Az aranyér tünetei, okai és kezelése.

diagnózis

2004. január 29., 17:16 (frissítve 2018. január 29., 12:34) Primar.sme.sk

Becslések szerint az aranyér a 30 év feletti emberek felét érinti. Tipikus tünetek a fájdalommentes, halványvörös anális vérzés (például székletlerakódások, WC-papíron vagy csöpögés), viszketés, szúrás, égés, nedvesedés és a hiányos ürítés érzése.

Mi az aranyér

Az aranyér (latin haima = vér, rhéin = áramlás) a corpus cevernosum recti artériák és vénák által szolgáltatott egyes szakaszainak göbös kiterjesztése, amelyek az izom záróizom felett helyezkednek el a bél kimenetén. Az üreges test artériáinak száján fekvő három csomó általában íveli a nyálkahártyát.

A kötőszövet veleszületett elégtelensége miatt kialakulásuk támogatott ill. számos tényezőt okoz, mint például tartós székrekedés, súlyos székletürítési nyomás, ülő életmód, túlsúly és terhesség.

Kívülről a kezdetben láthatatlan és megfoghatatlan aranyér előrehaladott stádiumban ível be az anális csatornába. A széklet kiválasztása során időnként a végbélnyílás elé nyúlnak, ha erősebben megnyomják őket. Ez csípést okozhat, ami súlyos fájdalmat okoz.

A diagnózist a végbélnyílás tapintási vizsgálatával és a bél endoszkópiájával lehet elérni.

Az aranyér kezelésében először a székletürítés szabályozására törekszik gyakori testmozgás és az étkezési szokások megváltoztatása révén. Az enyhe kellemetlenségeket aranyér kenőcsökkel és kúpokkal lehet enyhíteni a gyulladás megelőzése érdekében.

Súlyos esetekben a kezelés az érintett erek és a környező szövetek szklerózisával (infravörös sugárzással történő koaguláció) vagy az aranyér műtéti eltávolításával történik.

Ahol aranyér fordul elő

A bél az emésztőrendszer része a gyomor kimenete és a végbélnyílás között. Körülbelül 5-6 m hosszú vékonybélből (Latin intestinum tenue), 1,5 m hosszú vastagbélből (Latin intestinum crassum) és 20 cm hosszú végbélből (Latin intestinum rectum) áll.

A végbél fő feladata a széklet tárolása, hogy ne kelljen ismételten kis mennyiségben, hanem általában naponta egyszer ürülni.

Maga a tároló szerv az úgynevezett ampulla recti. A végbél felső részét képezi, és jelentősen kitágulhat. Az emésztőrendszer körülbelül 3-4 centiméter hosszú vége, az úgynevezett anális csatorna (lat. Anus = kör, végbélnyílás) a gáz vagy a széklet szivárgásának megakadályozására szolgál.

A végbél - végbél latin neve félrevezető jelentésben van, és az állatok anatómiájából származik. A végbél "S" alakú hajlítása miatt a székletoszlopot nem a végbélcsatornához, hanem a medencefenékhez nyomja. A végbél addig nem szinteződik, amíg ki nem ürül, így a széklet lecsúszhat.

Három különböző bilincs és egy úgynevezett üreges test van a végbélnyílás zárásánál. Ez az üreges test a végbélnyílás felső részében fekszik. Itt a nyálkahártya hosszanti redőkké, a végbél oszlopaiba van hajtva, amelyek artériás és vénás ereket tartalmaznak.

Ha összehúzódnak, a véráramlás korlátozott és a nyálkahártya megduzzad, egymásra helyezve az anális redőket és gáztömören lezárva a csatornát.

Az aranyér okai

Az aranyér az üreges testben lévő erek artériás összefonódásának, az úgynevezett haemorrhoidalis plexusnak a megnagyobbodásával jön létre.

A tartós székrekedés és a székletben jelentkező súlyos nyomás, amely a vér elzáródásához vezet a tubuláris test vénáiban és artériáiban, jelentősen hozzájárul az aranyér kialakulásához.

Ezenkívül az aranyér kialakulását különféle tényezők támogatják, például a kötőszövet veleszületett elégtelensége, amely az állatok gyengüléséhez, főleg ülő tevékenységhez, túlsúlyhoz és terhességhez vezet.

