A BSE összefoglalása egy tehénvelőben: Az agy szivacsosan perforált A BSE szarvasmarhákban előforduló fertőző betegség, amelyet először 1984-ben figyeltek meg és 1987 óta új felfedezések okoztak.
2004. január 23., 19:36 Primar.sme.sk
Összefoglaló információk
A szarvasmarhák 4-5 éves korban betegedtek meg a BSE-ben, és néhány hónapon belül elhunytak. Az inkubációs periódus több év lehet, és a diagnózis egy BSE-tesztből származhat, amely azonban még mindig csak elhullott állatoknál lehetséges. Vérvizsgálat fejlesztés alatt áll. Az emberre történő átvitel, amely a Creutzfeldt-Jakob-betegség új változatához vezet, a szarvasmarhafélék termékein, elsősorban a nyirok- és idegszöveteken keresztül történik, valamint a csontok és a belső szervek nélküli hús nem különül el. Az emberek fertőzésének kockázata 2000 vége óta nagyon alacsonyra becsülhető. Míg az Egyesült Királyságban 2001. október közepéig összesen 180 900 szarvasmarha betegedett meg, Németországban csak 113 esetet számoltak. 2002 márciusában 161, augusztusban 200 eset volt.
Meghatározás
A BSE olyan betegség, amely csak szarvasmarháknál fordul elő. Mivel azonban az emberre is átterjed, és a Creutzfeldt-Jakob-kórhoz hasonló betegséghez vezet, az n.v. A Creutzfeldt-Jakob-kór (n.v. = új variáns, új variáns), itt részletesen bemutatásra kerül.
A történelemből, az aktuális információkból és a kis statisztikákból
A juh a 18. század óta ismert a surlókórról. A juhoknál ugyanazok a tünetek jelentkeznek, mint a szarvasmarháknál a BSE-nél. Ha a beteg vagy a surlókórban elejtett juhoktól nem eléggé melegített állati takarmánylisztet adtak szarvasmarháknak, a kórokozó valószínűleg átlépte a faj határait.
Ebben az évben az állati takarmánygyártók nyomására az EU jelentősen csökkentette az eddig kötelező pontos címkézéssel szemben támasztott követelményeket, ill. az állati takarmány tartalmára vonatkozó adatok. Azóta csak egészen általános tartalmi kategóriákat kellett megadni, így a tenyésztőket már nem tájékoztatták arról, hogy pontosan mi van az állati takarmányban. Még nagyon mérsékelt szakértők is felszólaltak és azt mondják, hogy ez az intézkedés egyszerűen címkékkel csalás volt.
1984 végén a betegséget először egy tehénnél észlelte az angliai West Sussex állatorvos. Az állat 1985. február 11-én halt meg. Később más ilyen tünetekkel rendelkező állatokat is regisztráltak. Az érintett állatok szokatlanul agresszívek voltak, és fizikai koordinációjuk súlyos károsodását szenvedte. Már nem tudták kontrollálni a végtagjaikat, folyamatosan elestek és rövid idő után meghaltak. Amikor sok más állat elhalt ugyanabban az új betegségben, ezeket a tetemeket a London közelében, Weybridge-ben található központi laboratóriumban vizsgálták. Számos idegsejt-pusztulást mutattak ki az állatok agyában. Az agyszövetben ezek a "lyukak" mikroszkóp alatt szivacsra hasonlítottak. Ezért az őrült tehenek betegségének a Bovine Spongiforme Encephalopathy (BSE) nevet adták. A médiában az új betegséget őrült tehén betegségként rövidítették.
1987 - a kórokozó felfedezése
A betegség okának felkutatása során felfedezték a fehérje speciális formáját, az úgynevezett prionokat. Ezek a test saját fehérjéi, amelyek azonban jelentős szerkezeti változásokat mutatnak. Kimutatták, hogy a prionok szerepet játszanak más ritka betegségekben állatokban és emberekben. Ide tartoznak a scrapie juhoknál és a szarvasmarhák szarvasmarha-szivacsos agyvelőbántalma (BSE).
Emberekben prionokat találtak Creutzfeldt-Jakob betegségben, szarvasmarhákban n.v. Creutzfeldt-Jakob-betegség, csirkebetegség, Gerstmann-Sträussler-szindróma és végzetes családi álmatlanság (FFI). Mivel ezekben a betegségekben megváltozott fehérjék (prionok) vannak, ezeket általában prion-indukálta betegségeknek nevezik. Stanley Prusiner neurológus 1997-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat a prionbetegségek természetéről szóló elmélet kidolgozásáért.
Az első jelek szerint a prionok takarmányliszt útján terjedhetnek.
A brit kormány tiltja a kérődzők takarmánylisztekkel történő etetését, de az export továbbra is megengedett.
Az EU jelentéstételi kötelezettséget vezet be a BSE-esetekre. Az egyedi esetekből egy járvány gyorsan kialakult. 1996-ra csak az Egyesült Királyságban 170 000 szarvasmarha pusztult el egy év alatt.
Az EU betiltotta a kérődzők, azaz a szarvasmarhák és a juhok takarmánylisztének etetését. Ezt a tilalmat az EU Bizottság 1994. június 27-én adta ki 94/381/EK nyilvántartási szám alatt.
Az első beteg az nvCJD-ben, a Creutzfeldt-Jakob-betegség új változatában hal meg, amely valószínűleg marhahús-termékek fogyasztásával terjed át az emberekre.
