Tudományos-szakmai interdiszciplináris szakértők által áttekintett folyóirat, amely a társadalomtudományok, a társadalomtudományok és a humán tudományok területére összpontosít

  • Bevezetés
  • A projektről
  • Rólunk
  • A szerzőknek
  • Szerkesztőség
  • Az adó 2% -a

A rákos betegek informális ellátása házi gondozókon keresztül
Absztrakt: A rák olyan betegség, amelynek hatása meghaladja a pácienst 1, terhei az egész családot különböző szinteken érintik, különösen, ha a családtag vállalja az otthoni gondozó szerepét. Ez pozitív érzelmi, fizikai, pénzügyi és társadalmi terhet ró a gondozókra. A szocioökológia, az onkológiai gyakorlatban végzett szociális munka, mint a meglévő pszichoonkológia megfelelő területe, kizárólag a rák társadalmi vonatkozásaira összpontosítva, fontos a rákos betegekre, mint a szociális munka ügyfeleire, valamint a rokonokra koncentrálni munkájuk és a szociális munkás lehetőségei.
Kulcsszavak: gondozó, onkológiai betegség, szociális munka, szocionkológia Belépett/szerkesztve

Absztrakt: A rák olyan betegség, amely meghaladja a beteg karakterét. Ez az egész családot érinti, különösen, ha a családtag átveszi az otthoni gondozó szerepét. Ez kiegészítő érzelmi, fizikai, pénzügyi és társadalmi terhet okoz a gondozóknak. A szocio-kológia, az onkológiai gyakorlatban végzett szociális munka, mint a meglévő pszichoonkológia megfelelő területének kiépítése, kizárólag a rák társadalmi vonatkozásaira összpontosítva, fontos, hogy az onkológiai betegekkel, mint szociális munka klienseivel egyformán foglalkozzanak a rokonokkal, gondozók. Fontos meghatározni a szociális munka szerepét és a szociális munkás lehetőségeit is.
Kulcsszavak: gondozó, rák, szociális munka, szocio-kológia

rákos
Fotó: Peter Senko (2018)

Onkológiai betegség

A rák több összefüggésben is érzékelhető a multidimenzionalitás összefüggésében.

  • Egyrészt pszichoszomatikus betegségnek tekintik, pszichoszociális stresszhelyzetek vagy pszichoszociális kockázati tényezők következményei (Raudenská, Javůrková, 2001), feltételezik, hogy számos tényező, biológiai biológiai szinergizmus alapján keletkezik és fejlődik, pszichológiai, társadalmi, lelki, környezeti és.
  • Számos következményt okoz, beleértve a társadalmi, pénzügyi, befolyásolja az egyén fizikai és mentális állapotát, befolyásolja szellemiségét, nemi életét, megváltoztatja az életmódot.
  • A betegség érintettsége párhuzamosan érinti a beteget, a családi környezetét és a tágabb társadalmi környezetet, nem egyéni izolált tapasztalatként merül fel.
  • Ez a betegség egy többdimenziós probléma, amely nemcsak az egészségügy területére esik, hanem megoldásában több tudományterület, valamint a szociális munka létezik.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (2012) szerint minden évben növekszik azoknak a rákos betegeknek a száma, akiknek el kell viselniük a diagnózis, az agresszív kezelés és a társadalmi helyzetre gyakorolt ​​pszichés nyomás következményeit a társadalomban. A rákot minden hatodik haláleset okozza a világon, így ez a második leggyakoribb halálok a szív- és érrendszeri betegségek után (Naghavi et al., 2017). Becslések szerint 2016-ban 8,9 millió ember halt meg a rák különböző formáiban. Az IHME (The Institute for Health Metrics and Evaluation) hibatartományt közöl e szám körül, ahol az alacsonyabb és magasabb becslések 8,75 és 9,1 millió között mozognak (Roser, Ritchie, 2018).

A növekvő halálozás ellenére világszerte jelentősen megnő a rák túlélése is. 1970 és 2013 között 50% -ról 67% -ra nőtt (Roser, Ritchie, 2018). Noha a rák virulens betegségnek volt ismert (Byar és mtsai. 2006), ma már krónikus betegségnek számít (Mandincová, 2011; McCorkle és mtsai, 2011; Tschuschke, 2004; Ugur és mtsai, 2014). Így a rákos betegek tovább élnek, a túlélés életmódgá válik, ami kihat a rákos betegek hosszabb gondozási idejére is. A rákkezelés tartós mellékhatásai mellett késői hatásaival, a pszichoszociális igények kielégítésével a betegség esetleges kiújulása segítséget igényel. A betegek súlyos pszichoszociális problémákkal szembesülnek, amelyek kezelésében Šiňanská és Kočišová (2017) szerint pszichológusok, onkológiai szociális munkások és a család is részt vesz a megküzdésben.

