Szuverén módon az állami egészségbiztosítási rendszerből a legtöbb pénzt a szív- és érrendszeri megbetegedésekben szenvedő betegek ellátása - legfeljebb félmilliárd euró - veszi fel. Rajtuk kívül más krónikus betegségeket is jelentősen megterhel az egészségügyi rendszer.

gyorsan

A Gazdasági és Társadalmi Reformok Intézete (INEKO) elemezte az egészségbiztosító társaságok statisztikai hivatal számára készített jelentéseit. Megállapította, hogy a hét diagnóziscsoport közül, amelyek a legtöbbe kerülnek, négy szinte kizárólag krónikus: szív- és érrendszeri betegségek, daganatok, ízületi és hátbetegségek, valamint anyagcsere-betegségek.

Ezek a betegségek az egészségbiztosító társaságok számára évi kevesebb mint háromszáz millió euróból és több mint 500 millió euróba kerülnek.

A nagyon drága betegségek három megmaradt csoportjában nemcsak a kórus, hanem az akut diagnózisok is képviseltetik magukat. Ezek az emésztőrendszer betegségei, a vesék, a vizelet és a nemi szervek betegségei, valamint a légzőrendszer betegségei.

A krónikus betegségek költségei jelentősen nőnek évről évre, amit a 2008-as adatok és a 2013-tól rendelkezésre álló legfrissebb adatok összehasonlítása is bizonyít. A növekedés összefügg a diagnosztizált és kezelt betegek számával, valamint az új gyógyszerek elérhetőségével gyógyszerek és orvosi eljárások.

Szív problémák

Az OECD adatai szerint 100 000 lakosra évente 500 szlovák hal meg szív- és érrendszeri betegségekben. Tízből kilenc szlovák közül legalább egy kockázati tényezővel rendelkezik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához.

A szívproblémákból eredő korai halálozások előfordulási gyakorisága Szlovákiában az EU-ban az egyik legmagasabb, amely megfelelő kezelés esetén nem fordulhat elő. Magyarország után a megfelelő kezelés a második legrosszabb az OECD-ben. Két másik szomszédunk lényegesen jobb eredményeket ér el: Csehország összehasonlítható, Lengyelország pedig alacsonyabb egészségügyi kiadások mellett is.

A szívbetegek gyógyszerfogyasztásának óriási növekedése ellenére Szlovákia az elmúlt évtizedben még a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának jelentős csökkenését sem közelítette meg.

Allergiás betegségek

A légzőszervi betegségek csoportjában az asztma, az allergiás nátha és az elhúzódó obstruktív tüdőbetegségek dominálnak. Bár 2,5-szer több embert érint az akut légúti gyulladás, amely a leggyakoribb betegség, a krónikus betegségek még mindig nagyobb mennyiségű erőforrást fogyasztanak.

Szakmai vizsgálatok szerint a felnőttek átlagosan évente kétszer-ötször szenvednek légúti fertőzésben, a gyerekek akár négy-nyolcszor is.

Szegény evés

A vese-, húgyúti és nemi betegségek közül a krónikus veseelégtelenség a legdrágább diagnózis. A prosztata megnagyobbodásával együtt e csoport költségeinek felét fedezik. A másik fele főleg a gyulladásos diagnózisok nagy részére vezethető vissza.

Az elemzésből kiderül, hogy az anyagcserezavarok gyakoriak, gyakran a helytelen étrend okozza. A szlovákok pajzsmirigy-betegségekben is szenvednek.

E csoport költségeinek felét azonban a cukorbetegek gondozása viseli. Ez nem tartalmazza a cukorbetegséggel járó szövődmények némelyikével járó költségeket, különösen késleltetett vagy következetlen kezelés esetén.

Ha figyelnék őket és bekerülnének az elsődleges betegségbe, akkor a cukorbetegség által dominált diagnóziscsoport valószínűleg az öt legdrágább közé kerülne - az egészségbiztosító társaságok teljes költségtérítése szerint. Ugyanakkor a lakosság cukorbetegségének előfordulása várhatóan növekedni fog, elsősorban a túlzott és kiegyensúlyozatlan táplálkozás miatt.

A rossz étkezési szokások annak is köszönhetőek, hogy Szlovákia rosszabb helyzetben van az életkori egészségügyi minőség összehasonlításában. A lettekkel együtt a szlovákok élik a legkevesebb egészséges életet az EU 28 országa között.

Körülbelül 54 év jó egészség - 7 év életminőség alacsonyabb az EU átlagánál, legfeljebb 15 évvel kevesebb, mint Norvégiában.