30.4. 2014 14:16 A legnagyobb nyereség a fogyasztók egészségének rovására. A törvényeket befolyásoló lobbi és a szabályozási beavatkozás elleni küzdelem. A dohánytermékek vállalkozását leggyakrabban ilyen kapcsolatokban használják. Ugyanakkor a vezető élelmiszer- és italgyártók is hasonló küzdelmet folytatnak.
Céljuk egyértelmű - minél több magas cukortartalmú terméket eljuttatni a fogyasztókhoz, csökkentve annak egészségre gyakorolt káros hatásait.
Az olyan multinacionális vállalatok, mint a Coca-Cola, a PepsiCo, a Nestlé és az Unilever, a fejlődő országokat célozzák meg, hogy minél több harmonizált terméket értékesítsenek. Kevesebb a szabályozás, mint a fejlett gazdaságokban, kevésbé szigorú szabályokat vezetnek be például a reklámra.
A barátságos, minimális korlátozásokkal járó üzleti környezet mellett az édesített italok például Mexikóban rendkívül népszerűek. Az eredmény: az ország megelőzte az Egyesült Államokat az elhízás arányában.
Adó! A siker azonban kérdéses
Amikor az ország felemelkedett a hízelgő rangsorban egy olyan szomszéd előtt, akit legalább olyan jól ismernek, mint a sport profiligami vagy technológiai társaságok a tengerentúli kövér népesség számára, a közép-amerikai állam ellentámadás mellett döntött.
A törvényhozók az ócska ételekre és italokra kivetett különadó mellett szavaztak. Az elnök ugyanakkor éles kampányt indított az elhízás ellen, és arra kéri a lakosokat, hogy kezdjék el a testmozgást, a járást és az egészségesebb táplálkozást. Az új adó azokra az ételekre és italokra vonatkozik, amelyek több mint 270 kalóriát tartalmaznak egy gyermekben vagy száz grammban.
Azonban egy olyan országban, amely a kokszot vagy a Sprite-t sokkal jobban megszokta, mint a vizet, és nagyon népszerű a hamburgerek, tortillák és tacók körében is, kérdéses, mivel kissé drágább ócska ételeket vesz el a vásárlástól.
Az ország fejenként a szénsavas italok második legnagyobb fogyasztója. Emiatt Mexikóban is a legmagasabb a felnőttek aránya a felnőtt lakosság körében az OECD összes tagállama közül. Ezer lakosra csaknem tizenhat beteg jut. Ehhez képest Szlovákiában hat ugyanannyi.
A gyorsételre kivetett adót korábban a franciák, magyarok és dánok is bevezették. Azonban azonnal lemondták, miután rájöttek, hogy az emberek szívesebben mennek vásárolni kedvenc ócska ételükért olcsóbb Németországba.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala februárban felülvizsgálta az élelmiszerek címkézését, és felszólítja a gyártókat, hogy nyújtsanak több információt a hozzáadott cukor mennyiségéről. A Hatóság szerint a változtatásra azért volt szükség, hogy kiemeljék azokat a legújabb tudományos eredményeket, amelyek az étrendet olyan krónikus betegségekhez kötik, mint az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek.
Előcsarnok: Nem lehetne több? Végül is a cukor nem hibás
A The Financial Times brit gazdasági napilap azonban arra figyelmeztet, hogy az étkezési óriások minimalizálják a cukor káros hatásait, kimutathatónak nevezik igazságtalanságát, és az elhízást okozzák a mozgáshiány és az általános kalóriabevitel miatt.
Így volt ez a készülő mexikói adótörvénnyel is. Az élelmiszer- és italgyártó tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a növekedés hatása a mexikóiak egészségére minimális lesz, ami miatt a gazdaság súlyos csapást fog szenvedni.
A kártya azonban elfordulhat. Előfordulhat, hogy akárcsak a dohányipari vállalatok évtizedekkel ezelőtt, nagyobb szabályozással és növekvő adókkal, valamint az italóriásokkal is szembe kell nézniük, és márkáik a tudatalatti "Káros" címkét kapják az emberek körében.
