környezetének

"Az előkészített környezet első célja, ha lehetséges, lehetővé tenni a növekvő gyermek függetlenségét a felnőttektől"

Maria Montessori, A titokzatos gyermek, 1966.

Maria Montessori szerint az előkészített környezet fő gondolata, hogy minden, amivel a gyermek kapcsolatba kerül, elősegíti és maximalizálja az önálló tanulást és kutatást. A gyermekek sok tevékenységet fognak találni ebben a békés és rendezett környezetben. Szabadon választhatják meg a tevékenységet, és a saját tempójukban dolgozhatnak rajta. Megtapasztalják a szabadság és az önfegyelem kombinációját, amelyet maga a környezet irányít.

Az előkészített környezetre általában hat szempont vagy elv vonatkozik: szabadság, felépítés és rend, szépség, természet és valóság, társadalmi környezet, szellemi környezet. Tudjon meg többet ezekről a szempontokról, és arról, hogy az előkészített környezet miért olyan fontos a gyermek sikere szempontjából a Montessori-oktatásban.

M. Montessori úgy vélte, hogy a gyermeknek képesnek kell lennie saját természetes impulzusainak feltárására és kezelésére, ezáltal fejlesztve potenciálját és növelve ismereteit a körülötte lévő világról. Felkészült környezetben a gyermek megtapasztalja a mozgás szabadságát, a felfedezés szabadságát, a kommunikáció szabadságát, valamint a szabadságot - azt a jogot, hogy mások ne zavarják meg. Ez a szabadság végül több szabadsághoz vezet: a választás szabadságához.

2. Felépítés és rend

Bár a szerkezet és a rend a fenti szabadság ellentétesnek tűnhet, semmi sem állhat távolabb az igazságtól. A Montessori osztály felépítése és rendje pontosan tükrözi az univerzum szerkezetét és rendjét. A gyermek a rendet használja a Montessori-környezetben, mint mikrokozmoszát az űrben. Elkezdi megszerezni az őt körülvevő rendet, ezzel értelmet adva annak a külvilágnak, amelyben él.

Montessori úr kijelenti, hogy érzékeny időszak van a rendre, amely egy-három éves korig jelentkezik. Ebben az időszakban a gyermek következtetéseket kezd levonni a körülötte lévő környezetből. Ha nincs rend a környezetében, a gyermek nem tudja ellenőrizni megszerzett tudását.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rutinok vagy az osztályok elrendezése, vagy bizonyos dolgok elvégzésének módja nem változtatható meg. Ez azonban azt jelenti, hogy a változást gondosan mérlegelni kell. Ez a változás a gyermekek javát szolgálja? Ha igen, körültekintően kell eljárni és figyelemmel kell kísérni annak következményeit annak biztosítására, hogy a változás előnyös legyen a gyermekek számára.

A montessori környezetnek gyönyörűnek kell lennie. Nem számít, hol található az osztály (óvoda, iskola), a környezetnek egyszerű harmóniát kell kínálnia. A tiszta és jól karbantartott környezetnek nyugalmat és nyugalmat kell sugároznia. Arra kell ösztönöznie a gyermeket, hogy jöjjön be és dolgozzon. Könnyen megérezhetjük ezt a légkört az ott dolgozók - mind a gyermekek, mind a felnőttek - viselkedésével.

4. Természet és valóság

Dr. Montessori mélyen tisztelte és megbecsülte a természetet. Úgy vélte, hogy a természetet kell felhasználnunk a gyermekek inspirálására. Folyamatosan javasolta, hogy a Montessori tanárok vigyék ki a gyerekeket a természetbe, ahelyett, hogy az osztályteremben korlátoznák őket. Ezért részesítik előnyben a felkészült környezetben lévő természetes anyagokat a montessori oktatásban. A valódi fa, nád, bambusz, fém, pamut, üveg előnyt élvez a szintetikus anyagok és a műanyagok helyett.

Ami a valóságot illeti, a gyermekek számára természetes méretű tárgyak kerülnek játékba. A bútoroknak akkoráknak kell lenniük, mint egy gyermek, hogy a gyermek mozgása ne függjön egy felnőtttől. Gereblyék, kapák, kancsók, fogók, lapátok - mindezeknek a gyermekek kezében kell lenniük, és elég magasnak kell lenniük ahhoz, hogy megkönnyítsék a munkát, biztosítva a munka megfelelő használatát és befejezését csalódás nélkül.

5. Szociális környezet

Ahol a kommunikációban szabadság van, a gyerekek megtanulják támogatni egymást, és kialakul az együttérzés és az empátia érzése. A gyermekek növekedésével társadalmilag tudatosabbá válnak, felkészülnek a csoportos munkavégzésre és játékra. Ezt a társadalmi interakciót előkészített környezet, valamint az életkorral vegyes környezet jellege támasztja alá.

6. Szellemi környezet

A Montessori-környezet célja a gyermek egész személyiségének fejlesztése, és nem csak az értelme. A gyermeket a Montessori tanterv 5 területén vezetik át (gyakorlati élet, érzékszervi oktatás, nyelv, matematika és kultúra) - a gyermek szerkezete a Montessori osztály kreatív munkájának élvonalában van.

Sok időt és erőfeszítést igényel egy kész Montessori-környezet megteremtése. A környezetet úgy alakították ki, hogy minden gyermek egyéni igényeit kielégítse. Fejlesztés szempontjából megfelelő anyag, érzékszervi anyag, amely hierarchikusan változik az egyszerűtől az összetettig és a konkréttól az absztraktig, a gyerekek egy gondosan előkészített tanulási környezet révén teljes mértékben kifejleszthetik egyedi lehetőségeiket.