étrend

Az elmúlt években a lakosság nagy érdeklődést mutatott a gluténmentes étrend iránt. Ez az egyik legdivatosabb étkezési szokás Európában és az USA-ban. A gluténmentes diétát folytatók száma messze meghaladja a lisztérzékenységben szenvedők számát, akik számára a GFD az egyetlen lehetséges kezelés. A legutóbbi felmérések szerint közel 100 millió amerikai fogyaszt gluténmentes terméket. Érdekes, hogy a GFD-ben szenvedőknek csak 5% -ában van lisztérzékenység. 75% -uknak ez egy életmód, és 20% -uk gluténmentesen fogyaszt más gyomor-bélrendszeri problémák miatt, amelyekben a GFD segíti őket, és jobban érzik magukat. Európában ez a rétegződés más. Az összes GFD-ben szenvedő ember 20% -a celiakia betegségben szenved, a fennmaradó 80% életmóddal és más gyomor-bélrendszeri problémákkal küzd. Annak ellenére, hogy hivatalos vélemény szerint a GFD csak a lisztérzékenységben szenvedő betegeknek kedvez, egyre több olyan vélemény érvényesül, amelyek szerint a glutén megszüntetése előnyös lehet az egészségi állapot fenntartása és a súlycsökkentés szempontjából, vagy akár, hogy a glutén mindenkire káros lehet. Tényleg így van? Lehet, hogy nem. Akár celiakia, akár nem, mindig az étkezési szokásairól, az általános életmódról és a megfelelő ételek választásáról szól…

2011-ben jelentették be a gluténnel társult betegségek új osztályozását. A gluténszakértők azt javasolták, hogy a "gluténnel társult betegségek" kifejezés a gluténfogyasztással összefüggő összes betegségállapotot magában foglalja. Ez a besorolás magában foglalja a különféle betegségeket, beleértve az allergiákat (ételallergia, a búzafogyasztás utáni testmozgás okozta anafilaxia, a sütő asztma, a kontakt dermatitisz), valamint az autoimmun betegségeket (CD, dermatitis herpetiformis, glutén ataxia) és a valószínű immunológiai patogenezissel rendelkező betegségeket, például a GS-t. Két évvel később, egy másik találkozón megállapították, hogy az IgE által közvetített WA mellett létezik nem IgE által közvetített WA is, amelyet problematikus lehet megkülönböztetni az NCGS-től. Ezért egyértelmű, hogy jobban meg kell ismerni az NCGS klinikai megnyilvánulásait, patogenezisét, epidemiológiáját és kezelését, ideértve annak szerepének tisztázását is egyes betegségek patogenezisében, mint például az IBS-irritábilis bél szindróma, a krónikus fáradtság szindróma és több autoimmun betegség. E célok elérésének alapfeltétele az NCGS-szindróma egyértelmű meghatározása, megalapozott tudományos bizonyítékok alapján.