A napi több mint tízezer új eset növekedésével Oroszország a betegség új epicentrumává válik.

konzervatív

Vlagyimir Putyin orosz elnök a második világháború befejezésének 75. évfordulóján figyeli a Vörös téren a vadászgépek repülését. FOTÓ TASR/AP

Oroszország történelmi fordulópontot élt át. Csütörtökön 20 év telt el Putyin első beiktatása óta, szombaton az ország megemlékezett a második világháború befejezésének 75. évfordulójáról - először katonai felvonulás nélkül az üres Vörös téren -, vasárnap pedig a világ legnagyobb koronavírusfertőzéséről. meghaladta a 200 000-et.

Oroszország így a világ ötödik leginkább érintett országává vált.

A fertőzöttek számával szimbolikusan visszatért a most szegény G8-ba, ezekben a napokban a C8 előtt (Corona8), ahonnan 2014-ben a Krím annektálása után felfüggesztették. A G8-hoz hasonlóan a világon is a leginkább érintett országok az Amerikai Egyesült Államok, ezt követi Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság, majd Oroszország, majd Franciaország, Németország és Brazília következik. Japán és Kanada így Oroszországot Brazíliával helyettesíti a képzeletbeli C8-ban, és ebben a modellben tekintsük a spanyolokat az EU képviselőjének.

Ugyanakkor a napi több mint 10 000 új megerősített eset növekedésével Oroszország valószínűleg hamarosan megelőzi Olaszországot vagy Spanyolországot. És hamarosan az Egyesült Államok nyakába fog lélegezni, bár ebben az esetben valószínűleg nem szeretné megelőzni hosszú távú riválisát. Az USA azonban továbbra is 2,5-szer magasabb, mint Oroszország az egymillió lakosra jutó fertőzöttek számában.

Hozzá kell tenni azonban, hogy az Oroszországnál lényegesen nagyobb népesség mellett az Egyesült Államokban a népsűrűség négyszerese, nem beszélve a több központi térségről, amelyek a pandémia idején a legkockázatosabbnak bizonyulnak.

Az oroszországi koronavírus jelenleg a 11 időzónán keresztüli könyörtelen áthaladásának csúcsán van, miközben a fővárost látványos győzelmi ünnepségek már elzárták. Ünnepli azonban legalább a közeli, de szellemileg közeli Fehéroroszországot, amelyet egy pandémia nem csüggedt el, és a második világháború végére ismét egy grandiózus katonai felvonulás emlékeztetett, amelyet nem zavartak a függönyök és nem a társadalmi távolság összes.

A Nevsky Prospect legnépszerűbb lakói ősei arcképeit hordozták a nácik vereségének 73. évfordulója alkalmából Szentpéterváron. Az alábbi képen a Nevsky Prospekt látható ugyanazon a napon, két évvel később, a koszorúér-válság idején. FOTÓ TASR/AP

Oroszország esetében azonban a globális koronavírus-járvány ismét teljes mértékben bebizonyította a helyi rezsim problémáinak halmazát, amely magában foglalhatja a telepítést, a nem szokványos gyakorlatokat, de az olajtól való függést is. A hajlító demokrácia egyfajta fedezet az egész készlet számára, de ezen a ponton nem új keletű.

Az orosz büszkeség hazudik

A koronavírus elleni orosz harc esetében a hivatalos adatok alapján egyfajta globális anomáliáról beszélhetünk. Bár a járványok száma már meghaladta a 200 000-et, amelynek felét a moszkvai régióban jelentették, Oroszország továbbra is nagyon alacsony halálozási rátával büszkélkedhet a Covid-19-től, mivel az áldozatok száma még nem érte el a 2000-et.

Bár az ország az Egyesült Államok után a világon a második leggyorsabban növekvő járvány, halálozási aránya más országokkal összehasonlítva meredeken csökken (kevesebb mint egy százalék).

