Angol nyelvű könyveinek szinte minden címe B betűvel kezdődik - Big Book of Bugs, Big Book of Blue vagy Big Beasts of Beasts, és több mint félmilliót huszonnégy nyelvi változatban adtak el belőlük. A díjnyertes londoni illusztrátor, Yuval Zommer a teljes naptár ellenére Kassa felé érkezett a Punktík című gyermekkönyvek kis fesztiváljára, hogy megtanítsa a gyerekeket a pókok, hernyók és bogarak könnyű és pontos rajzolására, valamint könyveinek szlovák fordításainak bemutatására.
A londoni Royal College of Arts-on tanult, de jóval később kezdett el illusztrálni. Miért?
Eleinte nem a gyerekkönyvekre koncentráltam. Amikor a Királyi Művészeti Főiskolán tanultam, a gyermekek illusztrációja nem volt túl támogató, valami avantgárd volt. Akkor a könyvek nem voltak olyan szépek, mint most, és külön hangsúlyt sem fektettek rájuk. Az egyik professzor azonban Quentin Blake volt, akinek csak néhány hallgatója volt. Másik csoportba kerültem, és állandóan azon gondolkodtam, hogy milyen srác, akkor már nagyon öreg volt. Szerettem volna részt venni az előadásain, de nem tudtam, de emlékszem a látogatásaira. A Királyi Művészeti Főiskola feltételezi, hogy képzőművészettel, konceptuális művészettel fog foglalkozni, könyveket azonban nem.
Milyen időszak volt?
A 90-es évek eleje volt, mindenki szeretett volna zenét vagy színházat csinálni. Nagyon fiatal voltam, és semmit sem tudtam a gyermekirodalomról, pedig gyerekként szerettem a könyveket. Iskola után elkezdtem reklámból megélni, kreatív igazgatóként dolgoztam, vállalkoztam és nagy ügyfeleim voltak. Szórakoztató volt, de nekem nem volt elég, mert csak a termékekről és a korlátozásokról szólt - az ügyfeleket célozza meg, és ez nem személyes. Igen, létrehozol valamit, de ez nem te vagy. Régebben dolgoztam copywriterekkel, és megkérdeztem tőlük, szeretnének-e valamit írni. Készítsünk együtt egy könyvet, és én illusztrálnám.
Ez nagyon egyszerűen hangzik.
Remek szövegírók voltak, és azt akartam, hogy találjunk ki néhány karaktert és egy történetet. Azonban nagyon nehéz, amikor az emberek teljes munkaidőben dolgoznak. Egy idő után elegem volt a várakozásból, ezért magam írtam a történetet. Alig vártam senkit. Nem vagyok író, de elő tudok állítani egy történetet, és a gyerekkönyvek gazdaságosabbak, ha szavakról van szó. Nagyon sok ötletem volt, ezért évekig kezdtem el csinálni, amit szerettem volna.
Az illusztrációt hobbiként fogta fel?
Nem, otthagytam a hirdetést, és ez nagyszerű, mert azóta csak azt csinálom, amit akarok. Természetesen szerkesztővel és kiadóval dolgozom, de megtehetem azt, ami közel áll hozzám. Szeretem nézni, hogyan reagálnak a különböző országokban élő gyerekek, és ez igazi öröm. Soha nem fogja érezni a reklámozás közben, mert ez a verseny világa. A reklámozásban sokan nagy művészek, de ott nincs esélyük kifejezni magukat. Mindig szerettem volna történeteket készíteni képek alapján. Amikor könyvet készít, sokkal hosszabb az élettartama, mint bármely más terméknek, amelyet egy TV-helyszínen lát. Ezek egy évre szóló termékek, és ez nekem nem volt elég.
Könnyű volt kiadót találni?
Egyáltalán nem, sokszor elutasítottak. Elkezdtem egy esti iskolába járni Londonban, ez egy idősek iskolája, amelyet a város támogat. Mindent megtanulnak ott - táncot, fényképet, színházat, bármit. Tíz hetes tanfolyamon vettem részt a gyermekirodalomról, hogy megbizonyosodjak róla, hogy tetszik-e nekem egyáltalán. És nagyon tetszett, egy projektet dolgoztam ki abban a néhány hétben. Aztán elvégeztem egy írásbeli tanfolyamot a gyerekeknek, majd a tervezést és még kettőt. Élveztem, hogy újra diák vagyok és házi feladatokat láttam el, oktatóm volt és másokkal dolgoztam. Javaslatomat úgy küldtem el a kiadónak, hogy senkit nem ismertem, és hihetetlen volt, hogy két kiadó két nap alatt felhívott. Nem azonnal mondták, hogy közzé akarják tenni, hanem megbeszélésre hívtak meg.
Ez nem általános, a kiadók gyakran egyáltalán nem válaszolnak.
Korábban megpróbáltam néhány javaslatot eljuttatni a kiadókhoz, de senki sem keresett meg. Most az Amanda Wood of Templar kiadó azt szerette volna, ha két hét múlva jövök, és három ötlettel állok elő. Tehát azt gondoltam, ha további ötleteket akar tőlem, akkor meg is lesznek. Ő választott egyet, és ez lett az első könyvem.
