A kutatók számos új dolgot találtak az öregedésgátlók keresése során. Le tudták írni a hosszú élettartamú gént, ellenőrizni egyes gyógyszereket és a fiatalok vérének fiatalító hatását, és megmutatták azt is, hogy aki tovább akar élni, az az ételekben szokásos mértékkel indulhat.
Meg lehet-e szervezni, hogy az emberi test lassabban kopjon és az ember tovább éljen? Az emberiség már régóta erről álmodozik, és a tudósok megpróbálják teljesíteni álmát. Néha még úttörő ötletekkel is, tájékoztatja Lidovky.
Évtizedek óta a tudósokat lenyűgözte a kalóriakorlátozás fogalma. Hívhatnánk állandó éhezésnek is, de ez nem hangzik túl tanultnak. Véletlenszerű megfigyelések kimutatták, hogy amikor a patkányok 40 százalékkal kevesebb kalóriát kapnak, mint a szokásos adag, körülbelül harmadával hosszabb ideig élnek. Alacsonyabb adag étel (természetesen nem olyan, hogy az állat éhen halt volna) meghosszabbítja más szervezetek életét, élesztőtől a kutyáig. A fontos kérdés természetesen az: ez vonatkozik az emberre is?
Megfigyeléssel nem határozható meg. A nagyon szegény országokból származó ismeretek haszontalanok. Ott éheznek az alultápláltság miatt, mert étrendjükben nincs elegendő tápanyag.
Már az 1980-as évek végén megkezdődött két hosszú távú kísérlet rhesus makákókkal. Az amerikai Bethesde-i Országos Öregedéskutató Intézetben és a Wisconsini Egyetemen a kutatók több tucat különféle régi makákót vontak be a kísérletbe - és közülük néhány ma is él. Ugyanakkor ezek a majmok átlagosan 26 évet élnek fogságban. Az eredmények azonban zavaróak voltak: a wisconsini kutatók arról számoltak be, hogy azok a majmok, akik kisebb adagban kapnak minőségi táplálékot, tovább élnek, mint a hasonló majmok gazdagabb étrendben. Az Öregedéskutató Intézet azonban semmi hasonlót nem rögzített.
Idén, az év elején mindkét csapat közös következtetéseket tett közzé a Nature Communications folyóiratban, amelyeket a meglévő adatok elemzésével értek el. Kiderült, hogy a fiatalon éhen halni kezdő majmok várható élettartama lerövidült (és ez a tény többek között "tönkretette" a Bethesda eredményeit). Az ételfogyasztás csökkenése azonban átlagosan csak felnőttkorban tett hasznot a kísérleti majmoknak - négyen közülük túlélt negyven évet.
Összességében a makákók három évvel tovább éltek, amikor csökkentették a fogyókúrát, ami emberi életre való áttéréskor kilenc év lehet. Ez a tudósok számára csalódást okoz, mert más állatoknak sikerült majdnem felére meghosszabbítani az életet.
De: még ha így is kiterjesztenék az életet az emberekre, valóban megéri-e? A kísérleti állatok soha nem ettek eleget, a nőstények néha elveszítették termékenységüket. Nincs ilyen élet az emberek számára. Az eddigi eredmények alapján tehát inkább új bizonyítékokra lehet következtetni arra a régi közismert igazságra, miszerint az ésszerű mértékletesség az élelmiszerekben hasznos.
Túl hosszú idő a gyógyszerek kifejlesztéséhez
A gyógyszergyárak igazolt öregedésgátló gyógyszereket akarnak, de a probléma a kísérletek hossza: évtizedekig kell tartaniuk, és ezt nehéz átültetni pénzügyi perspektívákba. Úgy tűnik azonban, hogy a létező, különböző betegségek ellen alkalmazott gyógyszerek elodázhatják az öregedést is. Például a rapamicin, amelyet az orvosok a szervátültetett betegek immunrendszerének elnyomására használnak, a múltban kimutatták, hogy meghosszabbítja a laboratóriumi állatok életét, akárcsak az Everolimus gyógyszer, amelyet egyes rákos sejtek ellen alkalmaznak.
Ez utóbbi esetben még kísérletet is végeznek 65 évesnél idősebb emberekkel, hogy kiderüljön, valóban segít-e a gyógyszer. Szintén figyelemre méltó a metformin, amelyet cukorbetegek számára fejlesztettek ki. A kísérletek során öt százalékkal meghosszabbította az egerek életét.
Ezeknek a gyógyszereknek az az előnye, hogy már különböző betegségek kezelésében használják őket. Nem szükséges pénzt gyűjteni és etikai bizottságokat engedélyezni új tesztekre. Elegendő összehasonlítani azokat a betegeket, akik már szedik ezt a gyógyszert, más páciensekkel. Az eredmények azonban még nem voltak golyóállóak.