Legalábbis ezeket a számokat félrevezetőnek lehet nevezni. Oroszország nem említi automatikusan a Covid-19-et a halál okaként, még akkor sem, ha az elhunyt beteg pozitív eredményt kapott. Míg egy ilyen Belgium a koronavírus okozta halálesetek osztályozásának liberális módszerének köszönhetően az egy főre eső áldozatok száma közé tartozik, amely már magában foglalja a betegség esetleges gyanújával küzdő áldozatok eseteit is. Különösen a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Ugyanakkor az USA vagy Olaszország, valamint sok más európai ország a koronavírus okozta halált olyan halálnak tekinti, amelyben az elhunyt beteget megvizsgálták a betegség szempontjából.

Koronavírus megerősített eseteinek előfordulási térképe Oroszországban Forrás: Wikipedia.org

Ma Oroszország két táborra osztja az áldozatokat: a Covid-19 okozta halálozásokra és azokra, amelyekben koronavírust teszteltek az embereken, de a patológusok szerint nem ez áll a test kudarcának hátterében. Itt valóban orvosi vita lehet arról, hogy valóban a koronavírus okozza-e az összes halálesetet, vagy csak a súlyos krónikus betegek esetében éri el az utolsó ütésüket.

Mindazonáltal az orosz egészségügyi minisztérium irányelvei kimondják, hogy klinikai megnyilvánulások és kóros elváltozások hiányában, különösen a tüdőben, a Covid-19-et nem említik a halál okaként.

Ezt bizonyítja Oroszország első koronavírus áldozatának március 19-én bejelentett esete is, amelyben a hatóságok gyorsan felidézték a halál okát, és elmondták, hogy egy 79 éves nő vérrögben halt meg. Ugyanakkor hasonló helyzetet is rögzítettünk a koronavírus "de facto" első áldozatával Szlovákiában.

Csak egy kissé nyíltabb osztályozási módszer alkalmazásával egyes régiókban, például a Szaratovi régióban, a Szverdlovszki régióban és Cseljabinszkban az áldozatok száma akár 200 százalékkal is növekedhet - írja a The Moscow Times.

Egyes kritikusok attól is tartanak, hogy a jelenlegi orosz módszertan lehetővé teszi a tisztviselők számára, hogy nyomást gyakoroljanak a patológusokra, hogy alulbecsüljék a koronavírus okozta halálozások teljes számát. Egy szentpétervári patológus névtelenül a moszkvai napilapnak elmondta, hogy személyesen több betegnél diagnosztizálták koronavírus okozta halálát, mint azt később a hivatalos statisztikákban látták. Az adatok manipulálását a kiválasztott régiókban az orosz kormány számára dolgozó statisztikusok is megerősítették az adott médiumra vonatkozóan.

Alekszandr Vanyukov, a moszkvai kórház sebésze a népszerű csernobili sorozatra hivatkozva elmondta: "Valószínűleg soha nem fogjuk megtudni a valós számokat, de az HBO-nak köszönhetően 30 év múlva megtudhatjuk."

Sok egészségügyi szakember máris az elnyomás és az elmaradt egészségügyi ellátás keverékének áldozata lett. Egyikük történetét a Szabad Európa is hozta. Anna Lopatina, a 41 éves nővér március végén lett rosszul. A koronavírus teszt azonban negatív volt, és Anna tovább dolgozott. A lázak idővel visszatértek, de az orvos ismét diagnosztizálta nála az influenzát. Április közepén végzett a tüdőgyulladásos fertőző betegségek klinikáján. Jelentést írt az osztály egyik barátjának: „Meghalok.” Bár hivatalosan tüdőgyulladásban halt meg, a védőruhás dolgozók koronavírus áldozataként temették el egy speciálisan csomagolt koporsóban.

A nő 2020. április 4-én, szombaton hagyja el az üzletet a Szentpétervár városához közeli Romanovka falu fertőtlenítése során, akkor, amikor a megerősített fertőzöttek száma még nem érte el az 5000-et. FOTÓ TASR/AP

A halálozások számát alulbecsült adatok ellenére - a fertőzöttek vagy a teszteltek viszonylag magas számának köszönhetően (1 millió lakosra számítva Oroszország éppen Új-Zéland mögött van) - számos szakértő úgy véli, hogy az ilyen irányú manipuláció nem akkora, mint Oroszország a világ leginkább érintett országai között.

