ember

A baszkok a legtitokzatosabb nemzetek közé tartoznak Európában. Sajátos és nagyon különböző nyelvet beszélnek, saját hagyományaik és szokásaik vannak. Genetikailag is eltérnek az európaiak többi részétől.

Svéd kutatók ezért a DNS vizsgálatával próbálták megnézni múltjukat. Az egyik elmélet még azt állította, hogy a Spanyolország északkeleti részén élő baszkok az egykori európai vadászok közvetlen leszármazottai.

Új kutatások azonban ezt nem erősítették meg. Megállapította, hogy a baszkok az első gazdák és a helyi vadászok keverékei voltak, akik évezredek óta elszigetelten éltek más kultúráktól.

Tudóscsoport Mattias Jakobsson, az Uppsalai Egyetem vezetésével elemezte az észak-spanyolországi Atapuerca-hegység El Portalónnál talált nyolc csontváz DNS-jét, amelynek életkora 3500 és 5500 év között volt.

A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közzétett eredmények azt mutatják, hogy ezek a gazdák a mai Baszkföldhöz legközelebb eső ősök. Összehasonlítva őket Európa más részeiről származó őskori gazdák genetikai mintáival, később megállapították, hogy a mezőgazdaságot ugyanazok az embercsoportok hozták az Ibériai-félszigetre, akik Közép- és Észak-Európában vezették be.

Ezek közel-keleti emberek voltak, akik körülbelül 7000 évvel ezelőtt érkeztek Európába. Miután ezek a gazdák letelepedtek, keresztezni kezdték a helyi vadászokat és gyűjtögetőket. Olyan emberek leszármazottai voltak, akik az utolsó jégkorszakban Európában éltek. Az El Portalónból származó csontvázak több genetikai anyagot tartalmaznak ezekből a vadászokból és gyűjtögetőkből, mint a több évezreddel korábban élt német, magyar és spanyol mezőgazdasági termelők maradványai.

A kutatók azt is elmagyarázták, hogy a mai baszk miért különbözik ennyire szomszédaiktól, a spanyoloktól és a franciáktól. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a vadászok és gyűjtögetők kezdeti keveredése után a gazdákkal a baszk ősök nagyon sokáig elszigetelődtek a külvilágtól.

A többi migrációs hullám, amely megváltoztatta a populációk genetikai szerkezetét Európában, így szinte semmilyen hatást nem gyakorolt ​​a baszkokra. "Együtt dolgoztunk baszk történészekkel is, és feljegyzéseikből kiderül, hogy ezt a területet nagyon nehéz volt meghódítani" - mondta Jakobsson.