A legtöbb ember biztosan azt hiszi, hogy mindent tud az alvásról. Az alvás folyamata azonban továbbra is igazi találós kérdés a szakértők számára is.
Miért alszunk valójában, mi történne, ha nem aludnánk, és miért álmodunk?
1. Miért kell valójában aludnia az embernek?
A válasz egyszerűnek tűnhet, de nem az. Sok tanulmány során senki sem tudta megtalálni a végső választ. Az egyik elmélet szerint az emberek éjszaka aludni fejlődtek, mert akkor az emberi test a legkiszolgáltatottabb, és meg kell védeni. Egy másik elmélet az energiatakarékosság. Korábban az ősöknek nem volt annyi ételük, mint manapság. Tehát az az oka, hogy alszunk, az is lehet, hogy vagyunk nem fogyasztottak annyi kalóriát. Egy másik lehetőség az alvás hatása az agy plaszticitására. A kisgyermekeknek naponta 13–14 órát kell aludniuk intelligenciájuk fejlesztette ki. A legfontosabb ok a szervezet teljes helyreállításának szükségessége - növekedés, izomregeneráció vagy pihenés. Az éjszaka folyamán minden "felesleges dolog" eltávolításra kerül a testedből és az agyadból, és reggel frissen ébredsz.
2. Miért alszanak az állatok?
Eddig tudjuk, hogy minden felfedezett élőlény alszik. Például az ilyen gyümölcslegyek alvási folyamata nagyon hasonló, mint az embereké. Emlősök, kétéltűek, gerincesek és gerinctelenek - bár egyes állatok napközben szinte nem mozognak, mégis alszanak.
Fotó: pixabay.com
3. Az alváshiány megölheti az embert?
Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy minőségi alvás nélkül nem lehet hatékonyan működni. Nincs olyan kutatás, amely 100% -ban megerősítené vagy cáfolná azt a tényt, hogy az alváshiány megölheti az embert. Ezt általában egy másik tényező okozza. A rágcsálókkal végzett vizsgálatok megerősítették, hogy minden állat 32 nap ébrenlét után halt meg. Lehet erre az immunitás gyengülése vagy a testhőmérséklet csökkenése, a stressz fokozódása vagy fogyás. Például az alkalmazott CIA alvásmegvonás mint a kihallgatás egyik formája. Meg tudta tartani a foglyokat alvás nélkül 11 nap, ezen őrület ellenére senki sem vesztette életét abban az időben. Ma ez a büntetési módszer már szigorúan tilos.
Fotó: pixabay.com
4. Hogyan alakult az álmodozás?
Az alvási ciklus, amelynek során álmodunk, tónusos mozdulatlanságból alakult ki. Ezt a reflexet az állatok a következőként ismerik "A döglött bogár helyzete", amikor a ragadozók előtt szimulálják a halálukat. Az embereknél csökken az izommozgás, megváltozik a pulzus, a szemek gyorsabban mozognak, a test elkezd kártyázni. Ez azonban még mindig csak egy elmélet és nem meggyőző válasz, amely nem erősíti meg az álom fejlődését.
Fotó: pixabay.com
5. Meddig kell aludnunk?
Sokak számára a leggyakoribb válasz nyolc óra, de ez nem annyira igaz. A San Diego-i Egyetem kutatása során kiderült, hogy azok az emberek, akik többet alszanak hét és fél óra, nagyobb a halál kockázatuk, mint azoknak, akik alszanak hat és fél óra. A rövidebb alvás negatív hatással van az emberi testre is 5 óra, de még rosszabb a túl sokáig tartó alvás. A Harvard Business Review azzal érvel, hogy az ember számára minimális hét óra alvás. Ez az idő elegendő időt jelent az agy regenerálódásához.
Fotó: pixabay.com