Hogyan néz ki egy ország gazdasága a termelékenység, az exportteljesítmény és az ipar sokszínűsége szempontjából? Miért nevezték gazdasági csodának a közelmúltban?
Katalónia jelentős mértékben hozzájárul Spanyolország GDP-jéhez - körülbelül 19%. Az egy főre eső GDP majdnem egyötödével magasabb a spanyol átlagnál. Függetlenség esetén azonban nincs olyan általános tanulság, amely megerősítheti vagy cáfolhatja, hogy a régió gazdaságilag életképes-e. Vannak azonban más jellemzők, amelyek a sikeres fejlett gazdaságokat jellemzik. Alkalmazhatnánk ezeket erre az esetre is. Általában egy gazdaságilag független országnak diverzifikált és nemzetközivé váló, magas termelékenységű gazdasággal kell rendelkeznie. Nézzük meg, hogyan teljesíti Katalónia ezeket a kritériumokat.
Változatos gazdaság
A diverzifikáció tekintetében Katalónia nagyon jól teljesít. Az ipar szerkezete sokkal kiegyensúlyozottabb, mint más spanyol régióké. A természeti erőforrásokat közvetlenül felhasználó elsődleges szektor mérete viszonylag kicsi. Ide tartozik a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat és a bányászat. Mint minden fejlett országban, egyértelműen a szolgáltatások az uralkodó szektor. Ebben az összefüggésben érdemes megemlíteni a megfelelő iparág bruttó hozzáadott érték (GVA) részarányát is. Ez viszonylag magas Spanyolországhoz és az EU többi részéhez képest.
Az ingatlanbuborék összeomlása következtében 2009-től 2013-ig tartó hirtelen visszaesés után az ipar az exportnak köszönhetően erős lendületet kapott, és a korábbi évekhez képest jobb állapotban van. Ellentétben sok más régióval, amelyek elszenvedtek az iparosodástól, az ipar továbbra is a katalán gazdaság egyik legfontosabb pillére.
Korábban Katalóniát "Spanyolország gyárának" is nevezték. Nagyon erős gyártási ágazattal rendelkezik. Az iparág bruttó hozzáadottérték-értéke 16,7 százalék körül mozog, míg a spanyol átlag csak 13,4 százalék, az EU-átlag pedig 15,8 százalék (az adatok 2015-ből származnak). Ezenkívül a válsághoz vezető egyensúlyhiányokat azóta megszüntették, különösen az építőiparban, amely végül visszatért a normális szintre.
Gazdasági nyitottság
A katalán gazdaság nagyon nyitott. A kereskedelmi mérleg többlete 2015-ben elérte a GDP 11,5 százalékát. Ez a nyitottság, az építőipar fellendülésével és az euróövezeti tagsággal együtt magyarázza az ún gazdasági csoda, amelyet 1999 és 2008 között megfigyelhettünk, és amelyet az átlagos éves 3,7 százalékos GDP-növekedés jellemzett.
Az Európai Unió természetesen jelentős exportcélpont. A három legfontosabb külföldi kereskedelmi partner Németország, Franciaország és Olaszország. Katalónia is sikeresen megkezdte a kereskedelem diverzifikációját, amely az Eurocrise során előremozdította a régiót. Az eredmény meggyőző, mivel az EU-n kívüli országokba (elsősorban Dél-Amerikába) irányuló export aránya a 2000. évi 27 százalékról 2015-re 35 százalékra nőtt.
Termelékenység
Ez a kritérium az egyik legfontosabb. Spanyolországban az elmúlt évtized átlagos éves termelékenység-növekedése nagyobb volt, mint Németországban (1,2% volt, szemben a 0,7% -kal). Noha a robotika által Spanyolországba hozott válság következtében nőtt a termelékenység, az országnak még hosszú utat kell megtennie, hogy gazdasági növekedése elsősorban az innovációra és a tudásra épüljön. Ezt megerősíti Spanyolország gyenge értékelése a PISA-tanulmányban, amely 72 ország 15 éves tanulóinak matematikai, olvasási és természettudományos műveltségét méri. Bár ebben Katalónia a legjobb besorolású a spanyol régiók közül.
2015-ben a Generalitat de Catalunya (katalán kormány) megerősítette a közvetlen külföldi befektetések jelentős növekedését a régióban, akár 60 százalékkal, míg Spanyolország egészére nézve csak 11 százalékos növekedés volt ugyanebben az időszakban. Ez a különbség megerősíti Katalónia magas vonzerejét.
A régió jelentős összegeket fektetett egyetemeibe és egy erős kutatási infrastruktúra létrehozásába. Mindazonáltal továbbra sem sikerült központokat létesíteni Németországban vagy Svédországban, ahol az egyetemek és a magánszektor együtt dolgoznak új innovációk kifejlesztésén. A magánszektorban a növekedési modell még mindig túlságosan támaszkodik az alacsony képzettségű munkahelyekre, különösen a szolgáltatási szektorban vagy az idegenforgalommal kapcsolatos ágazatokban. Alacsony termelékenységük van, és közép- és hosszú távon negatívan befolyásolják a potenciális GDP-növekedést.
Következtetés
A katalán gazdasági helyzet értékelése alapján habozás nélkül elmondható, hogy a gazdaság és a gazdasági felépítés szempontjából Katalónia is független ország lenne. Feltétele azonban lenne az Európai Monetáris Unióban (eurózóna) való tagság. Az EU-n belül a független Katalónia a 13. helyet foglalná el a 29 országot tartalmazó hipotetikus rangsorban.
Akár a függetlenség útját választja, akár Spanyolország mellett marad, Katalóniának tovább kell fektetnie az emberi tőkébe és az oktatásba a további gazdasági növekedés elérése érdekében, hogy elkerülje az alacsony bérű gazdaság régi modelljéhez való visszatérést.