Mikhail Murashko orosz egészségügyi miniszter még azt is elmondta, hogy az általános halálozási arány 2020-ban - a járvány ellenére - 4,5 százalékkal esett vissza évről évre, ami hihetetlenül hihetetlennek hangzik a kritikusok hangjával ellentétben.

Objektíven hozzá kell tenni, hogy bár Oroszország késleltette az intézkedéseket a járvány kezdetén, moszkvai polgármester hangja, amely az iskolák, éttermek bezárását és a társadalmi távolságot szorgalmazta, gyorsan beszivárgott a Kremlbe. Moszkva korlátozta a járatokat és lezárta 4000 kilométer hosszú határát Kínával.

Kötelező karantént vezetett be a külföldről érkezők számára is. Az ország nagyon szigorúan korlátozza a nyilvános mozgásokat, és Oroszország még hamarosan el is kezdte elítélni Fehéroroszország járványát a világjárvány ellen.

A rosszul alkalmazkodó orvosok védelme?

Az oroszországi koronavírussal kapcsolatos világsajtót azonban három orvos esetei is érdekelték, akik nyolc nap alatt nyolc nap alatt még tisztázatlan körülmények között estek ki egy kórház ablakából. Ez két orvos, aki engedett az esésnek, és egy mentős, aki súlyos állapotban, koponyatöréssel kórházba kerül.

Mindhárom esetben bizonyíték van a kórház hatóságaival való súlyos konfliktusra a koronavírus-járványra adott nem megfelelő válasz miatt.

Alekszandr Šulepov, Voronezh város mentője egy helyi kórház második emeletén esett ki egy ablakból, ahol ott kezelték, miután kiderült, hogy új koronavírust mutat. És csak nem sokkal azelőtt, hogy kiengedték volna a kórházból. Április 22-én vették fel. Ugyanakkor ugyanazon a napon kollégájával, Alekszandr Kosjakinval egy vírusos videót tett közzé az interneten, amelyben azt állította, hogy a kórház vezetése még a Covid-19 diagnosztizálása után is munkára kényszerítette.

Hirdető

A képen egy moszkvai kórház intenzív osztályának védőruhás orvosai láthatók. Míg a fővárosi kórházak a legmodernebbek közé tartoznak, a legkülső régiók alapvető létesítményekkel küzdenek. FOTÓ TASR/AP

Kosjakin korábban a közösségi médiában kritizálta a kórházakban a védőruházat hiányát, ezt követően a rendőrség kihallgatta állítólagosan hamis jelentések terjesztése miatt. Három nappal később Shulepov visszavonta korábbi állításait a védőfelszerelések hiányáról a kórházakban, és elmondta, hogy érzelmi megterheléssel rögzítette a videót.

Azonban Boris Nemik regionális egészségügyi miniszterrel folytatott telekonferencia után Elena Nepomňaščajová, a szibériai Krasznojarszk város kórházának főorvosa április 25-én kiesett az előtte lévő kórház ablakából. Sajnos egy hét után meghalt a JIS-ben.

A konferenciahívás állítólag az ottani klinika koronavírusos betegek számára történő átalakításának tervét érintette. A közzétett információk szerint azonban az orvos ellenezte ezt a lépést, a felkészületlenség miatt, különös tekintettel a kórház elégtelen mennyiségű védőruházatára. A minisztérium regionális osztálya cáfolta az állításokat, mondván, hogy a kórház és a személyzet jól felkészült a helyzetre.

Az első esetre azonban április 24-én került sor, amikor Natalia Lebedeva, a helyi sürgősségi szolgálat főorvosa meghalt, miután a központban lévő kórház ablakának hatodik emeletéről leesett orosz űrhajósok felkészítésére. A kórházban koronavírus gyanújával kezelték. A "tragikus baleset" mellett azonban a létesítmény vezetése nem közölt további részleteket. Ebben az esetben azonban elméletek keringenek arról, hogy az orvosnak Moszkva "0-as betegét" kellett kezelnie. A moszkvai Komsomolec újság azt írta, hogy Lebedeva öngyilkosságot követett el, miután a menedzserek az űrprogram keretében vírus terjesztésével vádolták.

