1.6. 2009 13:20 Az amerikai ipari szektor története legnagyobb összeomlását fogja tapasztalni.

csődbe

A világ egykori legnagyobb autógyártója, a General Motors ma csődbe megy. Ezzel véget ér az amerikai gazdasági hatalom és dinamizmus egykori ikonjának évszázados története. A társaság felvételét a hitelezővédelmi rendszerbe az amerikai csődtörvény népszerűtlen 11. paragrafusa alapján ma Washington állam idő szerint 11 óra 55 perckor jelenti be a Fehér Házban Barack Obama amerikai elnök. Ugyanakkor bejelenti a kormány által irányított mentési terv részleteit, amelynek körülbelül 59 milliárd dollárba kell kerülnie.

Az amerikai kormány két hónappal ezelőtt június 1-jén időzítette a csődöt. Abban az időben elfogadott egy szerkezetátalakítási tervet, amelyben javasolta, hogy a menedzsment kezdje meg a stabilizációt, és különösen készítsen egy listát azokról az intézkedésekről, amelyek az állami támogatással együtt lehetővé teszik a társaság számára a pénzügyi összeomlás elkerülését. A termelés volumenére beállított magas állandó költségek vezetik, amelyek jóval magasabbak, mint amennyit a vállalat elérhet a jelenlegi visszafogott piacon. Beleértve a nyugdíjas munkavállalók szociális és egészségügyi alapokba történő befizetéseinek terheit, amelyeket az Egyesült Autómunkásszövetség szakszervezeti képviselői viszonylag katonai erővel hajtottak végre.

A szerkezetátalakítási terv lényege egy új General Motors létrehozása, egy teljesen új társaság, amelynek mérlege adósságmentes lesz, és a hatékony üzlet számára kedvezőbb szervezeti felépítésű. A szerkezetátalakítás eredményeként az új vállalat jövedelmezőségének fordulópontja tízmillió gyártott autó szintjén van. A jelenlegi becslések szerint ennek legalább 14 üzem bezárását és 21 000 alkalmazott csökkentését kell jelentenie. Eddig minden egyes eredmény évente 16 millió alatt vesztette el a General Motors autókat. Az új vállalat nyereségének fordulópontjának körülbelül évi tízmillió jármű körül kell lennie. Ezenkívül egy példátlan modellvonalnak kell lennie - egy kis autó.

A menedzsmentnek az irányított csőd kimondása előtt megállapodást kellett kötnie a társaság legnagyobb hitelezőivel, azaz kötvénytulajdonosaival és szakszervezeteivel. Ennek részeként a múlt hét végén harc kezdődött az új társaság részvényeinek tulajdonjogáért, amelynek tükröznie kell követeléseiket. A 27 milliárd dolláros GM kötvénytulajdonosok csak akkor kötötték ki az üzletet, amikor a vezetés részesedést és opciókat ígért nekik az új társaság részvényeinek negyedére. Korábban gondolkodás nélkül alacsonyabb ajánlatot dobott le az asztalról, és ennek oka nemcsak a jelenlegi GM részvételének elhanyagolható értéke volt. Dühösek voltak arra is, hogy kisebb részesedést kínáltak nekik, mint az Egyesült Automobile Workers szakszervezet adminisztrációjának egészség- és nyugdíjalapja. "Csak" követelései vannak a csoporttal 20 milliárd dollárért. A szakszervezetek az új után is kapnak, bár részben csak akkor, ha az új vállalat sikeres lesz, pénzeszközökért az új társaság részvényeinek, opcióinak és készpénzének 17 és fél százalékát. A kormány kivette a részét, amely összesen mintegy 50 milliárd dollárt fektet be a vállalat pénzügyi szerkezetátalakításába, ha az új "tiszta" társaság beindul, akkor 55 százalékos részesedéssel rendelkezik.

A részvények ilyen elosztása csak akkor lesz reális, ha az új GM-nek sikerül hatékonyan üzletelnie és elnyeri a befektetők bizalmát. A csőd után megtörik. Különösen akkor, ha a kötvényhitelezőktől és a szakszervezeti alapoktól eltérően más részvényesek, azaz a hagyományos tőkebefektetők nem kapnak kompenzációt, és részvényeik csődbe oszlanak. Befektetésként azonban a vállalat üzleti tevékenysége sok éven át leértékelődött. A világ legnagyobb autógyártójának piaci kapitalizációja a tíz évvel ezelőtti 60 milliárd dollárról ma kevesebb, mint 700 millió dollárra csökkent.

Ennek oka például a bérek magas fix költségeken belüli szintje volt, amely lényegesen magasabb volt, mint más amerikai autógyártók hasonló gyáraiban. Ezenkívül nem központosított és ezért nagyon nem hatékony vásárlások. Ennek eredményeként a 2007-es amerikai autóipari összefoglaló statisztika szerint például a japán Nissan és a Honda 1600 dolláros adózás előtti nyereséget ért el minden gyártott autó után. Minden autó, amely akkoriban leállt a GM vonalakról, 729 dollárral növelte a cég veszteségét.

A General Motors-ot 1908-ban alapították Detroitban. 34 országban gyártott személy- és teherautókat. Az 1950-es évek hírnevének csúcsán az autógyártó az Amerikában értékesített autók több mint felét gyártotta. 77 évig - 1931 és 2007 között - töltötte be a világ legnagyobb autógyártójának pozícióját. Tavaly a japán Toyota autógyártó élén állt, amely 2008-ban csaknem 9 millió járművet adott el világszerte. A General Motors tavaly 8,3 millió autót adott el világszerte.