A jövedelemadóról szóló törvény 2015. január 1-jétől módosított 19. cikkének (1) bekezdése alapján a jövedelemadóról szóló törvény által korlátozott kiadásokat (költségeket) csak az előírt mértékben és feltételekkel lehet az adókiadásokba beszámítani. a munkáltató által a biztosított adóköteles jövedelemre fordított kiadások (költségek) kivételével. d) pontja alapján, külön rendeletben meghatározott feltételekkel.
A fentiekkel összefüggésben, ha a külföldi üzleti útra az utazási kompenzációról szóló törvény 14. §-nál magasabb összegű zsebpénz biztosításáról a munkavállalóval munkaszerződés, kollektív szerződés, belső szabályzat vagy egyéb szerződés állapodik meg. munkáltató azzal a feltétellel, hogy ennek az ellátásnak a biztosítását függő tevékenységből származó jövedelemként kell a munkavállalónak megadóztatni, és ez része a kötelező egészségbiztosítás és a kötelező társadalombiztosítás értékelési alapjainak.
Mivel a külföldi utazás során a munkavállaló részére biztosított zsebpénz adóköteles és nem mentes az adó alól, a munkavállaló számára ez mindig adóköteles jövedelem, és ezért része a kötelező egészségbiztosítás és a kötelező társadalombiztosítás értékelési alapjainak is. A magasabb zsebpénznek a munkáltató adóköltségeiben való elismerése szempontjából tehát az a döntő tény, hogy a zsebpénz összegét a meghatározott határérték felett a munkaszerződés vagy más szerződés, vagy egy belső szabályozás állapítja meg.
3. kérdés - A munkáltató teljes étkezését biztosítja
2019-ben a vállalat alkalmazottai négy napos képzésen vettek részt a szokásos munkahelyen kívül. A vállalat által szervezett képzési költségeket az érintett működtető létesítmény két számlával számlázta. A helyiségbérletet és a szállásszolgáltatást külön számlázták, külön kiszámlázták az étkeztetési szolgáltatásokat. A vendéglátásról szóló számla szerint az alkalmazott az 1. és a 4. napon 8 eurós étkezési támogatást, a 2. és a 3. napon 12 eurós étkezési támogatást fizet. Mennyibe kerül a vendéglátásért kiszámlázott összeg, az adóköltség?
A válasz
A társaság az üzleti út során a munkavállalóknak nyújtott számlázott vendéglátási szolgáltatásokat az 19. cikk (1) bekezdésének megfelelően az adóköltségekbe beszámítja. d) pontja csak azon összeg erejéig terjedhet, amelyre az útikompenzációs törvény 5. §-a alapján jog keletkezik. Mivel az étkezési támogatás, amely megfelel az üzleti utazás hosszának az alkalmazottak üzleti úton töltött egyes napjain, az 1. és a 4. napon 6,70 €, a 2. és a 3. napon 10,30 €, az étkezési támogatás összegét felszámítják Az utazási kártérítési törvény által meghatározott határértéket meghaladó költségek az adóalap növelése az adóalap meghatározásakor. A kiigazítást úgy hajtják végre, hogy ezt az összeget hozzáadják a gazdasági eredményhez.
4. kérdés - A cégvezető elhelyezése bérelt lakásban
A társaság ügyvezető igazgatója Belgiumban állandó lakóhellyel rendelkező belga állampolgár. Amikor a cégnél munkát végez, Szlovákiában szállásolják el egy, a cég által erre a célra bérelt lakásban. Ez egy bérleti díj, amely a társaság elismert adóköltsége?
A válasz
A 19. § (2) bekezdés szerinti levél A jövedelemadóról szóló törvény d) pontja szerint az adóráfordítások utazási juttatások, egészen addig az összegig, amelyre a jog a speciális előírások szerint pl. törvény szerint a 283/2002. az utazási költségtérítésről, módosítva.
