Pozsony, 2015. április 13 (TASR/HSP/Fotó: TASR-Martin Baumann)

Ján Budaj hangsúlyozta Hochel elvhűségét is

Braňo Hochel a tudós, művész és politikus utánozhatatlan kombinációja volt. A Hochel haláláról szóló hétvégi jelentés kapcsán Ján Budaj, aki az elhunytal kapcsolatban állt az erőszak elleni nyilvánosságban (VPN), valamint a Demokratikus Unió (TU) és a Demokrata Párt (DS) együttműködésében, ezt kifejezte.

hochel
A képen Branislav Hochel látható

"Mindenben, amit tett és ahol dolgozott, Hochelt a tolerancia és az alaposság jellemezte" - mondta Budaj a TASR-nak. "Az ilyen kombináció nem gyakori sem a politikában, sem a tudományban vagy a művészetben" - tette hozzá a jelenlegi pozsonyi helyettes. Budaj kiemelte Hochel elvhűségét is. Rámutatott, hogy Hochel a Demokrata Párt egy részét vezette, amely Durind második kormánya idején nem volt hajlandó csatlakozni az SDKÚ-hoz. "Ez abban az időben volt világos, hogy az SDKÚ nem tudta teljes mértékben teljesíteni azt a politikai programot, amelyet kívülről hirdetett, és amikor az események megjelentek, a Gorilla-aktában is rögzítették. Hochel ugyan jobboldali volt, de elutasította az ilyen "alternatívát", méghozzá azon az áron, hogy nem kap pártot "- figyelmeztetett Budaj.

Azt a reményét is kifejezte, hogy Hochel személyiségének típusa nem veszik el a közéletben. "Környezetünk időtlen idők óta megteremti a feltételeket, és néha olyan személyiségekre is szükség van, akik összekapcsolhatják a művészet, a tudomány és a politika területét, ezért úgy gondolom, hogy Hochelnek lesznek utódai" - tette hozzá Budaj.

Író, fordító, pedagógus és a Poviedka 1996 verseny első évének nyertese, Braňo Hochel április 11-én, szombaton hunyt el Pozsonyban 64 évesen.

Braňo Hochel 1951. július 22-én született Pozsonyban. 1969-1975-ben szlovákul és angolul tanult a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán, amely 1994-ig pedagógiai tevékenységévé vált. 2001 óta a RAK (Kortárs Kultúra Revüje) irodalmi havilap főszerkesztője. Tanított a moszkvai egyetemen (1986), 1994-1995 között pedig szlovák tanárként dolgozott az Egyesült Államok Pittsburgh-i Egyetemén. Hochel a politikának is szentelte magát. Petržalka pozsonyi városrészének helyettesi tisztségét töltötte be, tagja volt a Közönség az erőszak ellen mozgalomnak, 2002-2006-ban pedig Pozsony első alpolgármestere volt.

Költészetében a szerelmi illúziók és kiábrándultságok témájára összpontosított, ironikus és szarkasztikus megfogalmazója volt a mindennapi traumáknak. Braňo Hochel a versgyűjteményeket írta: Kivonatok a keresztből (1970), Az Éva, amit elég szépen szerettünk (1987), Csütörtök és más előzetes (1992), valamint Mr. Perplex és tanítványai (2009) költői ciklust. Munkáját kiegészíti Gombíky (1997) novellagyűjtemény, a Translation as Communication (1990), a szlovák szleng szótára (1993) című könyv és kritikusaiból válogatás jelent meg Continuity and Discontinuity (2011) címmel. Ezenkívül Hochel a gyerekeknek szóló televíziós darabok (Singer Peter, A lány meséjéről, A merész szabóról) és a Rádió Éjszakai kamarakoncert (1981) szerzője volt.