És mi lesz a második kiadóval?
Thames és Hudson volt az, aki később szabadon engedett Remek könyv a kis lényekről (Big Book of Bugs), érdeklődtek, de körülbelül tíz nappal később felhívtak, és azt mondtam magamban, hogy aláírok egy szerződést az első hívóval. De aztán még négy könyvet kiadtam a Temze és a Hudson oldalán - Madarak, vadállatok és kék és mintegy félmillió példányt adtak el, mert sok nyelvre lefordították, beleértve a kisebb országokat is, például Észtországot vagy Lettországot. Oroszországban, Kínában és az USA-ban is kiadták őket.
Szerinted miért olyan népszerűek a könyveid?
Nem vagyok megfelelő ember, aki megkérdezné. Mindenkinek más a véleménye. Szerkesztőm szerint ez a sok részlet miatt van, és a gyerekek szívesen felfedezik őket. Nem csak el kell olvasnia a könyvet, de újra és újra megnézheti, és mindig új dolgokat fedezhet fel. Szerintem is a megfelelő időben jöttek, a természet egyre fontosabbá válik, annál jobban tisztában vagyunk a veszélyével. Ezenkívül nagy formátumban jelent meg, amelyet a gyerekek szeretnek. Örülök, hogy a kiadó lehetőséget adott arra, hogy a kívánt formátummal dolgozzak. Tehát időzítés és jó kiadó, aki megérti a koncepciót.
Más országok gyermekei ugyanúgy reagálnak rájuk, mint az angol gyerekek?
Tapasztalatom szerint ezek egyetemes könyvek. Véleményem szerint egy bizonyos életkorú gyermekekben több a közös, mint a különböző. Az általános iskola első éveinek gyermekei kultúrájában és földrajzában nem nagyon különböznek egymástól. A különbségek csak később, tizenegy-tizenkét éves korukban fognak nyilvánvalóvá válni. Akkor inkább a mesterséges dolgokról, a divatról és hasonlókról van szó. De előtte a világ és az általuk megért dolgok felfedezéséről van szó. És a gyerekek megértik a természetet, ösztönösen tudják, mit kell tenni, mit kell védeni. Aztán elveszítjük, de ezzel a képességgel születtünk.
Tetszik, hogy nem egyszerűsít, de könyvei a gyermekek nagy korosztályára terjednek ki. A kisgyerekek jól szórakozhatnak, ha egy könyvben megszámolják a halakat Remek könyv a tengeri lényekről vagy szinte minden oldalon megjelenő légy keresésével Remek könyv a kis lényekről az idősebb gyermekek pedig több szakmai nevet is találnak bennük.
Igen, az emberek szeretnek számolni és megmutatni a dolgokat az oldalon. A gyerekek azt mondják, hogy szeretik azokat a hosszú bonyolult szavakat, mint például az inkubáció. Sok olyan könyv, enciklopédia gyermekeknek és felnőtteknek, amelyek gyönyörűek. Pompásan néznek ki a dohányzóasztalon, és szeretik a grafikusokat, de nem tudják felhívni a gyermek figyelmét, mert tervezők hozták létre őket, és csípővé akarnak válni.
Mi kell egy ilyen könyvnek ahhoz, hogy vonzza a gyerekeket?
Gyermekként kell gondolkodnia, és nem próbálni könyvet készíteni a dohányzóasztalon. A szövegeknek illusztrációkon kell átesniük. Vannak, akik gyönyörű illusztrációt készítenek, majd egy szövegtömbhöz csatolják. Nincsenek összekapcsolva. A szöveget közvetlenül az illusztrációba helyezzük, és a szöveg simán átfolyik a jeleneten, nincsenek fehér terek. Nem természetes, hogy a gyermek megnéz egy képet, majd egy szövegblokkot olvas. Inkább két vagy három mondatot olvasok el, és folytatom. Újra két vagy három mondat, és továbblépek.
Kézzel rajzol, vagy számítógépet használ, majd beolvassa a képeket?
Közvetlenül Wacom táblagépre rajzolok, de nem gondolom, hogy digitális illusztrációkat csinálnék. Festek és rajzolok egy táblagépre, de az emberek azt hiszik, hogy akvarellek. És valóban ugyanúgy csinálom, mint papíron.
Miért nem papír?
Problémám volt a papírral, sok kell hozzá, nagy stúdió kell hozzá, és ha hibát követnek el, akkor. Rétegekkel dolgozom, és így mozgathatom a dolgokat, dolgozhatok különböző nyelvű szövegekkel. A különböző nyelvű mondatok nem azonos hosszúságúak, és meg kell változtatnom az összetételt. Korábban különböző textúrákat szkenneltem, de most magam készítem. Rémálom volt számomra, hogy megvettem az összes drága papírt, festéket és ecsetet, most már csak egy nagy táblagépem van, a legnagyobb, amit kaptam.