Egyre inkább felismerik, hogy a rák családi betegség, amely azt állítja, hogy a betegség nemcsak a diagnosztizált, hanem társadalmi környezetét is érinti. Ezt bizonyítja az utóbbi években a szakirodalom figyelmének középpontjában a rák egész betegre gyakorolt ​​hatása (pl. Čadková Svejkovská, Chrdlová, Slavíková, 2013; Ferrario et al., 2003; Kim, Given, 2008; Tóthová, Žiaková, 2016; Woźniak, Iżycki, 2014).

Daganatos betegek otthoni ellátása

Ezek a tények arra utalnak, hogy létezik egy lehetőség és lehetőség arra, hogy a családot bevonják a rákos betegek gondozásába a betegség egész pályája során, a kezdeti diagnózistól kezdve a kezelésre való áttérésig, a remisszióig, a betegség progressziójáig, a kiújuláson át a végső stádiumokig és a halálig. Sabolová Fabianová és Žiaková (2016) rámutat arra, hogy lehetőség szerint az ügyfeleket korábban küldik haza a kórházból, mint korábban, és több igényük van a gondozókra, azaz a családra. A rákos beteg számára egyre több gondot nyújtanak otthonában, és a családtagok így gondozókká válnak, akik segítséget nyújtanak számukra a napi feladatok elvégzésében, helyettesítik őket a feladatok ellátásában és segítik az orvosi eljárások végrehajtását (Woźniak, Iżycki, 2014 ). Az otthoni gondozás fokozatosan egyre fontosabbá válik. Ezzel kapcsolatban Given, Given és Sherwood (2012) rámutat, hogy a rákellátás 70-80% -át házi gondozók nyújtják. Girgis és Lambert (2009) az otthoni gondozás biztosítását jelzik, amely az elmúlt évtizedben növekedett.

A családgondozók számos kihívással néznek szembe, különféle tényezőktől függően (pl. Ki szerepel a beteg és a gondozó szerepében, milyen diagnózisról van szó, a betegség mely szakaszában van és mások). A családtagok érzelmi hullámvasúton kísérik szeretteiket, ami következményekkel jár életminőségükre és társadalmi jólétükre nézve. Bruhn (2016) kijelenti, hogy a beteg betegsége az otthoni gondozók identitásává válik.

Az otthoni gondozóvá válás általában olyan dolog, amit az emberek nem várnak el, vagy nem választanak, de a rák diagnózisával szemben a családtagok felelősséget éreznek az ellátás biztosításáért (Senden et al., 2015). Bár a családban a legtöbb gondozó motiválva van arra, hogy ezt a szerepet vállalja a gondozásban részesülő iránti szeretet és odaadás miatt (Sheehy, 2011), ez nem könnyű feladat. Az ilyen ellátás terhe az ellátási követelmények egyensúlyhiányából fakad a gondozók személyes idejével, fizikai és érzelmi állapotával, anyagi erőforrásaival, társadalmi és egyéb különféle szerepeikkel kapcsolatban (Given, Given, Kozachik, 2001). Ebben az összefüggésben Williams és McCorkle (2011) kijelenti, hogy a gondozók mentális terhe gyakran meghaladja a beteg pszichés terheit, Mitschke (2008) hasonlóan arra a következtetésre jut, hogy a rák diagnózisának objektíve nagyobb hatása van a családra, mint magára a betegre.

Ez egy összetett feladat, amelyet általában beépítenek a család más szerepeibe. A rákos beteg gondozása krónikus jellegű, és a beteg és családja életének minden aspektusát érinti (Otis-Green, Juarez, 2012). Bruhn (2016) a gondozásról mint hosszú távú, tartós és stresszes elkötelezettségről beszél, mint egy dinamikus kapcsolatról, amely folyamatosan változik a beteg igényei alapján.

A dosszié módszertana és jellemzői

A szerző kifejezetten a rákos betegek otthoni gondozói ellátásával kapcsolatos szociális szempontokra irányította a figyelmet, az otthoni gondozókra összpontosítva annak meghatározása érdekében, hogy a szociális munka hogyan alkalmazható e csoporttal, mint szociális munka ügyfeleivel.

