2020. november 19

végül

2004 óta a GALEX ultraibolya űrtávcsőnek (Galaxy Evolution Explorer) köszönhetően egyedülálló csillagászati ​​objektumot figyelhetünk meg, amelyre a galaxisunkban még nem volt példa. Az évek során számos kutatás és megfigyelés célpontjává vált, de eredetét még nem fedezték fel - tájékoztatott a portál a témáról. Phys.

Csak a folyóiratban megjelent új tanulmány világította meg ezt a "rejtélyt" Természet, amelyben a tudósok új perspektívát mutatnak be ebben a kérdésben. Egy különös ködről szól, amelynek közepén csillag található.

Mint említettük, a TYC 2597-735-1 katalógusjelű csillaggal ellátott ködöt a GALEX távcső fedezte fel, ám az ultraibolya hullámhosszú kék megjelenésének köszönhetően kék gyűrű néven is felismerhetjük.

A tanulmányban a tudósok a legmodernebb elméleti modelleket alkalmazták az elmúlt 16 évben összegyűjtött sok adatra, és arra a következtetésre jutottak, hogy ez egy két csillag roncsaiból álló köd volt, amely összeütközött és egy hatalmas csillaggá, a honlap figyelmeztetett. ScienceDaily.

De mi olyan különleges ebben a kutatásban?

Bár a csillagok ütközései az univerzum bináris rendszerében nem újdonságok, szinte lehetetlen megfigyelni ennek az ütközésnek a viselkedését és következményeit "közvetlenül" az ütközés után. Ennek az eseménynek a tanulmányozását akadályozza az a törmelék és por mennyisége, amely az ütközés után a környezetbe kerül.

Az így létrejött tárgy legkorábban néhány százezer évvel később figyelhető meg, amikor a környező környezetet megtisztítják a törmeléktől, vagyis amikor szinte megkülönböztethetetlen azoktól, amelyeket az egyesülés nem hozott létre.

A legújabb kutatások szerint azonban a Kék gyűrűs köd egyfajta hiányzó láncszem, amely betekintést enged a bináris csillagrendszerbe "csak" néhány ezer évvel az egyesülése után.

A bináris rendszer vagy bináris rendszer csillagászati ​​kifejezés két kozmikus objektumra, amelyek olyan közel vannak egymáshoz, hogy gravitációs kölcsönhatásuk miatt a közös és egy objektumon kívül található súlypont körül keringenek.

A bináris csillagrendszer tehát két csillag körül kering. Ha ezek a csillagok elég közel keringenek, előfordulhat, hogy az egyik csillag elkezdi "elnyelni" társát, és ütközés következik be, amely sok port és törmeléket "lő" a környezetbe.

A tudósok szintén megerősítették állításukat azzal, hogy két különböző spektrográf segítségével megfigyelték a ködöt. Az egyik a 10 méteres KECK teleszkópon elhelyezett HIRES optikai spektrográf volt, míg a másik a texasi McDonald Obszervatóriumban található Habitable-zone Planet Finder (HPF) volt. A szegregográfiai megfigyelések a legfontosabbnak bizonyultak az egész vizsgálat során, és megerősítették, hogy a Kék gyűrű köd a bináris rendszerben elhelyezkedő két csillag ütközésének maradványát jelenti.

"Az elméleti modellezéshez kapcsolódó spektroszkópiai adatok arra utalnak, hogy a Kék gyűrűs köd összhangban van az összeolvadó bináris rendszer képével" - mondta Keri Hoadley tudós.

Ezenkívül kiderült, hogy a köd csillagok fúziója révén jött létre, amely a Napunkhoz hasonló csillag és a csillagméretű, csak egy tizednyi csillag társa között zajlott.

A fúzió eredményeként sok forró por és törmelék szabadult fel, amelyek két kúpra voltak osztva, amelyek alapjai ellentétes irányban távolodtak el a csillagtól - az egyik a Föld felé, a másik az ellenkező irányba. Magukat a "kúpokat" azonban nem figyelhetjük meg, csak azt a részt látjuk, ahol a kúpok átfedik egymást, és kör alakú alakot képeznek a központi csillag körül.

A tudósok úgy vélik továbbá, hogy ennek a 16 éves rejtélynek a megoldása további felfedezéseket és tanulmányokat eredményez a csillagfúziókról.