Ezenkívül ugyanaz az előny - létező gyógyszer - hátrány is: a gyógyszer a betegeknek szól, árthat az egészségeseknek. És mellékhatásai is lehetnek. Ezt egy dasatinib (bizonyos típusú leukémia kezelésére használják) és a kvercetin (gyümölcsökben és zöldségekben található és egyes étrend-kiegészítőkben) kombinációjával végzett kísérlet során mutatták be. Laboratóriumi egerekben ennek a kombinációnak az alkalmazása akár negyedével meghosszabbította az életet, ugyanakkor bonyolította a sebgyógyulást. Ennek ellenére az amerikai Rochesterben, a májusi klinikán megkezdték az idei első klinikai vizsgálatot meghibásodott vesebetegeknél. Az orvosok abban reménykednek, hogy a szerv "megfiatalodik" és jobban működik.
Általában nem teljesen világos, hogy ez vagy az a gyógyszer miért hosszabbítja meg a laboratóriumi állatok életét. Egyesekről azt gondolják, hogy eltávolítják az öregedő sejteket, mások befolyásolhatják a sejtek táplálkozását szabályozó géneket.
Így a tudósoknak még mindig meg kell érteniük, hogy egy kémiai vegyület hogyan hat a testben, hogy célzottan működjenek együtt vele. Az idei kutatás tovább taszította őket, de messze nem a céltól.
Ajándék a múltból
Az amishek egy sajátos keresztény csoport, amely az Egyesült Államok és Kanada vidéki területein él. A 19. század közepe táján megtartották életmódjukat - a korabeli sötét ruhákba öltöznek, nem használhatnak autókat, telefonokat, áramot. És ezek az emberek a múltban éltek ebben az évben a kortárs orvoslás új ismereteivel.
Van egy Serpine1 nevű gén, amelynek különböző változatai vannak. Az egyik az artériák öregedését okozó fehérje termelését szabályozza, míg a másik a hordozói tovább élnek. És ez a második, kívánatos változat sok amishet hordoz. Douglas Vaughan, a Chicagói Északnyugati Egyetem munkatársa a Science Advances folyóiratban idén arról számolt be, hogy ezek az amishek átlagosan tíz évvel hosszabb ideig élnek, mint a többiek - átlagos várható élettartamuk 85 év. Ez egy olyan étrenddel történik, amelyet nem befolyásoltak az egészséges táplálkozásra vonatkozó tanácsok.
Vaughan tanulmányozta az amish géneket és azok egészségét, és felhasználta az emberek elhunyt őseire vonatkozó adatokat is, akiknek génjeit megvizsgálta. A hosszabb élettartamról szóló, már említett tény mellett pedig azt találta, hogy a gén "megfelelő" változatát hordozó test jobban működik az inzulinnal és feldolgozza a cukrot. Ezeket az embereket gyakorlatilag nem fenyegeti a cukorbetegség.
És mit kezdjek most ezzel az információval? Az az ötlet, hogy a kívánt gént beillesszék a testbe, már nem olyan fantasztikus. Idén novemberben amerikai kutatók elvégezték az első génjavítást közvetlenül az emberi testben. De ismeretlen kockázatok maradnak. És így a tudósok még ebben az esetben is új ismereteket próbálnak felhasználni a gyógyszerfejlesztéshez.
Véres kísérletek
Idén az öregedés újabb kutatása rémtörténetek formájában valósult meg. Korábban bebizonyosodott, hogy a fiatal rágcsálók vérét befogadó öreg egerek lelassítják az öregedés jeleit. Két kaliforniai cég próbálja ki az embereket - az egyik neve Ambrosia, a másik Alkahest. Vérplazmát, vér nélküli sejtet használnak 16-25 éves korosztálytól, és 35-32 éveseknek adják.
A fiatalok vérplazmájának ellátása csökkenti a rák, az Alzheimer-kór, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát - mondja Jesse Karmazin, az Ambrosia alapítója. Más tudósok szkeptikusak, bár nem teljesen visszataszítóak. Mindkét vállalat adatai még nem győzték meg őket. Másrészt elismerik, hogy valami történik a "fiatal" vér körül.
A működő hipotézis szerint a fiatalok vérében lévő kémiai jelek valamilyen módon befolyásolják az idősebb szervezet őssejtjeit. Az őssejtek azok, amelyekből az emberi test speciális sejtjei fejlődnek ki, amelyek aztán helyrehozhatják a sérült szöveteket. A tudósok most meg akarják tudni, hogy melyik vérkomponens hordozza ezeket a jeleket. Ha sikerrel járnak, akkor sem lesz szükség plazmát keresni a fiatal donoroktól. Gyógyszerkészítményeket régóta gyártanak géntechnológiával módosított baktériumokban, amelyek képesek kezelni a vér ezen összetevőjének elkészítését.
Már megvan az elixír
Az emberiségnek azonban már van funkcionális ifjúsági elixírje. Csak nem így hívja. Ez egy jól összekevert koktél, amely jó és megfizethető táplálkozást, biztonságosabb munkakörülményeket, orvosi ellátást, új gyógyszereket tartalmaz. Ez óriási változást okozott életünk hosszában.