milyen

A Mount Everesten a hegymászók köhögési bordáktól ropognak. Gyorsítása az agy duzzadását okozhatja. Terry O 'Connor amerikai orvossal és hegymászóval beszélgettünk a világ legmagasabb dombjának egészségügyi kockázatairól.

Kérdezzen meg egy nőt a világ bármely pontjáról, aki nem akar férjet. Világos választ fog kapni. Katona, pilóta, hegymászó. Nem külön öröm rendszeresen aggódni a küldetésből való visszatérés miatt. A többiek megértjük azokat az embereket, akik meghódítják a hegyeket. Mi készteti őket arra, hogy értékes életet kockáztassanak? A válasz ugyanaz: szenvedély. Ugyanaz, ami egy sportolót éremszerzésre késztet, egy orvost életmentésre és egy tudóst, aki életet szentel a kutatásnak.

A VILÁG ANYÁJA LETÖLTÖTT
Mit jelent az olimpiai érem a sportoló számára, az a hegymászó számára a Mount Everest. Chomolungot, a "világ anyját", ahogyan az Everestet nepáliak nevezik, nemrégiben egy nagyon különleges expedíció hódította meg. Tizenegy hegymászó, huszonnégy serpa, három hegyi vezető és a televíziós stáb tizenhét tagja.

Hat részből álló dokumentumfilmet forgattak a Discovery Channel számára. A legénységet egy tapasztalt új-zélandi Russel Brice vezette, akit az Everest már több közeli barátjától kirabolt. Az expedíció egy másik tagja azonban felhívta magára a világmédia figyelmét. Mark Inglis. Ő volt az első ember, aki mindkét amputált lábbal felmászott a hegyre.

Tizenöt évvel ezelőtt Új-Zéland legmagasabb csúcsán, a Cook-hegyen vihar két hétre elzárta a világtól. A következmények súlyosak voltak. Az erős fagyás miatt mindkét lábát térdtől lefelé amputálni kellett. A műtét után visszatért a hegyre és legyőzte azt. Mint ő maga mondja: „Semmi sem túl nehéz az életben. De soha nem fogja megtudni, ha legalább egyszer nem próbálja ki. "

MAGASAN AZ ORVOS MÁR TISZTA
Telefonon beszélgettünk az expedíció egy másik tagjával: egy hegymászóval és egy oregoni (USA) orvosral, Dr. Terry O'Connorral. A sürgősségi osztályon dolgozik, magassági betegséggel foglalkozik, és az expedíció során sok sérültet gondozott. "Az Everest még soha életemben nem volt olyan kiemelkedő a listán, amit el akartam érni. Azt hiszem, ez a tény sokat segített nekem. Azon a napon, amikor átléptük a csúcsot, ennek is köszönhetően nyugodtnak éreztem magam "- árulta el az EGÉSZSÉGÉRT.

Terry fő célja az expedíció tagjainak gondozása volt. Számos mászási és mentési tapasztalat ellenére elismerte, hogy bizonyos magasság után még egy orvos sem tudott sokat tenni. "Ha egy súlyos baleset túl magasra esik, nincs sok esély arra, hogy segítsen egy embernek. Ez egy ijesztő dolog, amit sokan nem vesznek észre. "

A BETEGSÉG ÁLTALÁNOS
A hegymászó számára a mentális képzés a legfontosabb. "Ami a legfontosabb: a türelem és a pihenés képessége." Épp ellenkezőleg, a pusztító mászás előtti edzés akár káros is lehet. "Vannak, akik úgy látják, hogy minden nap keményen kell tornázniuk az expedíció előtt. Az emelkedés során többször kell akklimatizálódniuk. Egyszerű nyelven: várjon egy helyen. Kezdenek türelmetlenné válni. Az expedíció kezdetén jelentkező nagy teher csökkentheti esélyeiket a sikeres és biztonságos feljutásra. "

A türelmetlenség az életveszélyes magassági betegség gyakori oka, amely agyduzzanatot, stroke-ot vagy dezorientációt okozhat. "Az emberek gyakran sokkal gyorsabban mozognak, mint kellene. Gyakran alábecsülik azokat az okokat, amelyek miatt ennyi napot töltenek egy helyen az akklimatizáció érdekében. Fektesse ki a kimenetet szakaszosan. A legfontosabb szabály az, hogy szánjon rá időt "- tanácsolja Terry.

