A szerző szerint ez a könyv a mágia általános tankönyve a beavatástól kezdve az alapjaig, titokzatos recepteken és gyakorlatokon keresztül, amelyek révén az ember meggyógyíthatja, károsíthatja vagy más módon beavatkozhat a világba.

történelemben

A Varázslat a történelemben, elméletben és gyakorlatban második, lényegesen kibővített és kidolgozott kiadása rengeteg olyan információt juttat el a mágia iránt érdeklődők számára, amelyek lehetővé teszik számukra a mágia jelenségének megismerését, amely kétségkívül az egyik legérdekesebb és legvitatottabb a kultúrtörténetben. Gazdag spektrumot nyújt nyugati történelmének kezdettől napjainkig. Szembesíti a nyugati mágia vezető alakjainak filozófiáját a valóságnak vagy valóságnak nevezett aktuális elméletekkel, és arra a következtetésre jut, hogy a varázslat csodálatos világába vetett hit a jelenkori tudomány és filozófia tükrében már nem tűnik annyira abszurdnak.

Szigorú különbség van a varázslat, mint a "tudomány a beavatottak számára" és az, amit sok kulturális antropológus és az okkult kritikusa "varázslatnak" tekintett, és amely lényegében csak annak népi deformációja volt. A könyv nem a gyakorlati mágia tankönyve, inkább megpróbálja közelebb hozni az olvasót az ember és a természet mágikus fogalmához, jelezni a mágikus gondolkodás módjait és megismertetni a mágikus gyakorlat lényegével. Nem kerüli el a mágikus empirikus világfelfogás konfrontációit, rámutat a tudományosan-empirikusan megért valóság határaira, és így arra készteti az olvasót, hogy önállóan gondolkodjon arról, hogy mi volt a mágia történelmileg, mi az, és milyen perspektívákról van szó.