Az aranyér gyakori betegség. Mivel sok beteg nem jár enyhén nehézségekkel az orvoshoz a végbélnyílás területén, a pontos számok nem ismertek. Becslések szerint azonban a 30 évesnél idősebb emberek több mint fele képes kimutatni az aranyereket.

Az aranyér tünetei

Az aranyér kialakulásának megnyilvánulásától függően a betegség három szakaszra oszlik, amelyek különböző tünetekkel járnak:

I. szakasz

Ebben a szakaszban a csomók kicsik és kívülről nem láthatók. Különleges kezelési intézkedések nélkül eltűnhetnek önmagukban, és gyakran nem okoznak problémát. Mivel az anális csatorna belsejében található anális nyálkahártya nem érzékeny a fájdalomra, még mindig nem alakul ki fájdalom.

Az érintett betegek általában észreveszik a betegséget, mivel a székleten vagy a WC-papíron időnként világos vörös vérrétegek vannak.

II. színpad

A csomók már nagyobbak, és megfelelő terápia nélkül nem tűnhetnek el spontán módon. Amikor a széklet távozik, néha összenyomódnak, mielőtt kinyitnák a végbélnyílást, majd ismét visszahúzódnak az anális csatornába.

Fájdalom fordulhat elő, amely a fájdalomra nagyon érzékeny végbélnyílás bőréből származik. További tünetek ebben a szakaszban a székletürítés során fellépő fájdalommentes vérzés, amely előfordulhat akár a székletre rétegezve, akár csöpögő vérzésként, égésként és viszketésként (= viszketés) a végbélnyílásban és nedvesedésként.

A betegek leírják, hogy a széklet elhagyása után hiányos ürítés vagy idegen test érzése támad.

III. színpad

Ebben a szakaszban, amikor a széklet kiválasztódik vagy akár spontán a végbélnyílás megnyílása előtt, teljesen lecsökken, és maguk sem vonulnak vissza a végbélnyílásba.

Ebben az esetben egy úgynevezett anális prolapsus léphet fel, amelyben az aranyér mellett a végbélnyílás két centiméterre is ível az anális csatorna nyálkahártyája.

A páciensek a végbélnyílás területén szúrás, égés és viszketés, valamint a nyálka szekréciója miatt a fehérnemű szennyeződik. Leírják a hiányos ürítés érzését ill. idegen test állandó érzése a végbélnyílás területén.

Van vérzés is, amely nagyon hatalmas lehet, és fájdalom. A nehézségeket fokozza a hő, például az ágyhoz tartás.

Aranyér szövődmények

Mivel a göbös változások ott fordulnak elő, ahol az artériás erek a tubuláris testbe áramlanak, akkor súlyos artériás vérzés léphet fel, ha megsérülnek (erős nyomással a széklet elhagyásakor vagy WC-papírral törölve). Ezeket orvosilag kell kezelni. Ezért a magas artériás vérnyomásban szenvedő betegek különösen veszélyeztetettek.

Előrehaladott stádiumban, amikor az aranyér gyakrabban jön ki a végbélnyílásból, csomót csíphetnek. Súlyos fájdalomhoz vezet, és a csomó ereiben lévő vér megszűnésével jár.

Ezt követően sötétvörös venosztatikus vérzés léphet fel.

A "vérgáton" keresztül a vér a tubuláris test ürítő vénáiba áramlik, vérrögöket képez (trombózis), és az erek bezáródásához vezethet. Az érintett betegek súlyos fájdalmat tapasztalnak.

Hosszan tartó keringési rendellenességek esetén a szövet elhalhat az edzett csomókban.

Az aranyér, amely állandóan a végbélnyílás előtt fekszik, gyakran megsérül WC-papírral történő törléssel. Nedves, ekcémaszerű bőrelváltozások és daganatok, úgynevezett végbélrepedések léphetnek fel.

Mivel a széklet sok baktériumot tartalmaz, a kopott csomókon enyhe fertőzések alakulnak ki. Az ilyen fertőzések néha nagyobb gennylerakódásokat, úgynevezett tályogokat eredményeznek, amelyeket műtéti úton el kell távolítani. Lehetséges olyan mély, még mindig gyulladt folyosók (anális sipolyok) létrehozása, amelyek behatolhatnak a bőrbe, a végbélbe vagy a medencébe.

