1987. szeptember 16-án aláírták az ózonréteg-csökkenést okozó anyagok montreali jegyzőkönyvét. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1990-ben betartotta, a Szlovák Köztársaság pedig 1993. május 28-án.

A jegyzőkönyvet 24 ország írta alá, és a mai napig a legtöbb ország megerősítette. Az egyes országok tehát elkötelezték magukat a CFC-k termelésének és felhasználásának csökkentése mellett. A meghozott intézkedések eredményeként az ózonréteg várhatóan a 21. század elején kezd helyreállni, és a század közepére jelentősen javulni fog.

napja

Az ózonréteg védelmének nemzetközi napját 1994 óta ugyanazon a napon ünneplik.

A sztratoszférikus ózon védőréteget képez, amely beburkolja a földet, és kiszűri a nap UV-B sugárzásának nagy részét, mielőtt az a föld felszínére érne. Az ózonréteg vastagságának csökkenése következtében az UV-B sugárzás szintje a föld felszínén növekszik, és ehhez kapcsolódik az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt ​​hatás. Sok bizonyítékot szereztek az ózonlyuk jelenlétéről az Antarktisz (1997/1998) és az Északi-sark felett (1998). Az ózonréteg vastagságának változása természetes légköri jelenség, és például vulkánkitörések következménye lehet. Megállapították azonban, hogy különösen az elmúlt két évtizedben az ózonréteget néhány klórtartalmú szintetikus vegyszer (CFC) okozza.

Az Antarktisz térségében az UV-B szint több mint 50% -os növekedését mérték az 1997-es legnagyobb ózonréteg-csökkenés idején. Az 1980 óta bekövetkezett ózonveszteségekről kiderült, hogy az UV-B szintje 10–12% -kal nőtt Zéland.

A megnövekedett UV-sugárzás a föld felszínén fokozza az UV-sugárzással kapcsolatos egészségügyi problémák előfordulását. Az ózonréteg-károsodás közvetlen hatásai jelenleg nem lehetnek annyira nyilvánvalóak, tekintve, hogy egyes betegségek (pl. Rák és szürkehályog) hosszú, tünetek nélküli periódusúak. Például az Egyesült Királyságban az ózonréteg jelenlegi és várható csökkenése várhatóan 4–10% -kal növeli a bőrrák életkori kockázatát.

Az UV-sugárzás káros hatása nemcsak az emberi populációt érinti. Hatással vannak az állatokra, a tengeri életre, a növényzetre is. Például az Antarktisz Weddell-tengerében csökkent tengeri fotoszintézis aktivitást találtak a hínárban.