A Guillain-Barré-szindróma vagy a GBS olyan betegség, amelyben a szervezet immunrendszere "megtámadja" a perifériás idegrendszert. Bár ez a szindróma ritka betegség (100 000 emberből körülbelül kettőt érint), a világon az akut neuromuszkuláris bénulás leggyakoribb oka. A végtagok gyengesége és bizsergése általában az első tünet. Ezek az érzések gyorsan terjedhetnek, amíg az egész test végleg megbénul. A Guillain-Barré-szindróma pontos oka ismeretlen, a rendellenesség több naptól hétig jelentkezik, de gyakran fertőző betegségek, például légúti vagy gyomor-bélrendszeri fertőzések előzik meg.
Tünetek
A Guillain-Barré-szindróma bizsergésként és gyengeségként nyilvánul meg, amely a lábakban kezdődik, és fokozatosan terjed a felsőtestre és a karokra. Az ebben a rendellenességben szenvedők körülbelül 10% -a a kezén vagy az arcán jelentkező ilyen tünetekkel kezdődik. A szindróma előrehaladtával az izomgyengeség bénulásig kialakulhat.
A tünetek általában a következők lehetnek:
- a páncél érzései
- a lábak gyengesége, amely a felsőtestre terjed
- instabil járás vagy képtelenség felmenni a lépcsőn
- arckifejezéssel, rágással vagy nyeléssel kapcsolatos problémák
- súlyos fájdalom, amely görcsökként jelentkezhet
- hólyagszabályozással vagy bélműködéssel kapcsolatos problémák
- alacsony vagy magas vérnyomás
- nehéz légzés
A Guillain-Barré-szindrómában szenvedők általában a tünetek megjelenésétől számított két-négy héten belül mutatják a legszembetűnőbb gyengeséget.
A Guillain-Barré-szindróma hatása a szervezetre
Guillain-Barré-szindrómában az immunrendszer elkezdi elpusztítani a myelinhüvelyeket, amelyek sok perifériás ideg axonját (idegsejt-kiemelkedését) veszik körül, vagy akár maguk az axonok is.
Normális körülmények között az axont körülvevő mielinhüvelyek felgyorsítják az idegjelek továbbítását, és lehetővé teszik a jelek továbbítását nagy távolságokra. Ennek a betegségnek a jelenlétében, amikor ezek a mielinhüvelyek megsérülnek vagy lebomlanak, az idegszignálok nem továbbulnak hatékonyan. Ez az oka annak, hogy az izmok elveszítik azt a képességüket, hogy reagáljanak az agy parancsaira. Alternatív megoldásként az agy nem megfelelő jeleket kaphat, amelyek bizsergő vagy fájdalmas érzéshez, paresztéziához vezetnek.
Kockázati tényezők
A Guillain-Barré-szindróma minden korosztályt érinthet, de a kockázat nő, például:
- férfiak
- idősebb felnőttek
- ezt a szindrómát leggyakrabban olyan baktériumfajok okozhatják, amelyek gyakran megtalálhatók a nem megfelelően hőkezelt baromfiban
- influenza vírus, HIV
Bonyodalmak
A Guillain-Barré-szindróma befolyásolja az idegeket. Mivel az idegek irányítják a mozgásokat és a testi funkciókat, az ebben a szindrómában szenvedő emberek megtapasztalhatják:
- légzési nehézség - gyengeség vagy akár bénulás is átterjedhet a légzést kontrolláló izmokra. Ebben az esetben ezek potenciálisan végzetes szövődmények. A Guillain-Barré-szindrómában szenvedők 30% -ának átmeneti légzési segítségre van szüksége kórházi ápolásakor,
- maradék érzéketlenség, mivel a legtöbb Guillain-Barré-szindrómában szenvedő ember teljesen felépül, vagy csak kisebb maradék gyengeségei, zsibbadása vagy bizsergése van,
- szívproblémák és vérnyomás - a vérnyomásingadozások és a szabálytalan szívverés (szívritmuszavarok) a Guillain-Barré-szindróma gyakori mellékhatásai,
- fájdalom - a Guillain-Barré-szindrómában szenvedők legfeljebb fele súlyos idegfájdalmat tapasztal,
- emésztési problémák és a húgyhólyag megfelelő működésének romlása - a Guillain-Barré-szindróma stagnáló bélműködéshez és vizelet-visszatartáshoz vezethet,
- kiújulás - a Guillain-Barré-szindrómában szenvedők legfeljebb 5% -ának van tapasztalata a betegség megismétlődéséről