A globális táplálkozási normákat meghatározó Egészségügyi Világszervezet (WHO) a közelmúltban radikális álláspontot foglalt el a cukor túlzott fogyasztása kapcsán is. Márciusban javaslatot tett az egyszerű cukrok napi bevitelére vonatkozó új ajánlásra. Míg eddig azt javasolta, hogy a napi adag ne haladja meg a teljes kalóriabevitel tíz százalékát, az új után fele kevesebb legyen.
Ez a mennyiség körülbelül hat teáskanál cukornak felel meg. Egy kis kóladoboz körülbelül ugyanannyit tartalmaz. Legfeljebb harminc teáskanál cukor van egy literben. Ugyanakkor az itallobbi még 2004-ben arra késztette a WHO-t, hogy a napi cukorbevitelt akár 25 százalékban is meghatározza.
Különböző méretű édesített italok cukorkockák Forrás: SITA/AP
"A cukorról új dohány lett" - mondta Simon Capewell, a Liverpooli Egyetem klinikai epidemiológiai professzora, aki januárban megalapította az Action on Sugar sugar csoportot Nagy-Britanniában. "Az édes italokat és a gyorsételeket a gyanútlan szülők és gyermekek mindenhol egy cinikus, profit-orientált, nem pedig egészség-orientált iparágnak tolják" - tette hozzá.
A kezelés költségei nőnek
Az, hogy a túlzott cukorfogyasztás káros az emberre, nem új keletű. Az Egészségügyi Világszervezet az elhízásról, mint járványról beszélt legalább az elmúlt tíz évben, és a cukrot az 1980-as évek óta óriási mértékben adták az élelmiszerekhez, amikor az zsírtalanná vált, mint egészségtelen zsír helyébe lépett. Ami azonban megváltozott és tovább romlik, az a kormányok növekvő költsége a cukorbetegségben és a rákban szenvedő betegek kezelésében. Egyre többen vannak, az elhízottak aránya növekszik.
Az elhízást szenvedők száma pedig gyorsan növekszik. Míg tíz évvel ezelőtt "csak" 300 millióan voltak, ma már félmilliárd.
"A kapcsolódó összes egészségügyi ellátás költségei rekordmagasak, a számla 500 milliárd dollár, vagyis az összes egészségügyi kiadás több mint tíz százaléka" - mondta a Credit Suisse, a Credit Suisse Stefano Natella a Financial Times-nak az elhízásról és a kapcsolódó betegségekről.
Az áldozat a fejlődő világ
Az államok így egyre több erőforrásba kerülnek, és a kiadások nőnek, különösen a fejlődő országokban. Az elhízás már nem jelent problémát, különösen a fejlett világban. A felfalás időszakát felváltotta az egészséges életmódot hangsúlyozó idő. Nyugaton erről többet beszélnek, és az új kommunikációs csatornák, például a közösségi hálózatok is felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozásra. Rosszabbak azok a kevésbé tudatos országok, amelyek barátságos üzleti környezettel rendelkeznek az élelmiszerek és italok terén.
A paradoxon az, hogy az alultápláltság együtt járhat az elhízással a fejlődő országokban. "Az elhízás és a mikroelemhiány (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, esszenciális zsírsavak és aminosavak) gyakran átfedik egymást - mindkettő egyszerre szenvedhet" - mondta Kostas Stamoulis gazdasági napilap, az Egyesült Nemzetek élelmiszer- és mezőgazdasági közgazdásza .
Még az ital- és élelmiszeripari óriások is kezdik megérteni, hogy ha a jövőben sikert akarnak elérni, meg kell győzniük a fogyasztókat arról, hogy termékeik nem annyira egészségtelenek. A Nestlé állítása szerint 2001 és 2011 között 30 százalékkal csökkentette termékeiben a teljes cukorszámot. A kóla két vezető gyártója az italok "egészségesebb", azaz kevésbé kalóriatartalmú változatára is összpontosított.
Tavaly a Coca-Cola bemutatta kulcsitalának új verzióját, az Life alcímet. A címke zöld, természetes steviával édesítve, és fele annyi cukrot és kalóriát tartalmaz, mint a szokásos kóla. Eddig csak Argentínában és Chilében tesztelték a boltok polcain, de az idén a cég célja, hogy más piacok fogyasztóit is elérje, és Európának el kell érnie. A PepsiCo hamarosan hasonló terméket szeretne bemutatni.