A búza (Triticum) a Poaceae (fűfélék) családjába tartozik. A régi rozs elnevezést Szlovákia nyugati részén a búza, keleten a rozst használták. A rozs cseh nyelven rozs. A genetikai berendezés szempontjából diploidra oszlik: egyszemű (2 x 7 = 14 kromoszóma), tetraploid: kettős szemű, kamut, durumbúza (4 x 7 = 28 kromoszóma) és hexaploid: modern búza és tönköly (6 x 7 = 42 kromoszóma).).
Ezenkívül pelyhes és pelyhes alfajokra, azaz meztelenekre oszlik. A feldolgozás előtt a búza gyomjait ki kell hántolni. A héj védi a gabonát, ezért a gyomok, például az egyszemű, a kettős szemű és a tönköly ökológiai termesztésre alkalmasak.
A búza különböző felosztása téli és tavaszi formára oszlik, attól függően, hogy mikor vetik. Például kettős szemcsék vannak tavasszal és télen egyaránt.
Egy gabona (Triticum monococcum) a legidősebb háziasított búzafaj. Kicsit fiatalabb a kettős szemű (a legrégebbi leletek Kr. E. 9 ezer). Európában a kettős szemek elterjedtek, több mint 7 ezer után. év volt az egyik legfontosabb mezőgazdasági növény. Dupla szemcsés (Triticum turgidum subsp. Dicoccum) egy tetraploid búza, hasonló a kamuthoz vagy a durumbúzához. Ezek azonban nem pelyva. A régi európai búzát tönkölynek nevezik. Tönköly (Triticum aestivum subsp. Spelta) azonban sokkal fiatalabb gyomos hexaploid búza (a legrégebbi leletek Kr. E. 2500). Mint minden héj, ez különösen fontos az ökológiai gazdálkodásban. Köszörülés előtt le kell hámozni. A tönköly a mai vetéses búzával rokon.
Ma a legszélesebb körben termesztett közönséges búza, különösen a magas hozamok miatt, a modern vetésű búza (Triticum aestivum subsp. Aestivum). Jelenleg a széles körben elterjedt búzafajták nemesítéssel kihaltak. Szlovákiában még nincs génmódosított búza, ami csak idő kérdése, mert már létezik. A genetikai módosítás célja, hogy ellenállóvá tegye a glifozáttal szemben, ami leegyszerűsíti a "kemo" termesztést, hasonlóan ahhoz, amit a szójababból és a kukoricából ismerünk. A glifozát minden gyomot, növényt és baktériumot elpusztít, kivéve a géntechnológiával módosítottakat. A genetikai módosítás egy külön fejezetet is ír a búzáról, a peszticid-szermaradványok és a kapcsolódó gyulladások szempontjából, de a táplálkozás szempontjából is.
Az öreg búza fajták glutén toxicitását tesztelték a celiakókkal szemben. Noha a celiakia számára nem alkalmas, a diploid (egyszemű) és a tetraploid (kettős szemű, kamut) sokkal alacsonyabb toxicitást mutat, mint a hexaploid tönköly. A gyakorlatból és a kutatásból tudjuk, hogy az intolerancia, az allergia és a modern búza (hexaploid) iránti érzékenységben szenvedők nagyon jól tolerálják a legrégebbi fajtákat (diploid és tetraploid): az egyszeműeket, a kamut és a kettős szeműeket, ellentétben a genetikailag rokon tönkölyökkel (hexaploidokkal). Így a közönséges búza intoleranciájával nem lehet az étrendben a búzát öko-tönkölyvel helyettesíteni. Ez csak a genetika miatt a glutén összetételének hasonlóságával vagy különbségével magyarázható. A kettős szemű különösen alkalmas a belek gyulladásában szenvedő emberek étrendjére a magas cink- és vastartalom miatt. A legrégebbi búza közül a legismertebb és a legtöbbet tesztelt Kamut. A Kamut a Tetricum turgidum subsp. Tetraploid pókos búza kereskedelmi neve. turanicum.
A búzadara a tetraploid durumbúza (Triticum turgidum subsp. Durum) őrlésének terméke, amelyet tészta, bulgur és kuszkusz készítéséhez használnak. A tészta nem tágul, és jobb a glikémiás indexe (jelzi a glükóz felszabadulásának és a keményítőből történő felszívódásának sebességét, ami fontos a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás szempontjából). A lassú keményítő emésztést kétlábúaknál is igazolták, ezért metabolikus szindrómában (magas zsírtartalmú, koleszterinszint, 2-es típusú cukorbetegség) és elhízásban (***) szenvedő betegek számára is ajánlott.
Vörös búza az Egyesült Államokban termesztett hexaploid vetésű búza (Triticum aestivum) különféle tavaszi és téli fajtáinak gyűjtőneve. A téli és tavaszi vörös fajtákat vörös szemcsék jellemzik.