták között a délkelet-ukrajnai Mariupol kikötővárosban. Arsen Avakov ukrán belügyminiszter szerint három oroszbarát fegyveres meghalt, 13 ember megsebesült és 63 embert tartóztattak le.

Képtár

A harcok szerdáról csütörtökre éjszaka kezdődtek. Mintegy 300 oroszbarát tüntető felszólította a katonákat az Ukrán Nemzeti Gárda kaszárnyája előtt, hogy adjanak nekik fegyvereket és támogassák a nyugatbarát kormány elleni felkelésüket. Lőfegyverekkel és gyújtópalackokkal voltak felfegyverkezve.

Amikor a tömeg nem volt hajlandó szétszéledni és megpróbált bejutni a bázisra, a katonák figyelmeztető lövéseket kezdtek a levegőbe lőni. A támadás azonban folytatódott, ezért a katonák tüzet nyitottak. "Az előzetes információk szerint három támadó meghalt, 13 megsebesült és 63 őrizetbe vették." írta Arsen Avakov a Facebookon.

Ha ezek az információk beigazolódnak, akkor ez lesz a legvéresebb támadás a kelet-ukrajnai zavargások kezdete óta, több mint 10 napja. Az oroszbarát szakadárok elleni művelet folytatódik - mondta Avakov miniszter.

Oroszbarát szeparatisták orosz ügynökök vezetésével Kijevben azt mondják, hogy Kelet-Ukrajna legalább 10 városában épületek foglalták el az épületeket. A fegyveresek ellenőrzik a Mariupol közigazgatási központokat is. Oroszország azt állítja, hogy ezek spontán tiltakozások, amelyeket az ország ukrán nyelvű nyugati részén népszerűbb új kormányra haragító oroszok tesznek. A nyugati kormányok azonban rámutatnak, hogy megközelítésük túlságosan emlékeztet a krími forgatókönyvre, amelyet Moszkva később csatolt.

Jenenko figyelmezteti Putyint az elnökválasztás szabotálására

Arszenyij Jačenuk ideiglenes ukrán miniszterelnök csütörtökön figyelmeztette az orosz elnököt a közelgő elnökválasztás "szabotálásának" kísérleteitől. Azt is megvádolta Moszkvával, hogy felelős a legújabb veszteségekért Kelet-Ukrajnában, ahol összecsapások alakultak ki az oroszbarát szeparatisták és a Kijev által oda küldött hadsereg között.

"Oroszország csak egy meccset játszik - a helyzet további romlása, további provokációk, mert Putyin ma hivatalosan bejelentett feladata az elnökválasztások szabotálása" Yachenuk azt mondta újságíróknak Kijevben.

Putyin "elfogadhatatlanul" az ukrajnai elnökválasztást megelőző televíziós választási kampány során kijelentette.

Azt is megerősítette, hogy ha ez folytatódik, Moszkva nem ismeri el a választási eredményeket. A szavazást május 25-re tervezik, és Viktor Janukovics hivatalban lévő elnök utódját eredményezi, akit ideiglenesen Olekszandr Turcsinov házelnök váltott fel.

A Nyugat bírálja Ukrajna orosz koholmányait

A nyugati országok bírálják az ENSZ Biztonsági Tanácsát (ENSZ BT) az ukrán emberi jogi helyzetről szóló új ENSZ-jelentést követően "Fabrications" Oroszország az ország válságáról.

Ukrajna körülbelül tíz orosz állampolgárt őrizetbe vesz, akik mindegyike kapcsolatban áll a titkosszolgálatokkal.

Ezt csütörtökön közölte az Ukrán Állambiztonsági Ügynökség (SBU).

Újságírók kérdésére Oroszország részvétele a kelet-ukrajnai zavargásokban, amelyet Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön tagadott, az SBU szóvivője elmondta: "Körülbelül tíz orosz útlevéllel rendelkezünk, akiket letartóztattunk. Mindenkinek van tapasztalata a titkosszolgálatok munkájáról. ".

A szóvivő hozzátette, hogy a fogvatartottak ellen nyomozást folytatnak.

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Samantha Power felhívta az ukrajnai tüntetéseket "Jól szervezett szakmai provokációs kampány". A BR nyugati országai szerint a jelentés aláássa Oroszország azon nyilatkozatait, amelyek a Krím nemrég Oroszországhoz való csatolásához vezető eseményekről szóltak. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vitaly Churkin a jelentést így nevezte "Elfogult".

Az ENSZ jelentése szerint 121 ember, főleg tüntetők vesztették életüket a kijevi tüntetések során. Elmondása szerint a periódusban több esetet is láthattak a tüntetőkkel szemben kínzással és bántalmazással. Az UNHCR felszólítja az ukrán hatóságokat, hogy vizsgálják ki az emberi jogok megsértését és büntessék meg az elkövetőket.

A népszavazás után Ukrajnától elszakadt Krímben az UNHCR zaklatásokat, bebörtönzéseket, sőt kínzást talált olyan aktivisták és újságírók számára, akik nem támogatták a félsziget Oroszországhoz csatolását. A jelentés felszólít a szeparatista felkelők Oroszország általi fegyverkezésének megszüntetésére is.