A papír feldolgozásához a dokumentumok tartalmi elemzésének módszerét alkalmazták. A vonatkozó forrásokat a Proquest, a Science Direct, a Scopus, a Springer Link és a Web of Science tudományos adatbázisokból szereztük be. A keresést "otthoni gondozás", "rák" és "szociális munka" kulcsszavakkal hajtották végre. 6937 linket kerestek, konkrétan 3433 vizsgálatot a Proquest adatbázison keresztül, 1584-et a Science Direct-en keresztül, 16 linket találtak a Scopus adatbázisban, a Springer Link adatbázis 1898 tanulmányt nyújtott, és a Web of Science 6.

A rendelkezésre álló erőforrások kihasználására a 2018. májustól augusztusig tartó időszakban került sor, miközben eltávolították azokat a másolatokat és erőforrásokat, amelyek a kérdéses összefüggésben nem foglalkoztak a kérdéssel. Az elemzés alapján a szerző eljutott az eredményekig, amelyeket a következő szakasz foglal össze.

Az eredmények

A rákos betegek otthoni gondozói ellátásával kapcsolatos említett szociális szempontokra összpontosítva, ezekre a gondozókra összpontosítva a szakmai figyelem főként a rákos betegek családjában a családi szerepváltozásokra, a szociális hálóra és az otthoni szociális támogatásra irányul. gondozók, pénzügyi terheik, munka- és szabadidős tevékenységeik. Figyelembe veszik a gyengeségeket, valamint az ellátás ilyen formájú ellátásának előnyeit.

HÁZI PÁLYÁK TERHE

A szociális támogatás mellett Leonida, Giannousi (2018) tanulmányában sok gondozó megvitatta a rákkal és az elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatos további információk szükségességét, valamint utalt a betegek és gondozók támogató csoportok szükségességére. .

Ezenkívül az életveszélyes betegségben szenvedő családtagok ápolási terhe folyamatosan növekszik a beteg funkcionális csökkenésével együtt (Williams, McCorkle, 2011).

Az irodalomban vannak ismeretek a rákos betegek otthoni ellátását nyújtó gondozók előnyeiről is. Amint azt pl. Amirkhanyan, Wolf (2003) vagy Boerner, Schulz, Horowitz (2004), az ellátás biztosítása is gazdagító élmény lehet. Cohen, Colantonio, Vernich (2002) értékes tapasztalatnak tekinti az otthoni gondozást, ha az ilyen ellátást megfelelően támogatják. Az otthoni gondozók így képesek kielégíteni a betegek igényeit. Azok a gondozók, akik jól felkészültnek érzik magukat tapasztalataikra és elegendő erőforrással rendelkeznek a beteg szükségleteinek kielégítésére, beszámolnak arról az érzelmi elégedettségről és pozitív közérzetről, amely a nehéz tapasztalatok során a szeretteiknek nyújtott segítséghez kapcsolódik (Otis-Green, Juarez, 2012).

A sikeres ellátás intenzívebb kapcsolatokat és megerősödő társadalmi kötelékeket eredményezhet (Otis-Green, Juarez, 2012). Leonida és Giannousi (2018) kutatásának eredményei ezt megerősítik, és rámutatnak a szorosabb kapcsolatra az otthoni gondozók és a rákos szeretteink között, a betegség diagnózisa összefogott és összeolvadt. Stetz, Brown (2004) azzal érvelnek, hogy az ellátási folyamat során megerősödő kapcsolatokban pozitív változások fordulhatnak elő a családi rendszerben.

A pozitív eredmények között szerepel a személyes növekedés, az önbizalom, a megszerzett tudás és az empátia érzése is (Amirkhanyan, Wolf, 2003). Ruf és munkatársai egy kis kvalitatív tanulmányában. (2009) szerint az otthoni gondozók pozitív változásokról számoltak be az élethez való hozzáállás, a személyes erő és a másokkal való kapcsolatok terén.

