Ne várjon ! Bár már a kezdetekkor meghatároztuk a választ, kérjük, folytassa az olvasást. 😉 A beszédfejlődést kiváltó "gomb" a születés után azonnal aktiválódik. A siker alapvető előfeltétele a központi idegrendszer megfelelő működése. A szülő feladata tehát, hogy kellőképpen érzékelje gyermekét ahhoz, hogy képes legyen megfigyelni a kommunikációs készség várható szintje és az élettani életkor közötti esetleges eltérést.

várni

Gyermek beszéde attól függ: a nyelvtanulás természetes tehetsége, az emberek beszédre és cselekvésre adott reakciói, a kapott ingerek és más képességek fejlődése az idő múlásával. Ugyanilyen fontosak az érzékelők és a korai motoros készségek. A kommunikációs szándék kifejezi a gyermek vágyát, kérését, elégedetlenségét, elutasítását, játékvágyát stb.

A kommunikáció "művészete" számos szempontot tartalmaz, amelyek minőségi komponensét alkotják. Például. a sikoltozástól/sírástól az ösztönös állkapcsolásig (meghatározhatatlan hangok) az állkapocs utánzásáig való átmenet (a gyermek célirányosan olyan hangokat produkál, amelyeket a hallási úton keresztül észlel a környezetében). Egyfajta építőanyagról beszélünk a gyermek kommunikációs és nyelvi kompetenciáinak fejlesztésére, amely később komplex kommunikációvá és gondolkodássá alakul át.

Az objektum stabilitása elengedhetetlen mutató a jövőbeli beszéd fejlődésében. Már hat hónap múlva a gyermek kezdi megérteni, hogy a téma létezik. Az adott helyzetben lévő tárgyak közötti kapcsolatot manipulációval, játékkal, kutatással, dobással szerzi meg, de úgy is, hogy takaró, pelenka vagy szalvéta alatt találja meg őket. Ezt a tényt használjuk a beszédfejlődés diagnosztizálásában, annak ellenére, hogy nem a történetmesélésről van szó.

Beszédfejlődés ajándékokat természetes (veleszületett, adott) a kiszámítható (minden fejlesztési szakaszon keresztül megy) folyamat. Egyes gyerekek korábban, mások pedig csak az idő múlásával kerülnek be az egyes fázisokba. Az egyéniséget tiszteletben tartják, és mindennek nem mindig kell példának vagy „asztalnak” lennie. A fejlesztésben ezért figyelemmel kísérjük a konkrét eltéréseket is. Azt azonban csak szakember tudja meghatározni, hogy mi tekinthető általános eltérésnek, és mi már nem. Vannak olyan mérföldkövek, amelyek hasznosak számunkra ebben a folyamatban.

  • 0-3 hónap: sikoltozó, síró, torokhangok
  • 3-6 hónap: reakció emberekre és tárgyakra (szemmegfigyelés, fej hangok mögé fordítása)
  • 6-8 hónap: érdeklődés a környezet iránt és utánzás (kakukk, állkapocs, közösségi játékok)
  • 8-12 hónap: ujjal mutogatni különböző tárgyakra, tárgyakhoz nyúlni, egyszerű parancsok és utasítások regisztrálása/megértése (ott, gyere, állj)
  • 12-18 hónap: első szavak, utánzás kezdete (alvás színlelése, pohárból való ivás)
  • 18–24 hónap: kétszavas kombinációk, összekapcsol két szót, az első nyelvtan (többes szám, múlt idő)
  • 24-30 hónap: kifejlesztett mondatok nyelvtanral (3-5 szó), elöljárókkal (v, do, na), deklinációval (tatovi, az asztalon)
  • 30-36 hónap: bonyolult mondatok kötőszavakkal, játszani más gyerekek társaságában (eddig csak mellettük)

Nem helyes, ha a gyermek: nem sír vagy túl passzív, minimális gesztust produkál a cél elérése érdekében, az anyával való közvetlen kommunikációt nem változtatja szándékos kommunikációvá a tárgyak vonatkozásában (gesztusokon keresztül), elégedett a környezet minimális ingereivel, túl gyakran sír és nyilvánvaló fiziológiai probléma nélkül nem osztozik közös figyelemben közvetlen környezetükkel, nem keres hang- vagy hangforrást.

Nem helyes, ha a szülő: nem támogatja és szándékosan nem bővíti gyermeke gesztusainak repertoárját, nem kínál elegendő kezdeményezést/túl passzív, túl sok hanggal/hangos beszéddel terheli a gyermek kapacitását, alábecsüli a korai beszédfejlődés fontosságát.

Ismételten emlékeztetünk, ha elfelejtette a sorok között, és a Facebook-on böngészett. 😀 A gyermek beszédfejlődésével kapcsolatos kételyeknek nincs várakozási ideje. Érdeklődjön, tegyen fel kérdéseket, kérjen tanácsot.