Az aranyér diagnózisa

A betegek által leírt nehézségek gyakran felvetik az aranyér betegség gyanúját. A tüneteket azonban nem lehet megbízhatóan megkülönböztetni más betegségektől.

Különösen a székletürítés alatti vérzés során kell kizárni a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganatát (= vastagbélrák).

Ezért mindenképpen a beteg alapos fizikai vizsgálatát kell követni, amelynek során a végbélnyílás területe érezhető (= tapintási vizsgálat). Ily módon noduláris változások detektálhatók.

A diagnózis megerősítéséhez általában az anális csatorna (proktoszkópia) és a végbél (rektoszkópia) endoszkópiája következik.

A vastagbéldaganat kizárása a vérzés okaként a vizsgálatot gyakran vastagbél endoszkópiával (kolonoszkópiával) társítják.

Aranyér kezelés

Az aranyér kezelésére nincs szükség, ha nem okoznak problémát, vagy csak alkalmi problémákat okoznak. Fontos azonban, hogy a rosszindulatú daganatot megfelelő vizsgálattal kizárják a székletben történő vérzésből.

Az ürítés ésszerű ellenőrzése kulcsfontosságú intézkedés az aranyér rendellenességek enyhítésére. Ez magában foglalja a kiegyensúlyozott étrendet, amely ballasztanyagokban gazdag zöldség és gyümölcs formájában, elkerülve a duzzadt ételeket és a sok folyadékot.

Tartósabb székrekedés esetén sok esetben a sok folyadékot tartalmazó búzakorpa napi fogyasztása segít.

Ezenkívül fontos az anális higiénia. Bórvízből, kamilla vagy teafaolajból készült ülőkádak és csempék ajánlottak.

Az enyhe problémákat általában sikeresen kezelhetjük aranyér kenőcsökkel vagy kúpokkal, amelyek kortizon alapján készülnek, gyulladáscsökkentőkkel és fájdalomcsillapítással rendelkeznek.

Ezeknek a termékeknek az ellenőrizetlen, hosszú távú használata azonban nem javasolt, mivel ezek bőrkárosodást okozhatnak.

Súlyosabb tünetek esetén a kezelés különféle formáit írják elő. Aranyér az I. és II. szakasz szklerotizálható úgynevezett szklerotizáló technikával.

Ebben az esetben a beteget injekcióval injekciózzák (pl. 5% fenol-mandulaolaj) az aranyér érbeáramlásához, ami a szövet "zsugorodásához" és feszesüléséhez vezet.

Használhatunk úgynevezett Barron gumiszalagos ligatúrát is (ligatúra = ligálás). Ebben a módszerben az aranyér gumiszalaggal van összekötve, így szövetük néhány napon belül elpusztul és kiűzhető.

Egy másik kezelési módszer az infravörös koaguláció, amelynek esetében az aranyér csomókat szklerotizálják infravörös szonda segítségével.

Ha ezek a nem műtéti módszerek nem járnak sikerrel, vagy ha az aranyér a III. szakaszban általában a csomók operatív eltávolításának kell következnie.

Az aranyér kezelésének előrejelzése

Az aranyér általában sikeresen kezelhető. A probléma az, hogy sok beteg szégyelli tüneteit orvoshoz fordulni, és a betegség kezeletlenül halad tovább.

Sok esetben az aranyér kenőcsökkel és kúpokkal történő kezelés a kellemetlen érzések gyors enyhítését okozza, de magát a betegséget nem szünteti meg. Ezért fontos az aranyér eltávolításához vezető korai terápia. Később azonban lehetséges az aranyér megismétlődése.

Aranyér megelőzése

Az aranyér kialakulása sok esetben nem akadályozható meg teljesen, mert egyéb tényezők mellett a veleszületett kötőszöveti elégtelenség is jelentős szerepet játszik.

A betegség kialakulása és a nehézségek azonban enyhíthetők - tudatos étkezéssel és ellenőrzött ürítéssel. A fizikai mozgás séta vagy úszás formájában is előnyös.