Az orvos általi vizsgálat vagy kezelés, vagy a családtag orvoshoz kísérése a munkavállaló számára a munka szempontjából fontos személyes akadályok közé tartozik a 141. §. A Munka Törvénykönyve 2. cikke.

meglátogatja

A munkáltató köteles szabadságot biztosítani a munkavállaló számára egy orvosi intézményben dolgozó munkavállaló vizsgálatára vagy kezelésére, valamint szabadságot a családtag kíséretére egy egészségügyi intézménybe vagy a fogyatékossággal élő gyermek szociális ellátási intézménybe.

Fizetett szabadság

A távollét a bérek kompenzációjával jár:

  • a munkavállaló vizsgálata vagy kezelése a szükséges ideig, legfeljebb egy naptári évben hét napig, ha a vizsgálatot vagy kezelést nem lehetett munkaidőn kívül elvégezni
  • a terhességgel kapcsolatos megelőző orvosi vizsgálatokhoz szükséges időtartamra orvosi intézményben dolgozó alkalmazott vizsgálatára vagy kezelésére, ha a vizsgálatot vagy a kezelést nem lehetett munkaidőn kívül elvégezni
  • elkísérni egy családtagot orvosi intézetbe vizsgálatra vagy kezelésre hirtelen betegség vagy sérülés esetén, valamint előre meghatározott vizsgálatra, kezelésre vagy gyógyításra; fizetett szabadság csak a család egyik tagjának adható a feltétlenül szükséges időtartamra, legfeljebb egy naptári év hét napjára, ha a kíséretre szükség volt, és az említett cselekményeket nem lehetett munkaidőn kívül végrehajtani
  • elkísérni a fogyatékkal élő gyermeket szociális ellátó intézménybe vagy speciális iskolába; fizetett szabadság csak a család egyik tagjának biztosított a szükséges időtartamra, egy naptári évben legfeljebb tíz napra

A bérkompenzációt a munkavállaló átlagkeresetének összegében nyújtják.

Távozás kompenzáció nélkül

Kiegészítő szabadság biztosított a bérek kompenzálása nélkül:

  • a munkavállaló szükséges ideig történő vizsgálatára vagy kezelésére, ha a vizsgálatot vagy kezelést munkaidőn kívül nem lehetett elvégezni

A munkaszabadságra való jogosultság értékelése

A fentiekből következik, hogy a fizetett szabadsághoz való jogot minden esetben külön-külön értékelik, azaz 7 nap a munkavállaló vizsgálatára vagy kezelésére, 7 nap a családtag külön kísérésére és 10 nap a fogyatékkal élő gyermek külön kísérésére.

Egy napnak tekintjük azt az időtartamot, amely megfelel annak a munkaidő-hossznak, amelyet a munkavállalónak aznap a megállapított heti munkaidő ütemezése alapján kellett dolgoznia (a Munka Törvénykönyve 141. §-ának (4) bekezdése). A munkavállalónak egy naptári évben biztosított szabadság teljes összegének meghatározása céljából a munkavállaló vizsgálati vagy kezelési szabadsága és kísérők számára nyújtott szabadság esetén egy napot a napi átlagos munkaidőnek kell tekinteni. az alkalmazott által meghatározott heti munkaidő. a munkavállaló úgy gondolja, hogy heti öt napot dolgozik (a Munka Törvénykönyve 141. §-ának (5) bekezdése).

Ha a munkavállaló 7 napot kimerített egy orvosi intézményben történő vizsgálatra vagy kezelésre, és újra fel kell keresnie az orvost, a munkáltató köteles szabadságot adni neki, de ebben az esetben kártérítés biztosítása nélkül.

A 141. § (4) bekezdése szerint A Munka Törvénykönyve 3. cikkének értelmében a munkáltató (de nem kötelessége) kiegészítő szabadságot biztosíthat a munkavállaló számára kompenzációval, többek között a munkavállaló kivizsgálására és kezelésére, valamint kiegészítő szabadságra a családtag vagy fogyatékkal élő gyermek kíséretében. kártérítés nélkül.

A munkavállaló és a munkáltató kötelezettségei a szabadság biztosításakor

A Munka Törvénykönyve 144. §-a szerint, ha a munkavállalás akadálya a munkavállaló számára előzetesen ismert, köteles felkérni a munkáltatót, hogy időben biztosítsa a munkából való szabadságot. Ellenkező esetben a munkavállaló köteles indokolatlan késedelem nélkül értesíteni a munkáltatót a munkahelyi akadályról és annak várható időtartamáról. A munkavállaló köteles a munkaadó előtt bizonyítani a munkahelyi akadályt és annak időtartamát. Az érintett létesítmény köteles megerősíteni neki a munkahelyi akadály fennállásának és időtartamának igazolását. Ha a munkavállaló jogosult fizetett szabadságra, a munkáltató köteles engedélyezni a kimaradt munka elvégzésére, hacsak ezt komoly működési okok nem akadályozzák.

Természetes személy regisztrációs levele és értesítés a prémiumfizető változásáról

Itt nem szabad megfeledkezni arról, hogy ha teljes munkaidős fizetés nélküli fizetett szabadságot kapnak, az fizetés nélküli szabadság és így a kötelező társadalombiztosítás megszakadása, és a munkáltató köteles az RLFO-n keresztül jelenteni. A munkáltató köteles értesítést küldeni az egészségbiztosító társaságnak a 2N kóddal rendelkező díjfizető változásáról is.