Mindhárom eset vitát váltott ki az orosz sajtóban és a helyi közösségi hálózatokon. Ritkán fordul elő, hogy az orvosok kiesnek az ablakokból. Lehetséges, hogy mindez sajnálatos egybeesés, de következménye lehet annak a rendkívüli nyomásnak is, amelynek az egészségügyi szakemberek ma Oroszországban vannak kitéve.

A piros görbe a Covid-19 új megerősített eseteinek növekedését jelzi, a fekete azokét, akik engedtek neki. Forrás: Wikipedia.org

Népszerű azonban az az elmélet is, miszerint az orosz kormány a halálesetek mögé bújik. Ilyen módon állítólag elhallgattatja azokat az embereket, akik a szövetség kudarcairól beszélnek egy pandémiára reagálva.

Nem először alkalmaz hasonló módszert. A múltból arra is lehet következtetni, hogy van némi gyakorlata a védekezéssel. Közismert Nyikolaj Gorokhov orosz ügyvéd ügye, akinek 2017-ben egy moszkvai bíróságon kellett volna vallania a kormány ellen, ám előző nap kiesett a negyedik emeleti lakásán.

Orvosi rendszer a térdén

Az említett egészségügyi személyzet esetében ez önuralom is lehet a kontrollálhatatlan hosszú távú nyomás miatt. Globális szempontból a koronavírus nem lenne ritkaság. És egyáltalán nem Oroszországban, amely az öngyilkosságok számával a világszámban szerepel. A legfrissebb, 2016-os adatok szerint naponta átlagosan 122 ember öngyilkos lett Oroszországban.

Ezek az esetek azonban más szempontból is a világjárvány orosz szimbólumai lehetnek. Az egészségügyi szakemberek túlhajszoltak, fáradtak, nyomásnak vannak kitéve, és a jelenlegi helyzetben nem látják a közelgő javulás villanását. Egyes létesítmények túlzsúfoltságát a mentők hosszú sorokban álló képei is igazolták a kórházba történő felvételük előtt.

Az orvosoknak nemcsak Oroszországban, a világjárvány idején nehezen viselik kudarcukat, valamint olyan helyzeteket, amikor maguk is megfertőződnek a koronavírusban. A két fő városi területen - Moszkván és Szentpéterváron - kívül számos létesítményben nincsenek források a megfelelő ellátás biztosításához.

A régi és meghibásodott berendezések régóta fennálló problémájától eltekintve Oroszország a védőfelszerelések hiányával szembesül a kórházakban, arról nem is beszélve, hogy Oroszországban a tüdőventilátorokat ehelyett állami oligarchák és milliárdosok vásárolták meg, akik ezt saját egészségük védelme érdekében tették meg. elsősorban.

Néhány kórház még a legalapvetőbb paramétereknek sem felel meg. Oroszország egészségügyi létesítményeinek fele nem rendelkezik meleg vízzel, és legfeljebb harmadukban nincs vízellátás és csatornarendszer. Több mint 40 százalékukban még központi fűtés sincs, és általában a 116 865 egészségügyi intézmény teljes épületének 14 százaléka romlott állapotban van. Nem csoda, hogy tűz van-e a fertőzött beteg osztályán, mint például Moszkva egyik kórházában, valószínűleg a tüdőventilátor meggyulladása után.

Szintén Moszkvában, az orosz járvány során a dolgozók a külvárosokban terepi kórházat építenek, amelynek középpontjában a koronavírusos betegek állnak. FOTÓ TASR/AP

Nincs pénz azonban más szektorokban sem, amit például az is bizonyít, hogy Oroszország szerte több mint háromezer iskolában nincs WC. A latrinák, valamint az egyes orosz területeken a rossz higiéniával összefüggő egyéb historizmusok csak egy újabb nemkívánatos katalizátort jelenthetnek egy járvány idején.

