1968-ban Jacques Cousteau Víz alatti világát közvetítette a televízió az egész világon. Ekkor azonban a nagy tengeri emlősök száma a világ óceánjában már jóval kisebb volt, mint csak 100 évvel ezelőtt. Alexandra Cousteau, Jacques Cousteau unokája, csak az 1980-as években volt gyermek, amikor az első hadjáratok megkezdték a tengeri élet védelmét és megőrzését. Élete során az óceánjaink veszteségei csak tovább folytatódtak.
Az óceánok létrehozása 2050
Alexandra Cousteau most az óceán elvesztésének ezt a történetét szeretné megújulás történetévé tenni. Ahelyett, hogy megpróbálná megőrizni és fenntartani a korlátozott tengeri erőforrásokat, Alexandra Cousteau arra törekszik, hogy visszatérjen az óceánok évekkel ezelőtti kinézetére. "Szerintem nem szükséges megtartani azt, ami megmaradt, és nem hiszem, hogy a fenntarthatóság olyan szó, amely bárhová eljutna. Ez egy szó, ami mindent és semmit jelent. ”Az óceánok bőségének helyreállítása érdekében Alexandra 2050-re koncentrált.
Köszönhetően a világhírű tengerbiológus dr. Carlos Duarte rájött, hogy Alexandra álma a sok óceán helyreállításáról nemcsak lehetséges, de gazdaságilag is életképes. "Olyan volt számomra, mint a megvilágosodás" - magyarázza. "Carlos Duarte segített nekem megalapozni ennek az ötletnek a tudományos megalapozását, miszerint elvileg erkölcsi kötelesség a gyermekeink számára, hogy újjáépítsük azt, amit az elmúlt 50 évben elpusztítottunk."
Az óceánok bőségének helyreállítása közös céllal Alexandra Cousteau megalapította az Oceans 2050-et Dr. Carlos Duarte, mint vezető tudós. Most, hogy Duarte szakértelmével az Oceans 2050 tudományos erőfeszítéseket vezet, az Oceans 2050 elvégzi első nemzetközi tanulmányát a tengeri moszat környezeti előnyeiről.
Hínárkutatás
A fákhoz hasonlóan a nagy moszatok is kiváló szén-dioxid-elnyelők. A tengeri moszat azonban ahelyett, hogy felszívná a levegőből a szén-dioxidot, felszívja a tengervízben oldott szén-dioxidot. A tengeri moszat, amely egyike a szén tárolására szolgáló moszatoknak, számos más előnnyel jár az óceán számára.
Például a tengeri moszatok egyedülálló környezetet teremtenek a tengeri élet sokfélesége szempontjából, stabilizálják a helyi tengervíz kémiáját az óceán savasodásának negatív hatásainak csökkentése érdekében, és felszívják azokat a tápanyagokat, amelyek feleslegessé válva károsíthatják az ökoszisztémákat.
Az algatermesztés, különös tekintettel a víz alatti növényzet egyéb formáira, az utóbbi években bebizonyosodott. A víz alatti növényzet más fajaival ellentétben a hínár viszonylag könnyen termeszthető. E siker és a világ minden táján rendelkezésre álló megfelelő helyek ellenére a tengeri moszatipar a világ óceánjainak kevesebb mint 0,1% -át fedi le.
E projekt révén az Oceans 2050 a moszat termesztésének kiterjesztését kívánja támogatni a tudományos tanulmány vezetésével, amely szükséges a szén-dioxid-ellensúlyozó piac gazdasági ösztönzőinek kiaknázásához és a környezet helyreállításának támogatásához.
Az óceán létfontosságú szerepet játszik az éghajlat helyreállításában
"Az éghajlati válság természetes megoldásainak túlnyomó többsége a szárazföldre összpontosított" - magyarázza Megan Reilly Cayten, a 2050-es óceánok projektmenedzsere. . Hisszük, hogy az óceánnak létfontosságú szerepet kell játszania és kell is tennie az éghajlat helyreállításában. ”A globális algatenyésztés ezen áttörésének elérése érdekében a Duarte a világ 12 országának vezető tudósainak és gazdálkodóinak hálózatát vonta be, öt kontinensen.
Az adatokat 19 hínárfarmról gyűjtik össze, amelyek némelyike 300 éve működik. Az első Oceans 2050 kezdeményezés által gyűjtött információk megadják a szükséges empirikus bizonyítékokat a szénhínár szén-dioxid-tároló képességére. Célja egy robusztus tengeri moszat-módszertan kidolgozásáról beszámolni, amelyet az Oceans 2050 jóváhagyás céljából bemutat az önkéntes szén-dioxid-piacon.
Ez az első projekt az Óceánok 2050 óta, és még több lesz
A jóváhagyott módszer lehetővé teszi a tengeri moszatok termelőinek számára, hogy szén-dioxid-ellensúlyt adjanak ki. Ez lehetővé teszi az óceán fontos élőhelyének helyreállítása mögött álló emberek számára, hogy pénzügyileg profitáljanak a tárolt szén mennyiségéből. Az Oceans 2050 esetében ez a projekt csak az első erőfeszítés, amelyet a szervezet tervez.
Hosszú távon az Oceans 2050 projekt célja a globális erőfeszítések összpontosítása az óceánok bőségének helyreállítására és a szárazföldön elkövetett hibák megismétlődésének megakadályozására. "A megőrzés remek módszer volt az előző generáció céljainak megfogalmazására, de a 21. századi operációs rendszernek most már többnek kell lennie" - magyarázza Alexandra. "Feladatunk annak biztosítása, hogy a kék gazdaság növekedése regeneratív módon, és ne pusztító módon gyorsuljon fel."