A mezőgazdasági növények vetésekor magas követelményeket támasztanak a vetőgépek munkájával szemben. Az állományok időben történő telepítése érdekében a vetés alatti nagy teljesítményre van szükség, és különösen a választott vetésmélység egyenletességének betartására van szükség. A terület teljesítményének növekedését kétféleképpen érik el. A vetőgépek munkaszélességének növelésével és munkasebességük növelésével.

vetésének

Minőségi vetés esetén a vetőgépnek úgy kell elhelyeznie a magokat a talajban, hogy a kicsírázott növények körülbelül azonos vegetációs feltételekkel rendelkezzenek (elegendő levegő, fény, tápanyag). A magoknak egyenletesen kell eloszlaniuk a talajban vízszintes (sorközi távolság) és függőleges irányban (egyenletes vetésmélység).

A talajművelés és a vetés műveleteinek módját és sorrendjét elsősorban az a tavaszi növény vetésének időpontja befolyásolja, amelyre a talajt fel kell készíteni. A korán vetett növények esetében a vetőágyat előkészítik, amint az időjárási és talajviszonyok lehetővé teszik. Azoknál a növényeknél, amelyeknél a csírázáshoz magasabb hőmérsékletre van szükség, és amelyeket később vetnek, intézkedéseket teszünk a tél folyamán a talajban felhalmozódott víz terméketlen veszteségeinek megakadályozása érdekében. Ugyanakkor emlékezni kell a gyomok mechanikai szabályozására. A kora tavaszi gyomnövényeknek elegendő ideje van fejlődésükhöz az április végi és május eleji vetésidőig. Időben mechanikusan elnyomjuk őket, így később megtakaríthatjuk a herbicidek alkalmazását, miközben tiszteletben tartjuk a környezet védelmét és a jövő termékének minőségét.

A talaj tavaszi fizikai és nedvességi állapotának értékelése után a vetés előtt a talaj tulajdonságait a szükséges paraméterekhez kell igazítani. Ez különösen a kis darabos szerkezetre, a térfogatsűrűségre és a porozitásra vonatkozik. Ezek a hidrofizikai tulajdonságok nagyban függnek a talaj jelenlegi víztartalmától. Egy adott növény számára optimálisan létrehozott vetőágy alapvető előfeltétele a termesztett növények minőségi vetésének, csírázásának, kelésének és egyéb növekedési folyamatainak. A vetés előtti talajelőkészítés másik fontos szerepe a gyomok mechanikus védekezése a különböző növekedési szakaszokban.

Korábban külön vetés előtti talajelőkészítési műveleteket alkalmaztak az egyes eszközök gyakori újrafelhasználásával, pl. nyírás, kalapálás, hengerlés, lazítás stb. Ezeknek az átkeléseknek a következménye, különösen a laza talaj után, a talaj túlzott elnyomása volt, minden káros hatással a tulajdonságaira. Jelenleg arra törekszenek, hogy a vetés előtti talaj-előkészítést a lehető legkisebb menetszámmal végezzék el, ami különösen fontos tavasszal, amikor a talaj ún. vegetáció előtti talajérettség (talajgaré). Ezt az állapotot a fizikai tényezők talajra gyakorolt ​​hatása okozza, különösen a talajban lévő víz fagyása. A talaj aggregátumok jégmennyiségének növelése nagyon finom, de gyorsan káros talajszerkezetet eredményez a technikai kereszteződéseknél.

Technikailag a hagyományos vetőgépek korábban klasszikusan előkészített talajba vetnek. A közvetlen vetéshez szükséges vetőgépek lehetővé teszik a betakarítás utáni maradványokkal borított előkészület nélküli talajba vetését vagy a köztes növények vetését (közvetlen vetés). A precíziós vetőgépek (kukorica, napraforgó és egyéb növények) lehetővé teszik a vetőmag sorban, különböző távolságokban történő tárolását, így fenntartva a szükséges egyedszámot hektáronként. A végső távolságban lévő vetőgépeket cukorrépa, zöldségfélék és speciális növények ültetésére használják.

A magok mozgását a vetőgép különféle munkarészeiben geometriai és fizikai tulajdonságaik befolyásolják. Ezek közül a méret, az alak, a súly és a folyékonyság a legfontosabb. A pontos vetéshez a vetőmag alakja és egyensúlya kiemelkedő fontosságú. Néhány magfajtát úgy módosítunk, hogy alakjuk a lehető leggömbölyebb legyen, és a felülete sima legyen. Ehhez a vetőmagkezelés különféle mechanikai módszereit alkalmazzák: őrlés, polírozás és bevonás. A vetési mechanizmusok megkövetelik, hogy az összes mag mérete megközelítőleg azonos legyen. A mag alakját a magok hosszának, szélességének és vastagságának aránya adja. Különösen a kerek magokat (káposzta) vetik jól, míg az általában hosszú vagy szőrös fűmagokat nehéz vetni. A mag tömegét egy 1000 magból álló minta tömege adja meg. Ennek megfelelően határozzuk meg az aktuális magtömeget. A magmozgás szempontjából az ún magáramlás. Az öntési szög adja meg, amely pl. gabonaféléknél vízszintes talppal szemben 32 - 40 fok.

A precíziós vetés minőségének javítása érdekében kalibrált, őrölt és bevont vetőmagot használnak. A precíziós vetőgépek felszerelhetők olyan tartozékokkal, mint például ipari műtrágya-adagoló vagy mikrogranuláris növényvédőszer-adagoló. A pontos vetés jelentősen csökkenti a hektáronkénti vetőmagigényt (kb. 50%).

A vetődobozba helyezett vetőmagot gravitációs úton szállítják a vetőszerkezetbe, vagy vákuum vagy túlnyomásos légáram kényszeríti őket. A magtárcsák meghatározott mennyiségű vetőmagot vesznek fel rendszeres időközönként, és a vetőcsoroszlyákba engedik. A magcsoroszlya vetőbarázdát (barázdát) hoz létre a talajban, amelynek aljára a magok lerakódnak. Lerakódásuk után bekerülnek, esetleg a teljes felületre, vagy csak a barázda szélén nyomódnak a talajba.

prof. Dr. Ing. Richard Pospišil

A szerkesztőség külső munkatársa, Nyitra

Bővebben a Roľnícke noviny című hetilapban olvashat.