A degeneratív betegség, amelyet James Parkinson írt 1817-ben Az esszé a remegő bénaságról, a 65 év feletti lakosság körülbelül 1,6 százalékát érinti.

parkinson-világ

London/Párizs, április 11. (TASR) - A Parkinson-világnap, amely április 11-re esik, James Parkinson angol orvos (1755. április 11. - 1824. december 21.) születésére emlékezik. 1997 óta az ilyen emberek hozzátartozóira szerte a világon emlékeznek április 11-én, mint a Parkinson-kór világnapjára; addig Európai Parkinson-napnak hívták. Világszerte emberek milliói szenvednek tőle.

A degeneratív betegség, amelyet 1817-ben James Parkinson esszéje a remegő bénaságról írt le, a 65 év feletti lakosság körülbelül 1,6 százalékát érinti. James Parkinson orvosi tevékenységét négy évtizeddel később Jean-Martin Charcot francia neurológus követte (1825-1893), aki elsőként ismerte fel Parkins munkájának fontosságát, és a betegséget róla nevezte el - Parkinson-kórnak.

Egy 2005. április 11-i luxemburgi konferencián a résztvevők a vörös tulipánt választották a Parkinson-kór szimbólumaként. Ennek a lépésnek az alapjait 1980-ban Van der Wereld holland virágtermesztő tette le, aki szintén ebben a betegségben szenved.

A vörös tulipánt ezután jelképnek választották az Európai Parkinson-kór Egyesület (EDPA) tagjai. Az EDPA egy nem politikai és nonprofit szövetség, amely részt vesz a betegség kezelésének megszervezésében. 1992 júniusában alapították Münchenben, amikor a Parkinson-kórban szenvedő betegek kilenc európai szervezete összeolvadt.

A Parkinson-kór elsődleges tünetei a remegés, izommerevség, lassú mozgás, instabilitás vagy egyensúlyvesztés. A másodlagos tünetek közé tartozik a járási zavar, az írás- és beszédzavarok, valamint a depresszió.

A betegség oka lehet az agyi érek érelmeszesedése, az agy gyulladásos folyamata, szén-monoxid-mérgezés, de az ok is ismeretlen lehet.

A Parkinson-kór krónikus állapotba kerül, kezelhető, de nem gyógyítható. Ez egy olyan betegség, amely jelentősen rontja az életminőséget. A Parkinson-kór nemcsak a beteget, hanem szeretteit is érinti. Ez a krónikus betegség idővel súlyosbodik, és előrehaladott stádiumokban a beteg környezetét is befolyásolja. A tartósan megnövekedett mentális stressz, a felelősségtudat és a megnövekedett gondozási igények fáradtsághoz, sőt depresszióhoz vezethetnek a gondozóban.

Ez a progresszív neurodegeneratív betegség például Muhammad Ali volt amerikai ökölvívót (1942-2016), Michael J. Fox kanadai amerikai színészt, Salvador Dali spanyol szürrealista festőt (1904-1989) és II. János Pál pápát érintette. (1920-2005, pápává választották 1978 októberében).

Egy angol orvos, társadalomreformátor, James Parkinson, 29 éves korában orvos képesítéssel rendelkezik. Annak ellenére, hogy Londonban viszonylag nagy és jövedelmező gyakorlattal rendelkezik, szociálisan hátrányos helyzetű polgárokat is gondozott.

Az orvostudomány mellett James Parkinson a geológiában és a természettudományban is kiválóan teljesített. A tudományos őslénytan alapítójának is tekintik.