2018-06-25 (frissítve: 04-07-2018)

megnyílnak

A Szlovák Köztársaság Szociális, Munkaügyi és Családügyi Minisztériuma összeállította 182 olyan szakma listáját, amelyek akut munkaerőhiánnyal küzdenek. A műszaki munkákon (autóipar, mechanika) kívül szakosodott egészségügyi személyzet (ortopéd, sebész, nővér) is van. [David Tadevosian/Shutterstock]

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp

Az akut munkaerőhiány arra kényszeríti a visegrádi országok kormányait, hogy változtassanak a migrációval szembeni ellenállásukon. Arra törekszenek, hogy egyszerűsítsék az ügyintézést a külföldiek alkalmazásakor, vagy vonzzák vissza azokat, akik Nyugat-Európába mentek tanulni vagy dolgozni.

A cikk az EURACTIV cseh és lengyel szerkesztõinek, valamint a Political Capital magyar agytröszt közremûködésével készült a VisegradInfo.eu projekt részeként.

Miután 2004-ben csatlakozott az EU-hoz, a visegrádi országok lakosságának nagy része feltételezte, hogy életszínvonaluk gyorsan felzárkózik a nyugati szinthez. A bérek azonban a régióban továbbra is alacsonyabbak, mint a régi tagállamokban. A cseh, magyar, lengyel és szlovák munkavállalók ezért éltek a szabad mozgás lehetőségével, és gazdagabb országokba mentek dolgozni, például Németországba vagy az Egyesült Királyságba.

Magasabb bérek és munkabiztonság

Magyar állampolgárok százezrei is éltek ezzel a lehetőséggel. Bár a magyar gazdasági minisztérium becslése szerint körülbelül 300 000 magyar dolgozik külföldön, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Portfolio gazdasági portál, amelyek több tagállam adatait használták fel, több mint 600 000 emberről beszélnek.

Kollégák, nem versenytársak. Az Európai Parlament jóváhagyta a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvet

A szlovák jobboldali képviselők nem támogatták az irányelvet. A hátrányos megkülönböztetést és az esetleges munkahelyek elvesztését látják.

Ezen adatok szerint többségük Németországban él, de több mint ötezer magyar választotta életének például Dániát. Ez a tendencia különösen 2009 után erősödött meg, amikor a romló magyar gazdasági helyzet a munkanélküliség hirtelen növekedését eredményezte. Néhány iparágban elhelyezkedés nagyon kihívást jelent, a reálbérek csökkenésével magyarázza Tardos Gergely, az OTP, Magyarország legnagyobb kereskedelmi bankjának elemzője.

Ennek a helyzetnek több oka is van. A legfontosabbak között szerepel, hogy Németország és Ausztria megnyitotta munkaerőpiacát, miközben a magyar társadalombiztosítási rendszer több változáson ment keresztül - csökkentek a munkanélküli ellátások és megszűnt a korengedményes nyugdíjazás. Tardos szerint azonban a fő motiváció a magasabb bérek és a munkabiztonság.

Aggodalom a Brexit miatt

Lengyelország is szembesült a nagy elvándorlás problémájával. A lengyel munkaerőpiac helyzete azonban jelenleg javul, és az emigráció iránti érdeklődés általában csökken. A legnagyobb lengyel munkaerő-ügynökség, a The Work Service lengyel munkaerő-migrációról készített jelentése szerint a válaszadók mindössze 8 százaléka tervezi, hogy munkahiány miatt elhagyja az országot. A válaszadók 40 százaléka szerint a lengyel munkaerőpiac jó helyzete csökkenti az utazási motivációt. A lengyelek háromnegyede abszolút elutasítja a külföldi munkavállalás lehetőségét - ez az elmúlt négy év legnagyobb száma.

A The Work Service jelentése azt is mutatja, hogy a lengyelek leggyakrabban Németországba (31 százalék), Hollandiába (15 százalék) és az Egyesült Királyságba (6 százalék) utaznak. A Brexit hatásával kapcsolatos aggodalmak miatt az Egyesült Királyság a másodikról a harmadik helyre esett vissza. Nemcsak a lengyelek, hanem a szlovákok is izgatottan várják, milyenek lesznek az Egyesült Királyság új munka- és életkörülményei.