A vezető az 1. § (2) bekezdésének betűje szerint jár el. b) pontja az e törvény alkalmazásában az utazási támogatásokról a munkavállalóknak. Mivel az ebben a rendelkezésben meghatározott személyek nem rendelkeznek egyeztetett rendszeres munkahelyükkel, az utazási kártérítési törvény 2. §-ának (1) bekezdése szerinti munkaköri utazás egyben az utazás is, amely e személyek belépésétől kezdve tevékenységi utazások elvégzéséig tart (ebben az esetben utazás Belgiumból a vállalat központjába, ideértve a vállalatnál végzett munkát és az oda-vissza utazást), amelyért igazolt szállásköltségek megtérítésére is jogosultak.
Ha az ügyvezető egy ilyen üzleti út során maga fizeti a szállást, jogosult a bizonyított szállásköltségek megtérítésére. Abban az esetben, ha a vezetőnek a cég (munkáltató) biztosítja a szállást, a munkavállaló (vezető) nem igényli ezt az utazási támogatást. A munkáltató számára annak a lakásnak a bérbeadása, amelyben a vállalkozás vezetője az üzleti úton tartózkodik, adómentesen levonható költség a 2. §-nak megfelelően. i) és a jövedelemadóról szóló törvény 17. cikkének (1) bekezdése.
5. kérdés - Szállás önálló vállalkozók számára
A társaság kézműves munkák végzésére megbízási megállapodásokat kötött önálló vállalkozókkal. A szerződésekben megállapodtak arról, hogy a társaság fedezi az önálló vállalkozó elszállásolásával kapcsolatos összes költséget. A társaság önálló vállalkozók elhelyezésével kapcsolatban felmerült költségei elismert adókiadást jelentenek?
A válasz
2. §-a szerinti értelemben vett adókiadásokra A jövedelemadóról szóló törvény i. pontja az adózó számára bizonyíthatóan felmerült jövedelem elérésének, biztosításának és fenntartásának ráfordításának minősül, amelyet az adózó könyvelésében rögzítenek a számviteli szabályok szerint, vagy az adózói nyilvántartásban nyilvántartásba vesznek a 6. § (2) bekezdése szerint. 11. vagy 14., hacsak ez a törvény másként nem rendelkezik.
19. § (4) bekezdése szerint 2 betű A jövedelemadóról szóló törvény d) pontja szerint az adókiadások, amelyek csak az e törvényben meghatározott mértékben és feltételekkel alkalmazhatók, az utazási költségekre fordított kiadások, egészen addig az összegig, amelyre a külön jogszabályok alapján a jog felmerül. Ez a különös szabályozás a sz. 283/2002 Coll. az utazási támogatásokról szóló, módosított rendelet, amely szabályozza a személyek számára az üzleti utazások költségeinek és egyéb juttatásainak megtérítését, amelyeket az (1) bek. Törvény 1. és 2. sz. Az említett törvényből az következik, hogy ha a társaság (munkáltató) az utazási kompenzációról szóló törvényben meghatározott személyeknek fizet, az e törvényben meghatározott mértékben az számára adókiadást jelent a 19. § (1) bekezdésének megfelelően. 2 betű d) a jövedelemadóról szóló törvény.
Abban az esetben, ha a társaság ezeket a költségeket olyan személyeknek fizeti, akik nem szerepelnek az 1. § (1) bekezdésében. Az utazási kompenzációról szóló törvény 1. és 2. §-a szerint az ilyen kiadások nem ismerhetők el adóköltségként a 19. §. 2 betű d) a jövedelemadóról szóló törvény. Ilyen esetekben a vevő és a szállító között létrejött konkrét szerződésből kell kiindulni, és fel kell mérni az adókiadásokat a 17. § 1 levél b) és a 2. § már idézett rendelkezésére let. i) törvény a jövedelemadóról. Ebben az esetben a társaságnak nem szabad közvetlenül viselnie (terhelnie) a SZČO szállásköltségeit. Ezeket a költségeket az SZČO viseli, amely az elszámolt szállásköltségeket tükrözi az általa nyújtott szolgáltatás árában.