A Fókuszált gondolat nem gondolkodik egyértelműen
A rendkívüli magasság nem csak a testet terheli. A psziché is hatalmas rohamot él át. Gyakori az úgynevezett "csúcsláz" és a gondolkodás elhomályosulása. "Az emelkedő alatt sok embernek megváltozott a tudatszintje. Az emeleten gyakran nem veszik észre, hogy nagyon nehéz és stresszes helyzetben vannak. Úgy gondolom, hogy ilyen magasságban csak minimális számú hegymászó képes megőrizni hidegvérét és tisztán gondolkodni. A mászás után egy bizonyos típusú poszttraumás szindróma hamarabb megjelenik ”- mondja Terry O’Connor.

Emellett elmondása szerint sok ember nem volt felkészülve a halálra. "Nem nézhetem a holttesteket. De az Everesten mindenhol vannak. Különösen, ha nyáron végzi az emelkedőt, szinte biztos, hogy látni fog. Könnyen lehet egy ember, aki éppen meghalt. ”Szó szerint holt testekkel van tele. Átadásuk rendkívül veszélyes lenne. A helikopter híg levegőjének köszönhetően ez műszakilag is lehetetlen.

AMIKOR nem jön el az alvás
Az alváshiány sem segíti a testi és szellemi megterhelést. "Érinti a szorongás, de a környezet is. Mindenhol erős a szél, ezért nagy a zaj. Egy másik probléma a légzés. Extrém magasságban nagyon nehéz lélegezni a levegő oxigénhiánya miatt. A sekély lélegzeteket néha éles és durranások váltják fel. Ez az alvás azonnal megszakad. "

Mászó gyógyszertára

Terry O'Connector szerint minden mászónak magával kell vinnie:
1. oxigén
2. dexametazon. "Nyolc-négy milligramm injekció formájában érkezik. Megszúrja a vállát vagy a combját. Ez elsősegélyként szolgál az agy duzzanatához. "
3. szemcseppek a hóvakság ellen. - Segíteni fog, ha a mászás során elveszíti a szemüvegét.

A HALÁLZÓNÁBAN

■ A kegyetlen napsugárzás a csúcs közelében van. A hegymászóknak, akik nyitott szájjal lélegeznek, égő szájklímája lehet. Repedések jelennek meg az ujjakon és a nyelven is.
■ Gyakori a kiszáradás és a fejfájás. Az arc az éjszaka folyamán duzzad, különösen a szem körül. A látásvesztés kockázata is fennáll.
■ A 7925 méteres magasságot "halálzónának" nevezik. A levegő itt csak a megszokott oxigénmennyiség harminc százalékát tartalmazza. Az Everest csúcsán hegymászók tizenötször lélegeznek be egy lépésben.
■ Az akklimatizáció itt alapvetően lehetetlen. A test elkezdi fogyasztani a saját izomszövetét, csak hogy megszerezze a szükséges energiát.
■ Fennáll a szívroham, agyvérzés vagy az agy duzzanata veszélye. Ez dezorientációt, alkalmi őrültséget vagy akár halált okoz.
■ A köhögés olyan erős lehet, hogy a bordák megrepednek.
■ A legtöbb hegymászó lefogy. A felemelkedés során tízszer több kalóriát égetnek el, mint egy szokásos napon.

TUDTAD, HOGY:

■ A hőmérséklet az Evereste-hegyen időnként eléri a mínusz hatvan Celsius-fokot. A mínusz harminchat nagyon jó átlag;
■ sok veszély leselkedik a hegymászókra: lavinák, hasadékok, hulló sziklák és jégdarabok, dühös szél, 200 km/h sebességgel;
■ A halálos balesetek 80 százaléka az ereszkedés során történik, bár fizikailag kevésbé megterhelő;
■ a levegő a tetején olyan vékony, hogy itt nem ég a kerozin, és itt nem repülhetnek helikopterek.