A gazdasági migráció Szlovákiában is változik. A gazdasági válság 2009-es kirobbanása óta először érkeztek többen Szlovákiába, mint ahányan 2016-ban távoztak. Tavaly ez a szám még magasabb volt, hiszen Szlovákiába 15 ezer ember érkezett, akik között szlovákok születtek, de külföldiek is munkát kerestek. Az elemzés eredményei az egészségbiztosító társaságok adatain alapulnak.

A hallgatók kiáramlása

Számos kedvező létszám ellenére Szlovákia továbbra is sikertelenül küzd a hallgatók tömeges kiáramlásával. A kassai UPJŠ Bölcsészettudományi Kar vezetésével 18 egyetem csaknem 500 egyetemi hallgatójának nemrégiben végzett felmérése azt mutatta, hogy az egyetemisták akár 23,4 százaléka tervezi Szlovákiából több mint egy évre vagy véglegesen távozni. Minden hetedik hallgató másik országban választ egyetemet.

A szlovák hallgatók hozzávetőlegesen 14 százaléka külföldön tanul, ez az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban. Közülük több mint 20 000 a Cseh Köztársaság egyetemein tanul. Az ok egyszerű. Feltételezzük, hogy a szomszédos Cseh Köztársaságban a felsőoktatás jobb minőségű. Ezenkívül a cseh egyetemek lehetővé teszik a szlovák fiatalok számára, hogy anyanyelvükön tanuljanak. A szlovák egyetemek, valamint az egész ország azonban szenved - elveszítik a legfényesebb hallgatókat, ami természetesen hozzájárul a szlovák oktatás minőségének csökkenéséhez.

A képviselők 500 millióban állapodtak meg a fiatalok munkanélküliségének leküzdésében

Az Európai Parlament jóváhagyta az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés költségvetésének emelését. 2020-ig a kezdeményezés költségvetése 1,2 milliárd euróval nő.

Azok a szlovákok azonban, akik főleg külföldön keresnek munkát, inkább Ausztriát, mint Csehországot részesítik előnyben. Az Európai Unió 2017. évi, az EU-n belüli munkaerő-mobilitással kapcsolatos tanulmánya szerint a gazdasági tényezők valószínűleg erősebbek, mint a nyelvi hasonlóság.

Németország közelsége

A csehek elsősorban a németországi határ közelében fekvő régiókból távoznak. A cseh munkavállalókat általában nemcsak a magasabb bérek vonzzák, hanem a német szociális rendszer is, amely magában foglalja például a gyermek után járó pótlékot. Különösen látható tendencia a fiatal orvosok és más egészségügyi szakemberek kiáramlása. Gyakori gyakorlat, hogy ingyenes állami egyetemeken tanulnak, majd a magasabb fizetések miatt külföldre mennek dolgozni.

A német vállalatok megértették, hogy gondolkodniuk kell alkalmazottaik családi életén

Az elmúlt 10 évben az apák aránya az anyaságban 3% -ról 36% -ra nőtt Németországban. JEKATERINA RUDOLPH elmagyarázza, hogy a családbarát politikák miként váltak a vállalatok megtakarítási forrásává és előnnyé a képzett munkaerőért folytatott harcban.

Amint azonban a Cseh Munkaadók Szakszervezeteinek Uniójának ügyvezető igazgatója, Vít Jásek kijelentette, a munkaerő kiáramlása Csehországban nem olyan nagy probléma. Szerinte a viszonylag alacsony munkaerő-elvándorlást jelentősen befolyásolja a cseh bérek növekedése. Más tényezők, például a nyelvi akadályok, az utazás és a család közelsége szintén zavarják az emberek döntéseit. Az ilyen okokból történő elvándorlás gyakran nem annyira vonzó számukra.

