Galvanoterápia vagy galvanizálás

A galvanoterápia az instrumentális kozmetikumok egyik modern módszere, amely támogatja a bőr gyógyulását és fiatalítását.

galvanizálása
A galvánterápia az olyan instrumentális módszerek általános neve, amelyek a galvánáram bőrön és kozmetikumokkal kombinált hatásán alapulnak. Ezt a módszert Luigi Galvani olasz orvosról, a kísérleti elektrofiziológia megalapítójáról nevezték el.

Mi a galvanoterápia

A galvanoterápia kisfeszültségű egyenáram alkalmazása terápiás és kozmetikai célokra. Kis intenzitású elektromos áramot használ 50 mA-ig és alacsony feszültséget 30-80 V-ig.

A szövetek sóoldatokat és kolloid rendszereket tartalmaznak. A kolloidok olyan anyagok, amelyek egy másik anyagban diszpergált apró részecskékből állnak. A kolloidok nem kristályosodnak, de vízzel érintkezve sűrű, ragacsos oldatokat képeznek. A fenti anyagok a testnedvek, a mirigyszövet (hám) és az izmok részét képezik. Molekuláik és ionjaik apró elektromosan töltött részecskékre bomlanak. Folyamatos áram folyik át a szöveteken, és fizikai-kémiai változásokat okoz bennük.

A galvánáram miatt az ionok koncentrációja módosul, ami irritálja a bőr receptorait. Azt kell mondani, hogy az emberi test nem túl jó hajtóerő. A vezetőképesség a jó vezetőktől és a zsírszövet mennyiségétől függ, ami gátolja az elektromos impulzusokat.

Ezért a galvanoterápia alkalmazásakor a bőr receptorai irritálódnak. A galvánáram alkalmazása elektródák segítségével történik, amelyeket az arc meghatározott részeire visznek fel. Az idegvégződések irritációja miatt az impulzusok bejutnak az idegrendszerbe, amelyek pozitív fizikai-kémiai változásokhoz vezetnek.

A bőr ellenállásának legyőzésével az elektromos áram nem egyenes vonalban mozog, hanem áthalad a legkisebb ellenállású részeken. Amint a galvánáram a biológiai szöveteken keresztül terjed, az emberi testre különféle módon hat. Az emberi bőr, ha nem sérült meg, magas ellenállási küszöbértékkel és alacsony elektromos vezetőképességgel rendelkezik. Ezért a galvanikus áram a sejtek között, az ideg- és izomrostokon keresztül, valamint a faggyú- és verejtékmirigyek kivezetésén keresztül behatol a testbe.

Az eljárás tanfolyamok formájában történik, legfeljebb havonta kétszer. A teljes tanfolyam 5-8 eljárásból áll. A hosszú távú eredmény elérése érdekében két vagy három hónap elteltével ajánlott megismételni a tanfolyamot.

A galvánterápia előnyei és hátrányai

A galvánterápia a test belső rendszerére gyakorolt ​​enyhe hatás révén az erek kitágulását idézi elő, ami olyan fontos anyagok szintéziséhez vezet, mint: endorfin, szerotonin, heparin. Ezen reakciók eredményeként megnő a sejtek utánpótlása, a faggyúmirigyek működése, a sejtek permeabilitása és védelmi funkcióik.

A galvánáram és a gyógyszerek kombinációja jótékony hatással van a szervezetre. A gyógyszerek mélyen behatolnak a bőrbe anélkül, hogy károsítanák vagy veszélyeztetnék integritását.

A galvanoterápia az egész szervezet erőteljes biológiai stimulátora. Amellett, hogy a bőrön hat, elősegíti az aktív gyógyszerek behatolását a sejtszövetbe. Ennek a galvanoterápiának köszönhetően:

javítja a vérkeringést; javítja a szénhidrátok és fehérjék feldolgozását; aktiválja a regeneratív folyamatokat a testben; kedvezően befolyásolja a szervezet szerveit és rendszereit.

A galvánterápia előnyei:

  • jó eredmény műtét nélkül;
  • fájdalommentes eljárás;
  • a bőr sértetlen marad;
  • nincs fertőzésveszély;
  • nincs szükség rehabilitációs időszakra;
  • nincs mellékhatása és szövődménye.

A módszer előnyeiről szólva nem szabad megfeledkeznünk hátrányairól:

  • csak több eljárás után fog jó eredményt elérni;
  • kellemetlen érzés, fémes íz a szájban az eljárás alatt és után;
  • markáns bőrpír;
  • sok ellenjavallat
  • Az eljárás alkalmazásának indikációi

    Az eljárást akkor alkalmazzák, ha:

    • száraz és megereszkedett bőr;
    • érzékeny bőrre;
    • finom és mély ráncok;
    • jelentős pigmentáció;
    • kuperózis (tágult erek) és rosacea (gyulladásos betegség);
    • pattanások és mitesszerek;
    • duzzanat és sötét karikák a szem alatt.

    Ellenjavallatok

    Az eljárás nem ajánlott:

    • vérképző rendellenességek;
    • tuberkulózis;
    • rák és autoimmun betegség;
    • a kezelendő bőrrész sérült integritása;
    • előrehaladott akut és krónikus betegségek;
    • bőrbetegségek (dermatitis, ekcéma);
    • érelmeszesedés;
    • a szív- és érrendszer betegségei;
    • terhesség és szoptatás;
    • pacemakerek vagy fémprotézisek jelenléte