A járvánnyal csökken Putyin támogatása

A világjárvány azonban nemcsak az egészségügyi rendszer finanszírozásának krónikus elégtelenségét tárja fel, hanem azt is, hogy az állami költségvetés és az egész orosz gazdaság rendkívül szorosan kapcsolódik az olaj és a földgáz exportjához. Ezek a teljes orosz export legfeljebb 65 százalékát képviselik, és az államkincstár mintegy 30 százalékát töltik ki.

A koronavírus és a hozzá kapcsolódó gazdasági nehézségek így Vlagyimir Putyin orosz elnök szárnyait vágták le. Az orosz rezsim számára a Szaúd-Arábiával folytatott olajár-háború időzítése katasztrofálisnak bizonyult, mivel a globális kereslet összeomlott, és ára áttörte a történelmi mélypontot.

Anton Siluanov orosz pénzügyminiszter az állami televízióban azt mondta, hogy nem emlékszik olyan válságra, mint a Covid-19, hozzátéve, hogy a csökkenő globális olajárak "kettős beavatkozást" hoztak az ország gazdaságába.

A Financial Times vezércikkében a pandémia Oroszországra gyakorolt ​​gazdasági hatására összpontosított. A szerkesztők szerint az IMF becslései szerint Oroszország GDP-je 5,5 százalékponttal eshet vissza idén, bár a Gaidar moszkvai Liberális Intézet közgazdásza 7-12 százalékos visszaesést becsül. A napilap szerint az ország 150 milliárd dolláros olajbevétele a Nemzeti Vagyonalapban fedezhet bizonyos költségvetési hiányokat, de a jelenlegi körülmények között a vártnál jóval gyorsabban költhetnek.

A kormány járványtámogatási csomagja továbbra is a GDP kevesebb mint 3 százalékát teszi ki, ez a világ fejlett gazdaságainak többségének a töredéke. Inkább a nagyvállalatokra, mint a kisvállalkozásokra irányul, és a közvetlen támogatás helyett főleg adószabadságokból és hitelgaranciákból áll. A kormány a milliomosokat is megadóztatta a betétnyereség után.

Vlagyimir Putyin (középen) orosz elnök védőruhával a koronavírusos betegek kórházában tett látogatás során, Moszkvában, Kommunarka moszkvai részén, 2020. március 24-én. FOTÓ TASR/AP

Alekszej Kudrin előrejelzése szerint akár 8 millió orosz is elveszítheti munkáját, és mivel az orosz állampolgárok kétharmadának nincs megtakarítása, egy járvány súlyos válságba sodorhatja az országot. A Kreml valószínűleg további kérdésekkel fog szembesülni azzal kapcsolatban, hogy az egyszerű oroszok számíthatnak-e ugyanolyan nagyszabású gazdasági beavatkozásra, amely az Egyesült Államokban vagy más európai országokban történik.

Putyinnak egy tervezett népszavazást is le kellett mondania az alkotmányos változások jóváhagyása érdekében, amelyek lehetővé tennék számára, hogy 2024 után, esetleg 2036-ig uralkodhasson.

A Levada Center által végzett legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Putyin támogatottsága a legalacsonyabb 1999 óta. A felmérés eredményei szerint Putyin népszerűsége áprilisban 59 százalékra esett vissza a pandémia előtti 69-hez képest. Egy másik vállalati felmérésben a válaszadók kevesebb mint fele (46 százalék) szerint az orosz kormány megfelelően reagált a válságra.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a koronavírus még nem jelent egzisztenciális veszélyt Putyinnak. Az orosz elnököt továbbra is hideg fejjel képes vezetőként ábrázolják, legalábbis az állami televízió fényében. A kulcsfontosságú időszak azonban május 12. után lesz, amikor az országban fokozatosan megszüntetik az epidemiológiai intézkedéseket.

Mint Putyin a múlt héten elmondta: "A fertőzés kockázata a legnagyobb, és a halálos vírus veszélye továbbra is fennáll." Kizárták az elnökségből.

A bevezetés koktéljának, a nem szokványos gyakorlatoknak, az alulméretezett egészségügyi ellátásnak vagy a gazdasági hanyatlásnak a következményeit ismét főleg az egyszerű orosz emberek viselik.