Ukrajna, Mongólia, Fülöp-szigetek

A Cseh Köztársaságban viszont egyre sürgetőbb probléma a jelenlegi munkaerőhiány - különösen a fizikai munkások és a képzett szakemberek terén. A kormány ezért külföldről próbál embereket vonzani. Az olyan kezdeményezések mellett, mint a munkaerő-piaci követelmények összehangolása az oktatási rendszerrel, van egy speciális program, amely segíti a cseh vállalatokat ukrajnai emberek alkalmazásában. Az "Ukrajna-rezsim" 2016-ban indult, kapacitása ez év májusában csaknem megduplázódott. A Munkaügyi és Szociális Minisztérium bejelentette, hogy hasonló program elindítását tervezi Mongólia vagy Fülöp-szigetek felé, mivel a munkavállalók iránti kereslet évről évre növekszik.

Ondruš: Néhány kerületben külföldiekre van szükségünk a munkaerőpiacon

A Munkaügyi Minisztérium ötlete egy aktuális hiányosság leplezése. Ezt követően arra törekszünk, hogy ezt a munkaerőt a lehető leghamarabb szlovák alkalmazottakra cseréljük.

A cseh munkaadók számára sokkal könnyebb lenne cseh állampolgárokat alkalmazni, mivel szállást, nyelvoktatást és ételt kell biztosítaniuk külföldiek számára. Ugyanakkor nincs garancia arra, hogy az alkalmazott sokáig a cégükben marad. Mindazonáltal a külföldi munkavállalókat nem tehernek, hanem hozzáadott értéknek tekintik, amint azt a Munkaadók Szakszervezeteinek Uniójának ügyvezetője hangsúlyozta.

A cseh vállalatok igényét részben képesek lennének megoldani alacsony képzettségű munkavállalók vagy nők is. Azok az anyák, akik megpróbálnak visszatérni a munkába a szülési szabadság után, hiányoznak az óvodákban és rugalmatlan munkaidőben vannak. Az alacsony képzettségű munkavállalók viszonylag magas munkanélkülisége szintén olyan kérdés, amelyet kezelni kell - például az e csoportot megcélzó aktív munkaerő-piaci politikák révén.

182 szakma

A szlovák és a cseh munkaerőpiac jelenleg nagyon hasonló. A munkanélküliség szintje Szlovákiában mindig alacsony - 5,4 százalék (2018. május). Egy 5,5 millió lakosú országban kevesebb mint 150 000 ember munkanélküli. Körülbelül 40 000 ember volt munka nélkül több mint négy éve, de ez a szám is fokozatosan csökken.

Az Unióban a foglalkoztatás történelmi rekordokat döntött. Ez vonatkozik Szlovákiára is

Az Európai Unióban csökken a munkanélküliség. Több mint négymillió ember talált munkát évről évre. A munkanélküliek száma Szlovákiában is továbbra is csökken.

Szlovákia nyugati régióiban a munkanélküliség szintje még alacsonyabb, és valójában heves munkaerőhiány van. A cseh kormányhoz hasonlóan a szlovák kormánynak adminisztratív módon le kellett egyszerűsítenie a harmadik országokból származó külföldiek alkalmazását.

A Szlovák Köztársaság Szociális, Munkaügyi és Családügyi Minisztériuma összeállította 182 olyan szakma listáját, amelyek akut munkaerőhiánnyal küzdenek. A felsorolásban a műszaki munkák (autóipar, mechanika) mellett speciális orvosi személyzet (ortopéd, sebész, nővér) is szerepel. Ezekben a szakmákban meg kell könnyíteni a külföldiek alkalmazásának eljárását. Más V4-es országokkal összehasonlítva Szlovákiában eddig a legszigorúbb szabályokat alkalmazták.

Rövid távú mobilitás

Az ukránok alkotják a legnagyobb munkaerőt Lengyelországban. A lengyel munkaadók szervezete, a "Pracodawcy RP" szerint legfeljebb 1,2 millióan voltak 2016-ban. Az ukrán munkavállalókra összpontosító Personel Service lengyel munkaügyi ügynökség kutatása szintén azt mutatja, hogy az ukrajnai alkalmazottak jelenleg a nagyvállalatok akár 39 százalékában is alkalmazottak. A legtöbb ukrajnai alkalmazott a termelésben (18 százalék) és a szolgáltatásokban (15 százalék) dolgozik. Az elmúlt évek növekvő beáramlásuk miatt várhatóan számuk növekedni fog más szektorokban és magasabb pozíciókban is.