A szociális munka következményei

Amikor rákról beszélünk, a hangsúly leginkább a betegek szükségleteire irányul, és gyakran figyelmen kívül hagyják az otthoni gondozók igényeit. Szükség van azonban ismeretekre arról, hogyan lehet támogatni az otthoni gondozókat a daganatos betegek ellátásának folyamatos folyamatában, mivel ez mindkét fél számára hasznos lehet, a gondozók és a betegek számára is a jobb minőségű ellátás révén. Fontos kielégíteni az otthoni gondozók igényeit, segíteni a terhek kezelésében, hogy ők maguk is támogatást nyújthassanak a betegnek. Több szerző javasolja az otthoni gondozók segítésének lehetséges módjait.
Berry, Dalwadi, Jacobson (2017) négy részes keretet javasol az otthoni gondozók támogatására,

  1. formális intézkedések révén felmérje a gondozók igényeit, ugyanúgy, mint a rákos betegek saját szükségletei,
  2. oktassa a gondozókat, felkészítse őket a daganatos betegek gondozásában végzett feladatok elvégzésére,
  3. erősítse a gondozók helyzetét, hogy teljes jogú tagokká váljanak a betegellátó csoportban, és mindannyian a közös célok érdekében dolgozhassanak,
  4. proaktív módon segíti a gondozókat feladataik ellátásában az ellenőrzés és az önhatékonyság érzetének fenntartása érdekében.

Northouse és mtsai metaanalízise révén. (2010) megállapította, hogy általában háromféle beavatkozást kínálnak a gondozóknak:
a) pszichoedukációs,
b) készségképzés (megküzdés, kommunikáció és problémamegoldás), és
c) terápiás tanácsadás.

A szerző a szociális munkás segítésére szolgáló eszköznek tekinti, az ún szocioökológus (a külföldi szakirodalomban onkológiai gyakorlatban dolgozó onkológiai vagy onkológiai szociális munkásként ismert), szociológián dolgozó (Žiaková, 2016), az onkológiai gyakorlatban végzett szociális munka, mint a meglévő pszichoonkológia megfelelő területe, kizárólag a rák társadalmi vonatkozásaira összpontosítva. Fujinami és mtsai. (2012), amely a családgondozók életminőségére összpontosított, interdiszciplináris összpontosítást javasolt a betegek és gondozóik igényeinek kielégítésére, rámutatva, hogy a szociális munkások különösen jó helyzetben vannak ilyen szintű oktatás és támogatás biztosításához.

Jelenleg nem lehetséges a betegség szempontjainak részleges elemzése, hanem a rákos beteg, családja, gondozói negatív megnyilvánulásainak és szükségleteinek általános megértése. A szociális munkásnak van tapasztalata az ügyfelet szisztémás szempontból szemlélve, és egészében egy szélesebb társadalmi hálózatban látja. Ezért Herman (2011) az onkológiai szociális munkásokat a családdinamika, a megküzdési stratégiák, valamint a közösségi és egyéb erőforrások speciális ismereteivel (Cagle, Kovacs, 2009) tekinti az interdiszciplináris gondozócsoport kulcsfontosságú tagjának, és szaktudásuk nélkülözhetetlen kezelni a rákkal általában összefüggő többdimenziós problémákat.

A szerző szerint a szociális munkásnak a szocioökológia keretein belül, amikor otthoni gondozókkal dolgozik onkológiai betegségben szenvedő szeretteinek ellátásában:

Következtetés

A rákos betegek otthoni gondozói ellátásával kapcsolatos társadalmi tényezők jobb megértése elősegítheti a beavatkozások finomítását, és ezáltal javíthatja ezen gondozók helyzetét és küldetésének megvalósítását, valamint magát a betegellátást. Így az otthoni gondozók speciális igényeinek kielégítése végső soron a betegek számára is hasznos.

Az ellátók döntő szerepet játszanak a rákos betegek általános ellátásában, egyesek számára ez a teljes munkaidős munka egyenértékűjévé válik, és hatalmas terhet jelent. Ennek ellenére jelenleg kevés mód van arra, hogy kifejezetten segítsük a gondozókat e fontos feladat végrehajtásában.

A fentiekkel összefüggésben a szerző felhívja a figyelmet arra, hogy a szocioökológiát be kell vonni mind az egészségügyi ellátórendszerbe, mind a gyakorlatba a szociális munkába, mint az „onkológiai család” kezelésének szükséges részét a külföldi modell szerint (pl. Nagy-Britannia,.).

Mgr. Lucia Toth, PhD.
Bibliográfiai hivatkozások listája

1 A szerző tisztában van a nemi sztereotípiák felszámolásának fontosságával, és tiszteletben tartja a nemi szempontból érzékeny nyelv használatának fontosságát. Általánosságban elmondható, hogy a szöveg érthetősége érdekében a férfi nemet, a beteg, gondozó, kliens, szociális munkás, szocioökológus kifejezést használja, de mindkét nemre gondol.