1996. március 20-án a brit egészségügyi miniszter kijelentette, hogy létezik az egyébként ritka agybetegség modern formája. Tekintettel a tünetek hasonlóságára az emberben előforduló Creutzfeldt-Jakob betegség és a BSE között, mérlegelni kell egy ismeretlen kórokozó terjedését a szarvasmarhafélék és az emberek között. Az EU betiltotta a brit szarvasmarha kivitelét.
Az állati takarmánylisztet azóta 133 ° C-on, 3 bar nyomáson és 20 percig sterilizálni kellett.
A betegség okozója a tehenekről az emberekre az alábbi okok miatt várható:
- A "normális CJD-vel" ellentétben a betegség a fiatalokat is érinti.
- A betegség ezen formájában először a mentális változások jelennek meg.
- A megváltozott prionok formája hasonló a BSE prionok formájához.
A brit kormány nagyon későn reagált és kezdeményezte a beteg állatokkal végzett állományok sürgősségi levágását és elégetését. 1996 és 1999 között az EU betiltotta a brit szarvasmarha-, marha- és állati takarmányok kivitelét. Magában az országban megtiltották a csontos marhahús, valamint az idegszövetet tartalmazó marhahús termékek értékesítését, miután bejelentették, hogy ezek a nyersanyagok különösen fertőzőek.
2000 novemberéig Angliában 88, Franciaországban 5 ember halt meg az új betegségben.
Áprilisban az EU egy gyors BSE-teszt bevezetését tűzte ki célul, amely 2001 januárja óta kötelező a 30 hónaposnál idősebb veszélyeztetett állatok esetében. Ezért 2001. január 1-jétől minden 30 hónaposnál idősebb, emberi fogyasztásra szánt állatot meg kell vizsgálni.
Ezenkívül az EU tagállamai számára 2000 szeptembere óta új marhahús-címkézési kötelezettség van érvényben, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy megtudják, hol vágtak le egy állatot.
2000 októberétől a szarvasmarha agyát, koponyáját, szemét és lépét a levágás után meg kell semmisíteni, hogy ezek a szövetek, amelyek a kórokozó potenciálisan legnagyobb koncentrációját tartalmazzák, ne kerülhessenek be az élelmiszerláncba.
Meg kell említenünk, hogy a kérődzők takarmánylisztének takarmányozása az EU tagállamaiban 1994 óta tilos. 2001. január 1-je óta az EU-ban fél évig nem engedélyezték az állatok etetését. Vizsgálja meg alaposabban az állati takarmánylisztet.
Noha a közvélemény hónapok óta vitatkozik a BSE-ről és annak egészségügyi következményeiről, 2002-ben a kérdés gyakorlatilag eltűnt a nyilvánosság köréből.
Aktuális kérdések
A következőkben néhány statisztikai adatot mutatunk be három német ajkú országból. Ezenkívül felsoroljuk azt a négy EU-országot is, ahol a legtöbb BSE-eset van. Természetesen a következő BSE-esetek adatainak figyelembe kell venniük, hogy hány állatot teszteltek az országban.
Az adatok 2003. március 3-ig érvényesek
- Meglévő szarvasmarhafélék száma: 14,5 millió.
- A még mindig BSE-ben szenvedő szarvasmarhák száma: 242
- A megbetegedettek száma, ill. új CJD-ben halt meg: 0
- Meglévő szarvasmarhafélék száma: 1,6 millió.
- A még mindig BSE-ben szenvedő szarvasmarhák száma: 375
- A megbetegedettek száma, ill. új CJD-ben halt meg: 0
- Meglévő szarvasmarhafélék száma: 2 millió.
- A még mindig BSE-ben szenvedő szarvasmarhák száma: 4
- A megbetegedettek száma, ill. új CJD-ben halt meg: 0
- Meglévő szarvasmarhafélék száma: 11 millió.
- A még mindig BSE-ben szenvedő szarvasmarhák száma: 180 900
- A megbetegedettek száma, ill. új CJD-ben halt meg: 107
- Meglévő szarvasmarhafélék száma: 6,7 millió.
- A BSE-ben még mindig megbetegedett szarvasmarhák száma: 630
- A megbetegedettek száma, ill. új CJD-ben halt meg: 1
- Meglévő szarvasmarhafélék száma: 1,3 millió.
- A még mindig BSE-ben szenvedő szarvasmarhák száma: 541
- A megbetegedettek száma, ill. új CJD-ben halt meg: 0
- Meglévő szarvasmarhafélék száma: 20 millió.
- A még mindig BSE-ben szenvedő szarvasmarhák száma: 436
- A megbetegedettek száma, ill. új CJD-ben halt meg: 3
Hús Argentínából
Abban az időben az Argentínából és számos más országból származó húst különösen biztonságosnak tartották. Ott él kb. 55 millió szarvasmarha. Azt állítják, hogy az argentin állatok csak a pampákon legelnek, és ezért szinte nincs fertőzésveszély. A német Lufthansa például csak Argentínából származó marhahúst kínál, amikor a repülőgép fedélzetén eszik.
Sajnos vannak arra utaló jelek, hogy az ott élő állatokat néhány hétig rendkívül jól gondozzák, mielőtt leölnék őket, és vitathatatlan állati takarmánylisztet hizlalnak.
Kis statisztika a szarvasmarhákról
Ezenkívül mintegy 224 millió szarvasmarha van Afrikában, körülbelül 219 millió Indiában, körülbelül 168 millió Brazíliában, körülbelül 147 millió Európában, körülbelül 104 millió Kínában és körülbelül 98 millió az Egyesült Államokban. Ezzel szemben Ausztráliában csak 26 millió szarvasmarha él.
A Földön összesen körülbelül 1,3 milliárd szarvasmarha él, a világ népessége kb. 6 milliárd ember.