gyermekek

A gyermekek kíváncsisága néha pánikot okozhat szüleiben. A gyermekeknek mindig van néhány kérdésük, és gyakran kapcsolódhatnak a fizika vagy a csillagászat alapjaihoz. Néhány könnyű, például: Honnan származnak a felhők? Más nehezebb: Miért kék az ég? Néhányra pedig szinte lehetetlen válaszolni: Mennyit nyom a Föld?

A Southamptonban megrendezett brit tudományos fesztivál felmérést végzett a szülőkről, amelyek szerintük a legárulatosabb kérdések, amelyeket a gyerekek feltettek nekik. A 10 legnehezebbet választották - írja a Reuters. A létra tetején jött a kérdés: "Miért látják valaha a Holdat napközben?"

A felmérés szerint a szülők legfeljebb negyede nem biztos a gyermekek kérdéseire adott válaszokban. Különösen a matematikához és a természettudományhoz kapcsolódóakat. A felmérés azt is mutatja, hogy a szülők 26 százaléka gondolja úgy, hogy gyermekei jobban ismerik a matematikát és a természettudományt, mint ők. A szülők fele inkább a gyerekeket okolja ilyen kérdésekért, vagy megpróbálja megváltoztatni a témát, ami haragra keltheti a gyerekeket. A felmérésben részt vevő szülők egyharmada azt mondta, hogy az interneten vagy egy enciklopédiában próbálnak választ találni. Sokan azonban elismerték, hogy inkább találnak választ, vagy kérdést küldenek a gyermeknek a másik szülőhöz.

A megkérdezett 2000 szülő közül sokan azt mondták, hogy szívesebben foglalkoznának matematikával és természettudományokkal az iskolában. Az anyák tizede állítja, hogy kevés vagy elégtelen támogatást kapott a vizsgálat során. Ezért ismétlésképpen a gyermekek tíz állítólag legnehezebb kérdését mutatjuk be tömören és a lehető legegyértelműbben megválaszolva.

1. Miért néha látni a Holdat napközben? A hold kering a Föld körül, ezért az ég különböző részein különböző időpontokban jelenik meg, és néha napközben is megjelenhet. A Hold tükröként tükrözi a Nap fényét, ezért a legjobb, ha napközben azt látjuk, amikor az ég másik oldalán áll, mint a Nap. Leginkább a telihold után egy héttel látható.

2. Miért kék az ég? Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a Föld védő légkörrel rendelkezik, amelyben apró részecskék és molekulák találhatók. Felosztják a fényt egyedi hullámhosszakra, míg a legrövidebb és legegyszerűbb törhető hullámhossz a kék. Amint a nap lemegy vagy kel, az ég színe is változik, mivel a fénynek át kell haladnia a légkör durvább rétegen, és így a spektrum más színei, például a sárga vagy a narancs, megtörhetnek.

3. Idegeneket találunk néha? Még senki sem tudja, de a tudósok szerint a valószínűség nagyon alacsony vagy nulla. Sokkal inkább sikerülne felfedeznünk egy távoli bolygót, amelyen vannak az élet keletkezéséhez megfelelő körülmények. De túl messze lenne, hogy utazzunk.

4. Mennyit nyom a Föld? A föld sokkal nehezebb, mint a hold, és sokkal könnyebb, mint a nap. Ezért a Föld a Nap és a Hold körül kering a Föld körül. A Föld tömege azonban körülbelül 6 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 (6 kvadrillió) kilogramm - sok.

5. Hogyan tartják a repülőgépeket a levegőben? A repülőgépek erőteljes motorokkal rendelkeznek, amelyek elegendő tolóerőt és mozgást biztosítanak a repülőgépnek olyan sebesség kialakításához, hogy a szárnyak nagyobb emelést adnak a repülőgépnek, mint a gravitációs erő, amely a repülőgépet a földre nyomja. Ez a repülőgépet a levegőben tartja.

6. Miért nedves a víz? A víz hidrogénből és oxigénből álló folyadék. A folyadékok egyik fő tulajdonsága, hogy hajlamosak folyékonyak és gyakran nedvesek. Ha a víz nem lenne nedves, akkor nem lenne mit innunk és fürdenünk.

7. Ahol a madarak télire repülnek? Egyes madarak vándorolnak, és amikor az évszakok megváltoznak, oda költöznek, ahol jól élnek, és ahol ennivalójuk van. A tél előtt a szlovák vándormadarak meleg országokba repülnek, például Afrikába.

8. Hogyan osszuk el a nagy számokat? A legkönnyebb számológép, de papíron is használhatók. 434. példa: 7 =? A számláló első száma 4 és kevesebb, mint 7, tehát 43-at veszünk. Hatszor van benne, tehát az eredmény első száma 6. 6-szoros 7 = 42 lesz, tehát még 1 maradt 43. Hozzáadjuk a számláló utolsó számát, így 4-et kapunk, és 14-et kapunk. 14 osztva 7-vel 2, és így az egyenlet eredménye 62 lesz.

9. Hogyan alakul ki a szivárvány? Víz van a levegőben, és képes elszórni a napfényt a szivárványt alkotó színek spektrumában. Ezért a szivárványt leggyakrabban közvetlenül az eső után látjuk, amikor a levegő tele van vízcseppekkel.

10. Miért léteznek időzónák? Ha nem léteznének időzónák, és mindenhol ugyanaz lenne az idő, az nem tetszene az embereknek. Például tizenkettőkor ebédeltünk, és a nap a fejünk fölé sütött. De mivel a Föld kerek, Ausztrália akkor sötét lenne, és éjszaka közepén ebédelnie kellene, nappal pedig aludnia kellene. A világzónák biztosítják, hogy az emberek a bolygó egész területén napkeltekor felkeljenek, nappal étkezzenek és sötétedés után lefeküdjenek.

A napi Pravda és internetes verziójának célja, hogy naprakész híreket jelenítsen meg Önnek. Ahhoz, hogy folyamatosan és még jobban dolgozhassunk Önnek, szükségünk van a támogatására is. Köszönjük bármilyen pénzügyi hozzájárulását.