A lakosság egyharmada nincs csatlakoztatva a csatornarendszerhez, évente 5600 ember hal meg idő előtt a rossz levegő miatt

Szlovákia egyik lakosa évente 305 kilogramm hulladékot termel. Az újrafeldolgozás terén a második legrosszabbak vagyunk az Európai Unióban.

Szlovákia lakosságának több mint egyharmada nincs bekötve a közcsatornába. Hazánkban lényegesen rosszabb, mint Csehországban vagy más OECD-országokban.

A települési hulladék több mint kétharmada hulladéklerakókba kerül, és szinte újrahasznosítunk legalább az Unióban.

És a szlovákiai porszemcsék által okozott légszennyezés eredményeként évente több mint 5600 ember hal meg idő előtt, ami összesen 63 100 életveszteséget jelent. Amikor az állami elemzők pénzre váltották, az ilyen elveszett életévek összköltsége évi 1,95 milliárd euró.

nincs

Ezek Szlovákia legnagyobb problémái a környezet szempontjából. Ez a Környezetvédelmi kiadások felülvizsgálatának zárójelentéséből következik, amelyet az Ár-érték arány osztály és a Környezetpolitikai Intézet készített.

Másrészt vannak erősségeink is - például az üvegházhatást okozó gázok csökkentésében nemzetközi összehasonlításban átlag feletti eredményeket értünk el, és kiváló minőségű ivóvízünk is van, mert több mint 82 százaléka föld alatti forrásokból származik, kiváló minőségű és kevésbé szennyezésre hajlamos.

Jelentésükben elemzők megvizsgálták, hol vannak hiányosságaink a környezetben, és hogyan lehetne a pénzt jobban és hatékonyabban elosztani és csatornázni. Ily módon 130 millió eurót találtak, amelyet megtakaríthatnak vagy megszerezhetnek jobb meghatározott díjakkal. Csak hogy ötletet adjak neked - ez a GDP-jünk tized százaléka. Összehasonlítható összeget adunk a környezetnek, mint más V4-es országok vagy az Unió.

A hulladéklerakó olcsó

A hulladéklerakók nagy problémát jelentenek Szlovákiában. Illegálisan, de legálisan is, mert a kommunális hulladék több mint kétharmada rájuk kerül. Ez legalább két okból veszélyes: a hulladéklerakóban kívül tárolt hulladék szennyezheti a környezetet. Másodszor: nem újrahasznosítjuk, és egyre nagyobb a nyomás egyre több termék felhasználására, és egyre több hulladék keletkezik.

Az újrahasznosítás lehetősége azonban itt van. Elemzők szerint kapacitások - például szétválasztott hulladék konténerei - rendelkezésre állnak. Kivételt képez a papír és a biohulladék. 2010 óta 414 millió eurót költöttek hulladékgazdálkodásra. Ez a pénz főleg a hulladék többfajta válogatására fordult. Az eredmény azonban nem jó, csaknem 15 százalékos újrahasznosítással azon országok közé tartozunk, amelyek a legkevesebbet válogatják a hulladékot. Csak Málta áll mögöttünk.

Másrészt nem termelünk több hulladékot, mint az uniós átlag - Szlovákia egyik lakosa évente 305 kilogrammot termel.

Szlovákia tehát azon országok közé tartozik, ahol a legtöbb hulladék hulladéklerakókba kerül. Ennek oka, hogy hazánkban nagyon kevés pénzt fizetünk a hulladéklerakókért, ezért valójában érdemes a hulladéklerakókba elhelyezni, és nem zöldebb modellt keresni - például égetőművet vagy még jobb válogatást és újrahasznosítást.

A hulladéklerakók díjának emelésének, amely az Unióban a legalacsonyabbak közé tartozik, ezért részben foglalkozni kell ezzel. Elemzők becslései szerint az emelés utáni első évben az államnak hétmillió euróval többet kellene beszednie ezekben a díjakban, a harmadik évben pedig 39 millió euróig. Akkor a választásnak csökkennie kell, mert az embereket még a magas díjakért is motiválni akarják a különválasztás - jósolják az elemzők. Ezt azonban ki kell egészíteni egy oktatási és tájékoztatási kampánnyal.

És mit okozhat? A díjak emelkedését követő első évben elemzők becslése szerint a hulladéklerakókba került hulladék mennyisége 70 ezer tonnával, a harmadikban 239 000 tonnával csökken. Újraszámolva rájöttek, hogy csak a harmadik évben csak az alacsonyabb metán- és CO2-kibocsátás előnyei elérhetik a 2,4-3,1 millió eurót. Ebben nincsenek egyéb tényezők - a talaj vagy a talajvíz szennyezése.

A csehek támogatást indítottak az esővíz öblítéshez történő felhasználására. A pénzt egy nap alatt költötték el

A rossz levegő lerövidíti az életeket

A második komoly probléma a magas légszennyezés. Vannak olyan anyagok a levegőben, amelyek miatt évente 5600 ember hal meg idő előtt hazánkban. A fő okok a háztartásokban használt szilárd tüzelőanyagok, köztük a biomassza magas aránya, valamint az alacsonyabb minőségű belső égésű motorok használata az autókban. A szennyezésért leginkább a háztartások, üzletek és intézmények voltak felelősek.

A szlovák Hollandiában létrehozta saját ruházati márkáját: elborzadok attól, hogy hogyan nyomják a nőket a megjelenésünk miatt

Hogyan kell ezt kezelnünk? Elemzők azt javasolják, hogy támogassák a hatékonyabb háztartási tüzelőberendezéseket, és hasonlóképpen a szennyezőknek magasabb adókat kell fizetniük, és a mai mentességeket el kell törölni. Például a jelentés szerint ha az évi 62 millió adómentességet megszüntetik, ezt a pénzt a helyi szennyezés csökkentésére lehet felhasználni, például a háztartási kazánok cseréjére.

"A szénből történő villamosenergia-termelés fokozatos leállítása szintén jelentős hatással lenne a helyi levegő minőségére" - áll a jelentésben.

Egyharmada nincs csatlakoztatva a csatornához

Kevés ember csatlakozik a közcsatornához. Annak ellenére, hogy fektettünk bele, a lakosság harmada még mindig nem csatlakozik a közcsatornához. Ha a kapcsolatot szorosabban ellenőrzik és újabb bírságokat fenyegetnek, akkor 240 ezer ember csatlakozhat - vélekednek elemzők. Ezek az emberek ma hozzáférnek a csatornázáshoz, de nem csatlakoztak. A második csoport nem is fér hozzá.

A közcsatornázás mellett is érvel, hogy a díjak alacsonyabbak, mint az üstök, a háztartási szennyvíztisztító telepek és más létesítmények megfelelő üzemeltetésének költségei.