Az EU-n belüli munkaerő-migráció statisztikái azt mutatják, hogy az Unióhoz 2004-ben csatlakozott új tagállamok közül Lengyelország a fő célpont. A migránsok beáramlása Lengyelországba 2009 óta megduplázódott, de a munkaerő kiáramlása is magas. A második legfontosabb célország Csehország. Itt azonban a munkavállalók beáramlása 2009 óta gyakorlatilag nem változott.

A kiküldött munkavállalókat az Európai Munkaügyi Hivatal fogja figyelemmel kísérni

A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályok felülvizsgálatát a következő szakaszból, márciusból tették át. Időközben az Európai Bizottság új ügynökséget is készít elő, hogy támogassa e jogszabály helyes végrehajtását a tagállamokban.

Kihasználatlan potenciál

A külföldi munkavállalók száma Magyarországon is dinamikusan növekszik. Annak ellenére, hogy a fideszes kormány folyamatosan küzd a bevándorlás ellen, 2017-ben több mint 10 000 harmadik országbeli állampolgár kapott munkavállalási engedélyt. Bod Péter Ákos, a magyar ipar korábbi vezetője emlékeztet arra, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek támogatását célzó kormányzati politikák erőteljes és nem tervezett munkaerő-vándorlást eredményeztek azoknak az embereknek, akik munkát szeretnének szerezni, vagy letelepedni Magyarországon.

A magyar vállalatok Szerbiára, Ukrajnára és Romániára összpontosítanak, amikor külföldről toboroznak. Szerb vagy ukrán informatikai dolgozókat, járművezetőket és építőipari szakembereket akár munkavállalási engedély nélkül is alkalmazhatnak. Ezen országok sok munkavállalója azonban nem rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel, illegálisan vagy idénymunkára alkalmazzák őket a mezőgazdaságban vagy a vendéglátásban. Ezenkívül a munkavállalási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat vonzóbbá teszik a gazdagabb európai országok.

"Hazatérni"

A külföldi munkavállalók vonzása a foglalkoztatási folyamat egyszerűsítésével a V4-országok közös stratégiájává vált. Számos olyan kezdeményezés van azonban, amelynek vonzania kellene az emigránsokat a hazatéréshez. A szlovák kormány "átfogó" megközelítésre vonatkozó tervet javasolt a potenciális visszatérők támogatására, felsorolva a különféle minisztériumok által már megtett intézkedéseket. Az egyik egy "Az Egyesült Királyságban élő magasan képzett munkavállalók" nevű kísérleti projekt volt 2018 első felében. Lucia Šrámková, a Pénzügyminisztérium Pénzügyi Politikájának Intézetének igazgatója elmondta, hogy növekszik azon szlovákok száma, akik a hazatérést választják, és részleges megoldást jelenthet a munkaerő hiányára.

# Nem menekülök keletről - egyre több lehetőség adódik!

Sajtóközlemény/A nemzetközi és szlovák vállalatok több mint 150 munkahelyet kínálnak az AmCham "JOB FAIR" kassai munkaerőpiac 15. évfordulóján.

Csehországnak és Lengyelországnak nincsenek kormányzati kezdeményezései az emigránsok felé. Magyarország azonban a "Hazatérés" kísérleti program révén igyekezett vonzani külföldön dolgozó állampolgárait. A kampány 2015-ben kezdődött, és az Egyesült Királyságba és Észak-Írországba emigrált embereket célozta meg. A projekt ezen a projekten keresztül a kormány megpróbálta segíteni a szigeteki magyarokat, akik hajlandóak voltak hazatérni, áttelepülni, hogy munkát és lakhelyet találjanak. A program 340 000 eurós költségvetéssel működött, de csak 105 ember tért vissza Magyarországra.

Megjegyzések Nyomtatás E-mail Facebook Twitter LinkedIn WhatsApp