növény a hüvelyesek családjába tartozik, a legrégebbi növények közé tartozik. A borsó, mint termesztett növény birodalma Közép-Ázsia, innen keletre egész Ázsiába és nyugatról a Földközi-tengerig terjed. Európában (az ókori Görögországban és Rómában) a borsó már Kr. E. 5. évezredében elterjedt volt. l., Közép-Európában a késő kőkorszakból származó ásatások során találták. Évezredek óta a borsót tipikus hüvelyesként fogyasztják. A szántóföldön érlelték, a héjas száraz magokat zabkása vagy leves számára főzték. A gabonahiány idején a borsót lisztté őrölték. A borsót egész Szlovákiában termesztették, a legismertebb borsótermelők és termelők a liptói, tureci és szepesi régiók voltak. A borsót a kertekbe és a szántókra ültették más növények mellett. Az érett borsót betakarították, száradni hagyták, majd tüskékkel csépelték. Borsóételeket szoktak fogyasztani, de fontos ünnepi ételeket is. A leggyakoribb ételek a borsókása, a leves vagy a káposztával vagy búzadarával főtt borsó voltak. A borsóétel annyira elterjedt, hogy a népi környezetben egyszerűen ételnek, strovának hívták őket. Ünnepi étkezésként, különösen karácsony estéjén, a 20. század második feléig tartott.
A szerző: Katarína Nováková
| hüvelyesek, karácsonyi ételek, ünnepi ételek |
| Stoličná, R.: A hüvelyesek etnokulináris jelentősége. In: Slovenský národopis, 1998, 46, 278-285. Stoličná, R.: A kultúra kulcsaként evett. Martin 2004, 53-55. Podolák J.: Hagyományos mezőgazdaság Szlovákiában. Pozsony 2008, 301. o. |
Az Enciklopédia a Szlovák Köztársaság hagyományos népi kultúrával kapcsolatos gondozási koncepciójának végrehajtásának eredménye, amelyet a Szlovák Köztársaság kormánya 2007. augusztus 8-án hagyott jóvá.
PROJEKT VEZETŐ
Mgr. Művészet. Vladimír Kyseľ, a hagyományos népi kultúra központja, SĽUK
FŐSZERKESZTŐ
PhDr. Gabriela Kiliánová, CSc., Etnológiai Intézet SAS
PROJEKT MENEDZSER
Mgr. Katarína Nováková, PhD., Bölcsészettudományi Kar, Etnológiai és Európán kívüli Tanulmányok Tanszék