Az ukrán kormány megerősítette a rezsim szigorítását az orosz határon

Az ukrán hatóságok csütörtökön jelentették be szigorúbb határellenőrzés bevezetését Oroszországgal a szeparatista zavargásoktól sújtott ukrán területre külön-külön vagy csoportosan belépő "aktív korú férfiakra".

Oleh Sloboďan határőr-szóvivő szerint az intézkedést az orosz állampolgárok ellen a nap folyamán kezdték alkalmazni "a határon történő esetleges provokációkról, köztük a terrortámadásokról szóló információk" miatt.

Oroszország zászlóshajó légitársasága, az Aeroflot korábban közleményt adott ki, amelyben korlátozásokat hirdetett a 16 és 60 év közötti férfiak Oroszországból Ukrajnába történő szállítására. Állítólag csak akkor tudják elérni Ukrajnát, ha családjuk kíséretében igazolni tudják látogatásuk vagy utazásuk célját.

Moszkva azonnal reagált az ellenőrzés szigorítására, "azonnali hivatalos magyarázatot" követelve Ukrajnától, és "megfelelő megtorlással" fenyegetve. Ugyanakkor az orosz-ukrán határon történő mozgás esetleges korlátozása aggodalmat kelt a válság további eszkalálódása miatt, mivel mindkét oldalon az embereket szoros családi és üzleti kapcsolatok egyesítik.

Obama további szankciókkal fenyegette Oroszországot Ukrajna ellen

Barack Obama amerikai elnök további szankciókkal fenyegette Oroszországot szerdán, ha továbbra is támogatja az oroszbarát szakadárokat Kelet-Ukrajnában. Az amerikai vezető a CBS-nek adott interjújában Oroszországot vádolta az ukrajnai válság felelősségével, ahol a szeparatisták a keleti városokban kormányzati épületeket foglalnak el, és régióik nagyobb függetlenségét követelik a központi kormányzattól.

"Többször hangsúlyoztam, hogy amikor Oroszország lépéseket tesz Ukrajna destabilizálására és szuverenitásának aláásására, annak következményei lesznek." Obama Oroszország, Ukrajna, az EU és az USA közötti genfi ​​tárgyalások előestéjén jelentette be a kelet-ukrajnai válság enyhítésének módjait.

Szerinte az Egyesült Államok a Krím megszállása után Moszkva ellen bevezetett szankciók Oroszországnak ártottak. "Putyin (Vlagyimir elnök) döntései nemcsak Ukrajnának, hanem hosszú távon Oroszországnak is rosszak". - mondta Obama. Szerinte azonban Moszkva nem érdekelt abban, hogy fegyveres konfliktust provokáljon az Egyesült Államokkal. "Senkinek sem kell háború" hangsúlyozta.

A genfi ​​konferencia előzetes megállapodással zárult

A svájci Genfben megrendezett nemzetközi konferencia az ukrajnai konfliktus rendezéséről "a feszültség csökkentéséről" szóló megállapodással zárult. John Kerry amerikai külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov erről külön sajtótájékoztatókon tájékoztattak. Emellett az ukrán diplomácia vezetője, Andrij Deščycja és az Európai Unió külpolitikájának vezetője, Catherine Ashton is részt vett a megbeszélésen.

Oroszország és az Egyesült Államok megállapodtak abban, hogy biztosítják "minden illegális katonai csoport" feloszlatását Ukrajnában. A kelet-ukrajnai kormányépületeket elfoglaló oroszbarát tüntetőknek el kell hagyniuk őket és lefegyverezni őket. A tiltakozóknak szintén általános amnesztiát kell alkalmazniuk. A megállapodás pontos pontjairól később hivatalosan is értesítést kell küldeni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn telefonon felhívta Barack Obamát, követelve, hogy próbálja megakadályozni az erőszak alkalmazását a kelet-ukrajnai felkelők ellen, ahol a lakosság nagy része állítólag orosz nemzetiségű.

Ugyanakkor elutasította az orosz ügynököknek a kelet-ukrajnai történésekben való részvételével kapcsolatos állításokat, amelyeket "megbízhatatlan információkon alapuló spekulációnak" nevezett. Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője korábban azt mondta, hogy Washingtonnak "megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak" az orosz szeparatisták támogatására, amelyet ahhoz a helyzethez hasonlított, amely előtt Krím márciusban elszakadt Ukrajnától és csatlakozott Oroszországhoz.

Az ukrajnai elszakadás és az Oroszországhoz való csatlakozás tüntetései március óta rázzák az országot, a kijevi kormány szerint kijevi tisztviselők követik a Kreml parancsát.

Az ukrán ügyészség 214 ember ellen indított eljárást az ukrajnai szeparatista tevékenység kapcsán idén márciusban és áprilisban. Oleh Machnický ukrán főügyész tájékoztatta őt - idézte a Kanál 5 csatorna.

Hozzátette, hogy szeparatizmus miatt 92 embert vettek őrizetbe, de egyelőre csak egyetlen ügy került bíróság elé. - Azonnal reagálunk Machnický kijelentette, hogy az ügyészség csak ezen a héten 41 új ügyet nyitott meg. Az ügyész azt is megerősítette, hogy Mikola Azarov volt miniszterelnököt elfogatóparancsot adták ki hatalommal való visszaélés miatt, és az ügyészség jelenleg megtudja, hol van a volt miniszterelnök.