Ha a vállalat megállapodik a szállítóval abban, hogy a SZČO szálláshelyét az ügyfél biztosítja és fizeti, míg a szállító ezt a tényt figyelembe veszi a nyújtott szolgáltatás árában (azaz csökkenti), akkor ez a költségek kompenzálása, ami 7. §-ával ellentétben. A számviteli törvény 5. -a.
Sz. Kérdés 6 - Törölt jegyek költségei
Lehetséges az üzleti útra szóló jegy újbóli lefoglalásának lemondási díja a társaság adóköltségeiért?
A válasz
19. §-ának megfelelően 2 betű törvény d) pontja szerint az e törvényben meghatározott mértékben és feltételekkel csak akkor alkalmazható adóköltségek útiköltség-összegek, amelyekre a jog a 2. sz. 283/2002 Coll. az utazási támogatásokról szóló, módosított utazási díjakról és a külföldi üzleti utak zsebpénzéről.
A fentiekből következik, hogy a jegy vásárlásának költségei a 19. § (1) bekezdésének megfelelően adóköltségek. 2 betű d) pontjában foglaltak szerint, feltéve, hogy a 2. §-ban meghatározott feltételek i) törvény a jövedelemadóról. Ha egy külföldi üzleti út lemondásra került, akkor a járat törlési díja a jövedelemadóról szóló törvény értelmében adóköltségnek tekinthető, feltéve, hogy a társaság bizonyítani tudja, hogy a külföldi üzleti út előre nem látható tények miatt volt kénytelen lemondani, ill. nem tudta lemondani díjak felszámolása nélkül.
Sz. Kérdés 7 - Bérelt lakásokkal kapcsolatos kiadások
A társaság adózási költségeket számolhat el egy másik városban bérelhető lakásokkal kapcsolatban, amelyek a vezetők elhelyezésére szolgálnak, ill. üzleti utazásokon dolgozó egyéb alkalmazottak?
A válasz
Ha a vállalat gazdaságilag, ill. egyéb okokból a más szervezetek által biztosított szállás költségeinek megtérítése helyett bérelt egy lakást, amelyet a társaság vezetőinek elhelyezésére használ a társaság számára végzett tevékenységük során, ill. a társaság egyéb alkalmazottai üzleti utakon, vagy a lakást üzleti céllal más célra használják, lehetőség van bérelni ezt a lakást, valamint a működésével kapcsolatos kiadásokat, ha fizetésük bérleti szerződésből ered, pl. a villamos energia, a gáz, a víz fogyasztására a társaság adókiadásként történő elismerése az adókiadások 2. §-a szerinti feltételeinek teljesítése érdekében. i) törvény a jövedelemadóról.
Sz. Kérdés 8 - A társaság ügyvezető igazgatójának utazási díjai
Igényelhet-e cégvezető utazási költségtérítést? Melyik törvény szerint?
A válasz
Az utazási kártérítési törvény az ügyvezetőre az 1. § (1) bekezdésének rendelkezései alapján alkalmazandó. 2 betű b) - egy jogi személy testületébe megválasztott vagy kinevezett személy, ha az nem áll munkaviszonyban ezzel a jogi személlyel. 2. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint 1. §-a alapján az utazási támogatásokról szóló utazási támogatásokról szóló törvény második mondatát a vezető minden egyes útja során figyelembe kell venni, amelyen belül olyan feladatot lát el, amely e speciális pozícióból származik számára, t. j. a cég ügyvezető igazgatói posztjáról. Az utazási díjak biztosításának feltétele ebben az esetben a megtett út és a társaság vezetőjének tevékenysége közötti közvetlen kapcsolat, nem pedig az a hely, ahol ezt a tevékenységet végzik.