Az eredmény valóban ugyanaz, mintha hagyományos technikákat használna?
Szinte semmilyen speciális effektust nem használok, a technológia által biztosított eszközök körülbelül tíz százalékát használom. Olyan, mint egy telefon. Nem tudok rólad, de a telefonom képességeinek körülbelül húsz százalékát kihasználom. Véleményem szerint az illusztrációk digitálisan néznek ki, ha túl sok speciális effektet használnak.
Csábító használni őket.
Igen, ez marketing, próbál olyan programokat, szoftvereket eladni neked, amelyekre nincs szükséged. Újdonság, szórakoztató, de felesleges, elvonja a figyelmét a rajzolásról. Nem vagyok a papír, az akvarell vagy a festmény használata ellen, de jelenleg a tabletta megfelel nekem.
A bogarakról, a tengerről, az állatokról és a botanikáról szóló legfrissebb könyvek enciklopédiák, pontos tényeken alapulnak, de gyermekek nyelvén szólnak. Konzultál a tényekkel szakértőkkel?
Minden könyvet konzultáltam Barbara Taylor biológussal, aki a Természettudományi Múzeumnál dolgozott. Amikor a bogarakról szóló könyvet készítettem, megszámolta a rovarok lábát és ellenőrizte a színeket. Anatómiailag minden rendben van. Nos, nem volt túl romantikus, addig nem találkoztunk, amíg a könyv elkészült. Most a Kew Gardens könyvén dolgozom, amelyet a botanikusok áttekintenek.
A koncepció azonban a tiéd, tehát rengeteg ismerettel kell rendelkezned a természetről.
Igaz, tudományos múzeumba járok, de meg kell győződnöm arról, hogy a tények helyesek-e, ezért szükségem van egy szakértőre.
Szükséges még akkor is, ha nagyon kisgyerekeknek írsz? Nagyon sok olyan könyv van, amely nem pontos, csak a rovarlábak számáról lehet megtudni.
Egyértelműen. Könyveim nagyon népszerűek a könyvtárakban és az iskolákban, a tanárok tankönyvként, projektekben használják, vagy kiviszik a természetbe. Számos régimódi enciklopédiát tesznek közzé, amelyek reális képekkel, több szöveggel rendelkeznek. De a szülők egy másik generáció, így a tanárok is, és más könyveket is akarnak.
A gyermekek néha elutasítják azokat a könyveket, amelyeket nyilvánvalóan tanulásra szánnak. A tiéd játékosnak tűnik, nem érzed úgy, hogy megtanulnád őket.
Nem azzal a szándékkal tettem őket, hogy oktató legyen, de most múzeumokkal dolgozom, és rengeteg reakciót kapok a tanároktól. Megkaptam az Iskolai Könyvtár díját és Remek könyv a tengeri lényekről elnyerte a Tanárok Díját. És ennek nagyon örülök. Az első díj, amelyet elnyertem, valójában a kedvencem, és debütáló könyvemért kaptam A nagy kék dolog a dombon skót gyerekektől. És eljöttem oda, és azt mondtam, hogy aha, itt van egy skót szerző könyve, van esélye. Még David Walliams könyve is volt, aha, Walliams újabb díjat kap. De a gyerekeket nem érdekli, nem tudják, kire gondolsz nekik, csak egy könyvet választottak, ami tetszett nekik, és nekem olyan volt, mint a karácsony. Ez volt az első nyereményem, és még mindig a legjobbnak tartom, mert gyermekektől származik. És akkor a tanárok díja, ezt nagyon értékelem.
Szükséges-e még a gyermekek számára, hogy például egy póknak hány lába legyen? Egy perc alatt mindent megtalálnak az interneten. Ma már nem szabad a szociális készségekre koncentrálnunk, a kontextus megértésére, a tények elemzésére és a kritikus gondolkodásra.?
A Google azonban nem kínál írást, művészetet, kutatást vagy a könyvekben rejlő szeretetet. A gyerekek elmondják, hogy szeretik a könyveket, de nem mondják el, hogy szeretik a Google-t. Fontos, hogy népszerűsítsük az olvasást, függetlenül a könyvektől. Az olvasás arra ösztönzi a gyermekeket, hogy többet tudjanak, kérdezzenek és törődjenek világunkkal és embereivel.
Elég mozgalmas programotok van, mégis azért jöttetek Kassára, hogy műhelyt tartsanak egy kis független gyermekkönyv-fesztivál keretében. Miért?
Tetszik a kreatív fesztivál ötlete és a fordítóval való együttműködés kihívása is. Nagyon fontos, hogy találkozzunk könyvkereskedőkkel, könyvtárosokkal, tanárokkal és természetesen szülőkkel és gyerekekkel, és nem mindegy, honnan származnak. Nagyon jó, ha a nagy fesztiválokat összekapcsolják a kisebbekkel, mindegyiknek megvan a maga jellege. A Slovart a gyermekirodalomnak szentelt nagyszerű kiadó, ezért könnyű volt elfogadni a meghívást.
A szöveget eredetileg a What to read című újságban tették közzé?